#Drog, cigi, alkohol

Miért dohányoznak a nők?

2010.12.25.
3 perces olvasási idő

Míg a férfiak egy plusz inger élménye miatt gyújtanak rá, a nők számára a cigaretta a stressz, az idegesség vagy az elhízás ellen hatásosnak gondolt eszköz.

A dohányzás terén a férfiak még mindig megelőzik a női nemet, ám az arányok és az életkori megoszlások gyorsan változnak. Jelenleg a férfiak 37, míg a nők 28 százaléka gyújt rá rendszeresen. A 18-19 korosztály körében minden második lány dohányzik, s a 20 és 39 közötti korcsoportban is 40 százalékot tesz ki a füstölgő nők aránya.

A dohányzás egészségkárosító hatása

A kockázatok és „mellékhatások” tekintetében már rég nem a háziorvos, vagy a gyógyszerész kérdezendő; a dohányáru dobozán található figyelmeztetések nélkül is tudja – még a legfiatalabb korosztály is -, hogy a dohányzás akár halált is okozhat:

Németország-szerte naponta 400 olyan haláleset történik, amely összefüggésbe hozható a dohányzással. Statisztikailag nézve a függők átlagosan nyolc évvel rövidítik meg életüket, s a dohányzás számít a halál leggyakoribb kiváltójának: ha a német példánál maradunk, a kimutatásokból kiderül, hogy 2000-ben ezer emberből egy esett gyilkosság áldozatául, hét autóbalesetben vesztette életét, és 500 (!) a cigarettázásnak „köszönhette” halálát.

Míg az első kettőről szenzációszerűen és nagy előszeretettel számolnak be a médiumok, a leggyakoribb halálok mellett szinte szótlanul mennek el.

A dohányzást kiváltó okok

A dohányzás következményei hozzávetőlegesen ugyanazoknak számítanak a férfiak és nők esetében, a dohányzást kiváltó okokban viszont lényeges eltérések tapasztalhatók. Ezek közül a legszembetűnőbb, hogy a férfiak a rágyújtásban leginkább új ingert keresnek, a nők pedig idegességüket, családi konfliktusaikat, mérgüket, munkahelyi frusztrációjukat szeretnék ily módon levezetni.

Gyakorinak indoknak számít még a harag és agresszió levezetése, vagy a gyász és egyedüllét feldolgozása.
A dohányzó nők számának rohamos növekedése tehát leginkább az említett tényezők fokozott jelenlétével magyarázható.

Egy német tanulmány, amely a nők és férfiak stressz-szituációkra adott válaszainak eltéréséről értekezik, a következő megállapításokat tette: a stressz vagy félelmek feldolgozása érdekében minden negyedik férfi és minden negyedik nő nyúl az alkoholos flaskához.

Gyógyszerekkel a férfiak 16, a nők 45 (!) százaléka próbálkozik, a cigaretta pedig a férfiak 39, a nők 44 százalékánál kerül elő.

Elhízás ellen?

A nők esetében létezik egy további, a dohányzást kiváltó, ám legtöbbször elbagatellizált motiváció: a közfelfogás szerint a cigaretta jól alkalmazható étvágycsökkentő eszközként, s a nők többsége úgy véli, hogy a dohányzással korunk egyik legnagyobb mumusát, az elhízást is elkerülheti.

Számos tudományos anyag számol be arról, hogy a fiatalkorúak esetében nagyon sokan – a teljesen arányos testalkatúak – is azért kezdenek dohányozni, hogy a nem kívánt túlsúlyt „megelőzzék”.

Végzettség, munkahelyi-családi környzet

A heidelbergi székhelyű Német Rákkutató Központ egyik figyelemreméltó statisztikája szerint manapság a legtöbb dohányos a társadalom azon rétegeiből kerül ki, amely tagjai alacsonyabb végzettségűek, kevesebb jövedelemmel, s alacsonyabb szakmai képesítéssel rendelkeznek. A nők körében is hasonló a helyzet: a kevésbé képzettek gyakrabban gyújtanak rá, de a szinglik, elváltak és gyermeküket egyedül nevelők körében is magas a dohányzók aránya.

A 20-39 év közötti nők esetében például a szakképző intézetben végzettek körében kétszer akkora a dohányzók száma, mint az érettségizettek között. A gyermekét egyedül eltartó nők 52, s a gyermektelen elvált nők 75 százaléka számít nikotinfüggőnek. Az arányszámok – minden figyelmeztetés ellenére – a terhes nők körében is hasonlóan alakulnak: az egyedülálló és elvált nők között háromszor annyi a terhesen dohányzók száma, mint a házasságban vagy élettársi kapcsolatban élők esetében.

A családi háttér mellett a foglalkozás is hatással lehet a füstölgésre. A legtöbb dohányzó nő a vendéglátóiparban dolgozók (45%), az időseket gondozók (36%), pénztárosnők (35%), takarítónők (35%) és ápolónők (34%/ közül kerül ki.

Elhatározás - akaraterő

Minden öntudatosság és önállóság – amely a legtöbb nőre jellemző – egy bizonyos szempontot – a dohányzást és az arról való leszokást – tekintve a mai dohányzó nők gyengének bizonyulnak. Kilencven százalék fölé tehető azok aránya, akik életükben legalább egyszer megpróbáltak már megszabadulni egészségtelen szenvedélyüktől, ám a legritkább esetben sikerül fogadalmukat hosszú távon is megtartani. A férfiak hasonlóan gyakori esetben vallanak kudarcot.

(Fókuszban a Nő)