A WHO új nemzetközi tanulmánya szerint az iskoláskorú gyermekek körében jelentősen csökkent a dohányzás, ugyanakkor a fiatalok egészségét és jóllétét aláássák a nemi és társadalmi egyenlőtlenségek.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Egyenlőtlen esélyekkel felnőni: nemi és társadalmi-gazdasági különbségek a fiatalok egészségi állapotában és jóllétében című jelentése 42 európai és észak-amerikai országot vizsgált. Az új felmérés kimutatta, hogy 2010. óta jelentősen visszaesett azoknak a 15 éves gyerekeknek az aránya, akik 13 éves korukban kezdtek dohányozni. A jelentés ugyanakkor figyelmeztet arra, hogy míg a válaszadók 80%-a általában elégedettebb az életével, sok fiatal egészségét, jóllétét és életviteli döntéseit fejlődése egy kritikus időszakában hátrányosan befolyásolják a nemek közötti, valamint a társadalmi-gazdasági helyzetük terén fennálló különbségek.

A több országot átfogó felmérés a serdülőkori egészségi állapot és az egészséget befolyásoló viselkedésformák különböző aspektusait vizsgálja, többek között a mentális egészség önértékelését, a fiatalok saját testükről alkotott képét, a táplálkozási szokásokat, a fizikai aktivitást, a családok és a kortársak támogatását, a dohányzást, alkohol- és kannabiszfogyasztást, valamint a kortársak közötti bántalmazást.

A dohányzás csökkent, az elégedettség nőtt

Az iskoláskorú gyermekek egészségmagatartására vonatkozó, négyévente frissített felmérés (HBSC) azt mutatja, hogy 2010. és 2014/15, a legutolsó felmérés időpontja között 24%-ról 17%-ra csökkent azoknak a 15 éves európai gyerekeknek az aránya, akik elmondásuk szerint 13 évesen vagy ennél is fiatalabb korban szívták el életük első cigarettáját. Az adatok nem mutatnak egyértelmű összefüggést a család anyagi helyzetével, ami arra utal, hogy a dohányzás olyan magatartás, amit csak részben határoznak meg társadalmi-gazdasági tényezők.

A dohányzással kapcsolatos kedvező hírek mellett a jelentés egyéb megállapításai kedvezőtlenebb eredményeket mutatnak, miszerint az életkor előrehaladtával némileg csökken a gyermekek élettel való általános elégedettsége, valamint, hogy a lányok és a kevésbé jómódú családok gyermekei a válaszaik alapján általában kevésbé elégedettek az életükkel.

A 2014/2015 évi kutatás főbb megállapításai:

Az egészségről és az egészségmagatartásról:

• A lányok rosszabb mentális egészségről számolnak be, mint a fiúk, és a nemek közötti különbség az életkor előrehaladtával növekszik. 15 éves korukra a lányok egyötöde (20%) számol be arról, hogy az egészsége kielégítő vagy gyenge, míg minden második (50%) lánynál jelentkezik hetente egynél többször többféle egészségügyi panasz.
• A túlsúlyosság és az elhízás gyakoribb a fiúk, mint a lányok között, ugyanakkor a lányok hajlamosabbak kövérnek tartani saját magukat, és míg a 11 éves lányoknak csak 26%-a gondolja így, 15 éves korukra ez az arány 43%-ra nő. A 15 éves lányok egynegyede (25%) diétázik, vagy próbál egyéb módon lefogyni.
• Az étkezési szokások az életkor előrehaladtával rosszabbodnak: 11 és 15 éves kor között mind a reggelizés, mind a gyümölcsfogyasztás és a családi étkezések gyakorisága csökken; 15 éves korukra a fiúknak mindössze 29%-a fogyaszt naponta gyümölcsöt (szemben a 15 éves lányoknál mért 37%-kal), és a fiúk 22%-a fogyaszt minden nap üdítőitalt.
• A fizikai aktivitás szintje továbbra is igen alacsony: a 11 éves gyerekeknek csak 25%-a, a 15 éveseknek pedig mindössze 16%-a felel meg a jelenleg érvényes irányelveknek, ezen belül is folyamatosan kisebb az esélye annak, hogy a lányok teljesítik a testedzés jelenlegi ajánlott szintjét, mint a fiúk.
• Átlagosan a fiúk fele, a lányok 40%-a számolt be legalább egy orvos által ellátott sérülésről az elmúlt 12 hónapból. A sérülések előfordulása életkortól függetlenül gyakoribb a fiúk körében, és összefügg a jobb anyagi helyzettel, valószínűleg a jobb módú csoportok körében gyakoribb sportolás következtében.

A rizikómagatartásról:

• A tanulmány beszámol arról, hogy az előző jelentés (2009/10) óta jelentősen visszaesett a dohányzás – a két tanulmány között eltelt időszakban. 24%-ról 17%-ra (HBSC átlag) csökkent azoknak a 15 éves gyerekeknek az aránya, akik 13 éves korukban vagy korábban gyújtottak rá először, ezen belül is a lányok esetében nagyobb visszaesést mértek (22%-ról 13%-ra), mint a fiúknál (26%-ról 22%-ra)
• A tanulmány a 2009/10-es felmérés óta jelentős visszaesést mutat az alkoholfogyasztás tekintetében is: 21%-ról 13%-ra (HBSC átlag) csökkent azoknak a 15 éveseknek az aránya, akik bevallásuk szerint heti gyakorisággal isznak, míg azoknak a 15 éves gyerekeknek az aránya, akik beszámolójuk szerint már legalább kétszer voltak részegek, 32%-ról 22%-ra esett vissza (HBSC átlag). A fiúk nagyobb valószínűséggel fogyasztanak rendszeresen alkoholt, mint a lányok, a nemek közötti különbség azonban mérséklődött az elmúlt években.
• A kannabiszfogyasztás életprevalenciája (csak a 15 évesek körében) országonként lényeges eltéréseket mutat, a franciaországi, észt és svájci fiúk körében mért 29%-tól kezdve az örményországi lányok 0%-áig. Az anyagi jólét kannabisz életprevalenciára gyakorolt hatása ugyancsak változó, egyes országokban a jó anyagi helyzettel áll szoros összefüggésben (pl. Dániában és Észtországban), míg más országokban a rossz anyagi helyzettel (pl. Skóciában).
• Az előző tanulmány óta mind a fiúk, mind a lányok ritkábban számoltak be szexuális együttlétről; a fiúk esetében az arány 29%-ról 24%-ra csökkent, a lányok esetében 23%-ról 17%-ra esett vissza. A fiúk nagyobb a valószínűséggel számolnak be szexuális együttlétről, mint a lányok, habár Angliában és Walesben gyakoribb volt a szex a lányok, mint a fiúk körében.

A családdal és a kortársakkal való társadalmi érintkezésről:

• A fiatalok többsége arról számol be, hogy jó kapcsolatban van a szüleivel, a kommunikáció és a támogatás azonban az évek múlásával csökken, különösen a lányok esetében.
• Az országok többségében azt tapasztalták, hogy a jobb módú családokban magasabb szintű a családi támogatás és kommunikáció.
• A kortársak a társas támogatása fontos forrásai lehetnek, és a szülői támogatással ellentétben ennek a támogatásnak a szintje minden életkorban állandó marad, és akkor sem csökken, amikor a fiatalok idősebb korba lépnek.

A kortársbántalmazás elszenvedésének általános előfordulása a fiúk körében körülbelül 12% volt, a lányoknál pedig 10%; a fiúk nagyobb valószínűséggel lesznek elszenvedői és elkövetői is a bántalmazásnak.

(WHO)