#Lélek

Mi az a reaktív kötődési zavar?

2022.03.09.
2 perces olvasási idő

Kötődés. Mit jelent a számodra ez a szó? Fontos lenne ezt tudni, mert a ragaszkodási stílusod nagymértékben befolyásolni fogja az életedet, a kapcsolataidat, azok erősségeit és gyengeségeit. A kötődés gyermekkorban jön létre szüleiddel vagy a gondozóiddal, és felnőttként a kapcsolataid működési modelljeként működik.

Kötődéselmélet

John Bowlby (1907-1990) angol pszichiáter és Mary Ainsworth (1913-1999) kanadai fejlődéspszichológus együttműködése hozta létre azt a kötődéselméletet, amiből a kötődés fogalma származik. Bowlby - aki nagyon nehéz sorsú serdülőkkel foglalkozott - a munkája során felfigyelt arra, hogy az érzelmi fejlődésre súlyos hatással van az anyától való korai és tartós elszakadás.

Ugyanebben az időben Ainsworth, fejlődéslélektani tanulmányai alatt a csecsemőkorra vonatkozó téziseiből írta disszertációját. Kettejük együttműködése egy a WHO által támogatott kutatás kapcsán az 50-es években kezdődött Londonban, amelynek során a háború után árván maradt gyermekek mentális és lelki állapotát mérték fel.

A kötődés fogalma

A kötődést Bowlby ösztönalapú viselkedéses mintázatnak írta le, amelynek biológiai funkciója a biztonság és a védelem biztosítása. Meghatározása szerint az ember egy úgynevezett bioszociális ösztönnel születik, ami arra készteti a csecsemőt, hogy az őt gondozó személlyel szoros kapcsolatot alakítson ki. A fenyegető veszélyforrások ellen, csak ez a szoros kapcsolat jelent a kötődő gyermek számára megoldás, így a normális fejlődéshez elengedhetetlen fontosságú a tartós közelség fenntartása.

A kötődés olyan erős érzelmi kötelék, amit bizonyos személyek felé érzel az életed során. A legalapvetőbb kötődést az édesanyád, édesapád adja, akikhez szilárd bázisként, bármikor visszatérhetsz. Ez a tudat kiegyensúlyozottá, boldoggá tesz. Ha sikerül biztonságosan kötődni, akkor nagy valószínűséggel válhatsz magabiztos felnőtté. Viszont, ha gyerekkorodban az egyik, vagy mindkét szülő elhagyott, akkor esélyes, hogy az elhagyatottság sémáját építed fel.

Kötődési problémák

  • Ambivalens kötődés - ebben az esetben a gyerekek vágynak az anyjukra, de nem bíznak benne eléggé, mert az nem jelent biztos hátteret a számukra. Mivel nincs szilárd pont ahová vissza térhetnek, el sem indulnak felfedezni a világot. Igyekszenek kikényszeríteni az anyjuk figyelmét. Ez az ellentmondásos kapcsolat kihat a felnőttkorra is: bizalmatlanság és szélsőséges kapaszkodás jellemzi a kapcsolataikat, hiszen folyamatosan attól félnek, hogy elveszítik a biztonságot, a párjukat. Jellemző az önbizalomhiány - gyakori, hogy csak egy másik emberrel együtt érzik magukat teljes embernek
  • Elkerülő kötődés - ebben az esetben az édesanya kerüli a testi kontaktust, és közös tevékenységekkel helyettesíti azt. A gyermek emiatt nagyon hamar azt tanulja meg, hogy hiába jelzi a szükségleteit, az érzelmeit az anyja felé, az nincs hatással rá.
  • Elutasító kötődés - ez egy olyan kapcsolatrendszer, amiben az érintett súlyos testi és érzelmi elhanyagoltságban él, a szülei bántalmazták, káros szenvedélyek rabjai, nem tudnak megfelelően gondoskodni a gyermekről. A gyermek megtanulta, hogy nem számíthat édesanyjára, egyáltalán nem bízik a szüleiben, sőt gyakran fél is tőlük. Belőlük válnak független, rideg felnőttek, akik senkivel sem mernek mély kötődést kialakítani.

Mi az a reaktív kötődési zavar?

Azoknál a gyerekeknél alakul ki reaktív kötődési zavar, akiket gyermekkorukban súlyosan elhanyagoltak, és nem kaptak szeretetet. Ők azok, akik többnyire nem mutatnak érzelmeket, elutasítják a másokkal való kapcsolatot, apatikusak, néha agresszívak lesznek.

A reaktív kötődési zavart fel lehet ismerni a jellegzetes tünetei miatt

  • a testi gyarapodás lassulása, késése
  • az érzelmek csak kis mértékben jelennek meg - a kíváncsiság, az öröm, a félelem, a figyelem, a harag rejtve marad
  • arckifejezésük, mimikájuk szegényes
  • elutasítják a társas kapcsolatokat, érdektelenné válnak a környezetükkel szemben
  • magas az alvásigényük
  • a közeledésre, gondoskodásra agresszióval, máskor közönyösen reagál
  • a társas játékokra negatív érzelmekkel reagál.

Minél tovább áll fenn az a helyzet, ami a kötődési zavart okozta, annál nagyobb a maradandó érzelmi károsodás esélye. Ezért ezeket a gyerekeket a problémás környezetből minél hamarabb ki kell emelni és olyan körülményeket kell teremetni a számukra, ahol igazi törődést, odafigyelést, szeretetet tudnak kapni és kötődést tudnak kialakítani.

(Szerző: Faar Ida, újságíró)

Forrás: