#Lélek

Te mennyire vagy kockázatvállaló? Kockázatvállalás felelősségtudattal

2022.05.01.
2 perces olvasási idő

Te mennyire vagy kockázatvállaló? Direkt keresed a kihívásokat és próbára teszed a képességeidet, vagy mikor mit hoz az élet, azt oldod meg? Szereted a nehéz feladatokat vagy inkább a biztonságra játszol? A barátaid könnyen belevisznek rázós helyzetekbe, vagy felelősségteljesen elveted azokat az ötleteiket, amelyek veszélyesnek tűnnek?

A kockázat fogalma egyidős az emberiséggel

A kockázat valamely cselekvéssel járó veszély, veszteség lehetősége. A kockázatok alapjában véve napjaink szerves részévé váltak, jelen vannak mindenhol: a lakhelyeden, az életviteledben, a tanulmányaid során, a pénzügyeidben, a hobbidban, de egyúttal az innováció és a fejlődés motorját is képezik. Az, hogy egy viselkedést mennyire tartasz kockázatosnak, kevésbé a valós lehetőségek, sokkal inkább az egyéni érzékelés és értékelés befolyásolja.

A kamaszkori impulzív viselkedés okai

Azt, hogy miért olyan kockázatvállaló,- a felnőttek szerint élvhajhász és stresszes - a korosztályod viselkedése már sok mindennel próbálták a szakértők megmagyarázni. Egyes feltevések szerint a tinik agya még fejlődésben van és emiatt még nincs minden terület irányítása összeköttetésben - nem alakult ki az egyensúly.

Az agykutatók elmélete szerint ugyanis az agy kognitív kontroll szolgálatában álló területei közé tartozó elülső homloklebeny lassabban fejlődik, mint az érzelmek és vágyak szabályozásáért felelős limbikus rendszer - ezzel az egyensúly hiánnyal magyarázzák a kamaszok meggondolatlan tetteit. Mások a hormonok játékára fogják az érzelmi hullámzásokat vagy a kontroll hiányát.

A tapasztalat hiánya lehet a valódi ok?

Ezekkel a sztereotip megközelítésekkel száll szembe And Romer a pennsylvaniai Annenberg Public Policy Center kutatási igazgatója, aki munkatársaival évek óta kutatja a serdülőkori kockázatvállalás jelenségét. Véleménye szerint nem az agyi „hiányosságoknak” tudható be a kamaszok viselkedése, hanem a tapasztalat hiányból adódó kíváncsisággal magyarázható az impulzivitás, a nyughatatlanság, az érzelmi labilitás és a veszélyes helyzetek vállalása.

Az élménykeresés, a felfedezési vágy, a tapasztalatszerzés, a kíváncsiság és az újdonságkeresés az, ami növeli a kockázatvállalási hajlandóságot. Tehát, amikor sokszor “nyughatatlannak” nevezik a viselkedésedet az lényegében összefügg az identitás-kereséssel, hiszen ösztönösen arra törekedsz, hogy megismerd magad és a képességeidet. Tele vagy kérdésekkel, motivációval, vonzanak az újdonságok, az izgalmak. Ami nem baj, csak tudnod kell, hol az a határ, ahol meg kell állnod. Ez az önkontroll képessége.

Ne cselekedj gondolkodás nélkül

A túlzott izgalmi állapot gyakran hátráltathatja a logikus gondolkodást, ilyenkor nem vagy képesek kontrollálni magad és amiatt keveredhetsz bajba, hogy nem rendelkezel még kellő bölcsességgel az ilyen helyzetek megoldására. Ez pedig rendkívül sebezhetővé tesz - nagyobbak lesznek a kockázatok.

A kockázatvállalás a szüleidről való leválás fontos eszköze, hiszen így tudod felfedezni a világot és megtalálni az utadat az önálló élethez. A kísérletező viselkedés segíti az alkalmazkodást, viszont komoly veszélyeket is hordoz, ha gondolkodás nélkül belevágsz bármibe.

A gond az, hogy egy-egy helyzetben nem feltétlenül a kockázatot, a veszélyt, vagy a vesztenivalót látod meg, hanem a kockázat ellenére várható jutalom lehetősége motivál. A győztes helyzetekben felfokozott érzéseket tapasztalsz, a kisebb, de azonnali jutalom jobban motivál, mint a nagyobb, de késleltetett. Ez egyben azt is jelenti, hogy a kockázatvállalási döntésedben az azonnaliság és az érzelem összekapcsolódik. Mi ennek a veszélye? Az, hogy olyasmibe is belefogsz, amibe egyébként józan fejjel gondolkodva nem tennéd.

Igen. Meg kell ismerned a világot, ki kell lépned a komfortzónádból - de ezt csak lépésenként haladva érdemes megtenni. Ellenkező esetben a rád leselkedő veszélyek könnyebben megtalálnak. Vállalj kockázatot, de mindig csak felelősségteljes hozzáállással tedd.

(Szerző: Faar Ida, újságíró)

Felhasznált irodalom: