A depresszió nem egyszerű rosszkedv. Ez egy olyan állapot, amely legalább két hétig fennáll, és hatással van a hangulatra, a gondolkodásra, az alvásra és a mindennapi életre. Fontos megérteni: nem „hiszti” vagy gyengeség, hanem egy valós probléma, amivel foglalkozni kell.

Kedves Doktornő! Mi lehet annak az oka, hogy nem tudom élvezni a testi érintést? Gyermekkoromban sem szerettem, ha ölelgettek, vagy ha hozzám értek. Emiatt a kistestvéremmel sok veszekedésünk is volt, aminek mindig sírás lett a vége.

A félelem az élet természetes része. Mindenki fél valamitől: van, aki a szerepléstől, más az ismeretlen helyzetektől, a kudarctól, a betegségektől vagy attól, hogy mit gondolnak róla mások. A félelem önmagában nem rossz érzés, hiszen segít felismerni a veszélyeket és felkészülni bizonyos helyzetekre.

Teljesen normális, ha izgulsz az első találkozás előtt a párod szüleivel. Sőt, szinte mindenki átéli ezt a helyzetet. Fontos, hogy tudd: nem kell tökéletesnek lenned, elég, ha önmagadat adod és tisztelettel viselkedsz.

A fiatalok dühét sokszor egyszerű „hisztinek” vagy „kamaszságnak” bélyegzik, pedig a valóság ennél jóval összetettebb. A serdülőkor az egyik legintenzívebb érzelmi időszak az életben: egyszerre változik a test, az agy, a kapcsolatok és az önkép. Nem meglepő, hogy ilyenkor a harag is könnyebben felszínre tör.

Megvan mindened? Család, barátok, célok, talán még sikerek is… és mégsem érzed magad igazán boldognak? Sokan ismerik ezt az érzést. A boldogság ugyanis nem egyszerűen attól függ, hogy „minden rendben van-e” az életünkben. Sokkal összetettebb dolog, amit folyamatosan tanulunk és alakítunk.

Nap, mint nap halljuk: szeretem őt. Sokan mondják, hogy szeretik, de valójában ennyi elég is a boldogsághoz? Ő az igazi? Ez a kapcsolat a legideálisabb számodra? A most következő sorozatunkban ezekre a kérdésekre igyekszünk választ találni.

Sokszor előfordul, hogy szeretnél beszélgetni valakivel, de nem tudod, hogyan kezdd el. Ez teljesen normális, főleg kamaszkorban vagy új helyzetekben. A jó hír az, hogy a beszélgetés kezdeményezése nem tehetség kérdése, hanem egy tanulható készség.

Sokan gondolják azt, hogy terapeutához csak akkor kell menni, ha „nagy baj van”. Pedig ez nem igaz. A lelki egészség legalább olyan fontos, mint a fizikai, és néha mindenkinek szüksége lehet segítségre.

„A nevetés a legjobb gyógyszer” – ezt a mondást szinte mindenki ismeri. De vajon tényleg igaz? A válasz: részben igen. A nevetés nem helyettesíti az orvosi kezelést, viszont a tudomány szerint valóban komoly jótékony hatásai vannak a testünkre és a lelkünkre is.

Nagyon sokan irigykedve élik le az egész életüket, elpazarolva a csak nekik megadatott saját életüket. Pedig az irigység nemcsak kívülről, hanem belülről is rombol: torzítja a gondolkodást és az önképet.

A trauma egy olyan lelki sérülés, amelyet valamilyen erősen megterhelő, ijesztő vagy megrázó esemény okoz. Ilyen lehet például egy baleset, egy veszteség, bántalmazás vagy akár tartós stressz is. Fontos tudni, hogy a trauma nem gyengeség jele, hanem egy természetes reakció egy rendkívüli helyzetre.

A depresszió olyan betegség, amely a folyamatos szomorúság és érdektelenség miatt az érintettek egész életére rányomhatja a bélyegét. Nem egyszerű rosszkedvről van szó, hanem egy komoly állapotról, ami akár hetekig vagy hónapokig is fennállhat.

Biztosan hallottál már olyan mondatokat, mint: „Képes vagyok rá”, „Ügyes vagyok”, vagy „Ma jó napom lesz”. Ezeket nevezzük pozitív mondókáknak vagy megerősítéseknek. Sokan esküsznek rájuk, mások szerint viszont csak „üres szavak”. De mi az igazság?

Manapság már egyre inkább érezzük a nyomást, hogy kapcsolatban kell lennünk. A közösségi média, filmek és sorozatok gyakran azt sugallják, hogy csak akkor lehet valaki igazán boldog, ha van párja. Ez azonban nem teljesen igaz, és sokszor inkább társadalmi elvárás, mint valós szükséglet.

A magabiztosság az a képesség, hogy őszintén és tiszteletteljesen beszéljünk önmagunkért. Minden nap kerülünk olyan helyzetekbe, amikor az önérvényesítés segíthet nekünk – például, ha valakivel randevúzunk, felkeresünk egy tanárt egy kérdéssel, vagy ha jól teljesítünk egy állás- vagy egyetemi interjún. De hogyan lehetünk optimálisan magabiztosak?

Minden a gyermekkorunkban alapozódik meg, emiatt ez a legfontosabb szakasz az életünkben. Ekkor alakul ki a jellemünk, a személyiségünk, az önmagunkhoz, másokhoz, az élethez való viszonyunk. Emiatt korántsem mindegy, hogy milyen gyakran kell sértéseket, kritizálást, bántást, szeretetlenséget elszenvednünk, mert ezek - akár a családban, akár az iskolában szerzett tapasztalatok - mély nyomot hagynak a lelkünkben, önértékelésünkben.

Mindannyian kialakítottunk egy képet magunkról, a saját értékeinkről és hibáinkról. Ugyanakkor a szemünk előtt lebeg közben egy másik kép is, méghozzá az, amivé válni szeretnénk. Mikor lehet ebből a kettősségből probléma?

Búcsúztassuk az óévet rossz szokásaink elhagyásával, köszöntsük az új esztendőt új szokások felvételével? Miért fogadunk meg bármit is? Hogyan tartsuk meg?

Globesity – hallottad már ezt a szót? A tömeges elhízásra utaló kifejezés elsőként egy 2001-es WHO jelentésben szerepelt, kifejezve azt a jelenséget, ami a fogyasztói társadalmakban figyelhető meg, és a kezelése hatalmas kihívást jelent még ma is. Az elhízás egyre fiatalabb korban és egyre növekvő arányban fordul elő, komoly népegészségügyi kockázatai és következményei vannak.