Ünnepekkor a felfokozott hangulat miatt megnő a konfliktusok száma. Olykor egy apró dologból is elefántot csinálunk, a balhé viszont rányomhatja a bélyegét a családi hangulatra.

Túlreagálás lenne egy eltűnt sajtreszelő miatt vitatkozni? Túlérzékenységre vall, ha azért kezdünk el üvöltözni családtagjainkkal, mert mindenki mást akar nézni a tévében? Hol van a határ a túlérzékenység és a normalitás között?

Rengeteget hallhatunk az ünnepek alatti stresszről, ami teljesen tönkreteszi a karácsony alapvető értékeit: az ünnepet, az élvezetet és a varázslatot.

Ha van a családban egy kimagaslóan tehetséges, esetleg nagyon szófogadó gyerek, azt a szülők hajlamosak favorizálni. Őt állítják példaképül a többi gyereknek. Na, most képzeljük magunkat a másik gyerek helyébe, akinek átlagos képességei vannak.

Hetek óta halogatod a találkozót, de végül mégis elérkezett a pillanat: itt az idő, hogy az új párodat bemutasd a szüleidnek.

Bumeráng gyerek. Te hallottál már róla? Ők azok, akik 18 évesen elköltöznek otthonról, majd néhány év múlva visszatérnek a szülői házba, amikor anyagilag nehéz helyzetbe kerülnek. Sok család számára egy felnőtt gyermek támogatása érzelmi és anyagi terhet jelenthet.

Kontrollálhatatlan és visszatérő agressziótól vagy frusztrációtól szenvedsz? Engeded, hogy felhalmozódjanak benned ezek az érzelmek, addig, amíg már nem tudod őket kezelni? Ezzel akár hosszútávon is árthatsz magadnak.

Kamasznak lenni nem könnyű: ez az átmeneti időszak a gyermekkor és a felnőttség határán számtalan megmérettetést tartogat a számodra. Tele vagy kérdésekkel, furcsa eddig nem ismert érzésekkel, félelmekkel - már nem vagy gyerek, de még nem vagy felnőtt sem.

A válás krízisét átvészeljük, sok sírás, sok változás, esetleg sok veszekedésen keresztül. De mindezek után mi lesz? Mi van akkor, ha a szülők továbblépnek? Mi lesz, ha újra szerelmesek lesznek?

A fellegekben jársz a boldogságtól, és a háztetőre kiállva kiáltanád a barátod nevét, de az, hogy eláruld a szüleidnek, hogy udvarlód van, már sokkal bonyolultabb dolog, nem igaz?

Vajon ki az az ember, akit egész életen át ismerni és szeretni fogsz? Az, aki valószínűleg életed eddigi fontos eseményeinél is mindig ott volt, veled nőtt fel, játszott, sírt, bulizott... és követett el hibákat, mint akárki más: a testvéred.

Lehet, hogy már leültél a szüleiddel megbeszélni az otthoni házirendet, és sikerült is mindenki számára kedvező kompromisszumos megoldást találni. De mindig akad majd olyan alkalom, amikor a függetlenedési vágyad túlfeszítené a szüleid által szabott kereteket.

Miért nyúl valaki az érzelmi zsarolás módszeréhez? Mit akarnak elérni az érzelmi zsarolók? Milyen technikákat használnak? Hogyan lehet kivédeni a zsarolást? Légy szemfüles, könnyen lehet, hogy téged is az érzelmeiden keresztül próbálnak befolyásolni.

Ha a szüleid nemrég váltak el, vagy éppen válófélben vannak, akkor valószínűleg rengeteg mindenen kell most keresztülmenned, és sok változással kell szembenézned a családi életed terén. A leggyakoribb kérdések megválaszolásával segítünk, hogy átvészeld a nehéz időszakot!

Örömteli pillanat, ha kedvesed végre bemutat a családjának. Az izgalom természetes velejárója az ilyen találkozóknak, de nem kell, hogy az egész délutánra rányomja a bélyegét.

A düh egy nehéz érzelem, mivel sokszor kontrollálhatatlan, nem kívánt és irritáló. Gyakran pedig elpazarolt energia, mivel semmit nem tesz és továbbít a jobb kedv érdekében.

A szülő halálánál rosszabb nem is igazán történhet veled. Nem sok különbséget jelent, hogy a szülő hirtelen, vagy hosszú szenvedések után távozott el, hiszen mindkettő rengeteg bánattal, szomorúsággal, megrendüléssel jár.

A szülők olykor úgy érzik, mindenhatók és mindent jobban tudnak nálunk, ami rendkívül bosszantó érzés tud lenni. Különösen akkor igaz ez, ha még mindig szeretnének minket a „pici gyerek szerepben” tartani, és nem veszik észre, hogy már nekünk is vannak önálló gondolataink és képesek vagyunk magunk döntéseket hozni. Az alábbiakban néhány olyan tanácsot olvashatsz, ami könnyebbé teheti a szüleiddel való együttélést és kommunikációt.

A többség számára jó érzés egy fárasztó nap végén hazaérkezni. Végre a sarokba hajíthatod a cókmókod, ledobhatod a cipődet, s a hűtőben keresgélhetsz kedvedre való vacsora után. Egy kényelmes fotelben hátradőlve tévézhetsz, pihenhetsz. Az otthonod melege körülölel; másnap reggelig nyugi van. Otthon, édes otthon…

Minden a gyermekkorunkban alapozódik meg, emiatt ez a legfontosabb szakasz az életünkben. Ekkor alakul ki a jellemünk, a személyiségünk, az önmagunkhoz, másokhoz, az élethez való viszonyunk. Emiatt korántsem mindegy, hogy milyen gyakran kell sértéseket, kritizálást, bántást, szeretetlenséget elszenvednünk, mert ezek - akár a családban, akár az iskolában szerzett tapasztalatok - mély nyomot hagynak a lelkünkben, önértékelésünkben.