Mi a teendő, ha elpirulsz, amikor felszólítanak a suliban? Hogyan lehet ezt a helyzetet megúszni? A szakértő válaszol.

18 éves gimnazista lány vagyok. Jellemzően elpirulok, amikor olyan emberrel beszélek, akiben némi rosszindulatot látok bujkálni, még ha ez téves is, vagy akár olyan témáról esik szó, ami számomra kellemetlen.

Majd’ mindenki izgul, amikor szerepelnie kell, legyen szó akár nyilvánosság előtt tartandó beszédről, felelésről, előadásról vagy tanításról. Senki sem kivétel. Mégis, vannak, akik képesek mások elől ügyesen elrejteni idegességüket. Miért? Mert egyszerűen csak meg értik, hogy az idegeskedés önmagát gerjesztő folyamat.

Mit kell ilyenkor mondani, kezdjem a lényeggel, vagy inkább "puhítsam" még a lányt?

Igent mondott a meghívásodra az, aki kinéztél magadnak? Közeleg a találkozás ideje, s te tiszta ideg vagy, jól esne egy-két bátorító szó? Főszerepet játszol az iskolai darabban, s nincs kinek elmond mennyire izgatott vagy? Kihez fordulhatsz az ehhez hasonlóan feszült helyzetekben? A többséghez hasonlóan te is inkább a barátaiddal, mintsem a szüleiddel osztod meg a nehéz pillanatokat? Amikor kisebb voltál még a szüleiddel beszéltél meg mindent – jót-rosszat egyaránt. Mi változott azóta?

"Az a problémám, hogy nem tudok párkapcsolatot kialakítani. 22 éves srác vagyok, és szégyenemre még nem voltam lánnyal!" A szakértő válaszol.

Egyesek jobban, mások kevésbé veszik észre a stresszt, ám ennek mértéke nem csak egyénenként, hanem nemenként is változik: a philadelphiai Children’s Hospital kutatói azt állítják – patkányokon elvégzett kísérleteik alapján –, hogy a nők agya jóval érzékenyebben reagál a stresszhormonok termelődésére, mint a férfiaké.

A súlyosan aknés bőr hatására nőhet a depresszió esélye és az öngyilkos gondolatok száma a tizenévesek körében. Egy új tanulmány szerint ezért maga az akne okolható, nem pedig az aknés bőrre szedett gyógyszerek.

"Busszal járok iskolába, és amikor nagy a tömeg, és nincs benne levegő, elkezd a kezem az ujjaimnál zsibbadni. Amíg ki nem szállok a buszból, ez van... Miért? Azt mondta egy haverom, hogy ez az infarktus kezdete..."

Ismerős már a filmekből: Az éjszaka kellős közepén egy magányos lány sétál a garázssoron, miután leparkolt, egy furgon mögül kiugrik egy ördögi kinézetű csávó. A lány szemen döfi támadóját a kulcsaival, vagy érzékeny ponton rúgja meg. Legyen a megoldás bármelyik, a lány elegendő időt nyert, hogy elfusson, majd az autójával elhajtson a helyszínről.

"14 éves vagyok, most lettem nyolcadikos. Bár még van egy évem, de én már előre félek a középsulitól. Tartok tőle, hogy kigúnyolnak. Van pár ismerősöm, akiknek nagyon rossz tapasztalata volt az első középsulis napot illetően. Hogy fogok majd barátkozni? Az sem az erősségem... Hogy illeszkedjek be?"

Engem az érdekelne, hogy hogyan tudnám növelni az önbizalmam a nőknél, mert ha randira hívom őket, nem nagyon tudok miről beszélgetni velük. Eléggé izgulós típus vagyok, és szeretnék magabiztosan társalogni velük, nem csak ilyen 1-2 szavas "beszélgetéseket" folytatni. A szakértő válaszol.

Néha csak el akarsz menekülni. A bátyád és a barátai állandóan a TV előtt tanyáznak, a kishúgod nem hajlandó elhagyni a szobádat, és te csak egy kicsit magaddal akarsz foglalkozni. De mikor ezt megkapod – például egy teljes hétvégés, maratoni DVD-zés egy barátodnál vagy nyári szünet a Disneylandban – meglepődsz azon, hogy kicsit hiányzik az otthoni nyüzsgés. Mi ez az egész? Ha hiszed, ha nem, honvágyad van.

Harry Pottert elutasították. Csak úgy, mint Bellát és Edwardot is. Ha J.K. Rowling és Stepehnie Meyer nem jártak volna kiadótól kiadóhoz, akkor talán sosem olvashattuk volna kedvenceinket. Az élet arról szól, hogy céljainkért küzdünk, ám bármit is teszünk, mindig lehetőség az elutasítás.

"Nem bírom, ha néznek, teljesen zavarba jövök. Nem szeretek idegenek között lenni, mert úgy érzem, mindenki engem bámul. Már próbáltam olyat, hogy leírtam egy papírra amit jónak látok magamban, minden nap megnéztem, de nem segített..." Válogatás a KamaszPanasz Szakértő válaszol rovatából