"Majdnem 18 éves vagyok, nem szabhatod meg, mit tegyek!" Oh, a majdnem felnőttekkel való állandó harcok. A legtöbb szülő azzal szembesül, hogy ha egy szabályt próbál betartatni 17 és fél éves gyermekével, az így válaszol: "Hamarosan már nem korlátozhatsz!"

Problémád van azzal, hogy gyermeked megnyíljon neked? Csak egyszavas válaszokat ad, amikor kérdezel tőle valamit? Ha gyermeked csendes és nem kommunikál, ne aggódj, nincs egyedül ezzel. A valaha beszédes tinik is szótlanná válhatnak egy időre. Ha ezzel küzdesz, segítünk néhány tippel.

Ha gyermeked majdhogy nem születése óta erős akarattal rendelkezik, valószínűleg már kimerült vagy mostanra. A makacs csecsemők és kisgyermekek már jóval a kamaszkor előtt megnehezítik a szülők dolgát. Mikor gyermeked eléri a középiskolás éveket, a teljes figyelmed szükséges az egészséges fejlődéséhez. Hogy a legegyszerűbben átvészeld ezeket az éveket, egy tervre van szükséged!

A 18 évesek megszállottan kutatják önmagukat, jövőbeli személyiségüket. Keresik a választ, hogyan is fognak boldogulni a nagybetűs életben.

Fontos, hogy lehetőséget adj gyermekednek a felelősségteljes viselkedés gyakorlására, hiszen ha mindig mindent megcsinálsz helyette, soha nem lesz önálló. Adj neki elég szabadságot, hogy ezt megtanulhassa. Ha például minden nap te nyaggatod a házi feladat megírása miatt, csak azért fogja megcsinálni, hogy végre elhallgass, így ha idősebb lesz, nehezebben fogja kezelni a komolyabb helyzeteket önállóan.

A serdülőkor nem csak a kamasz, hanem az egész család számára megterhelő időszak. Ahogyan egy kisbaba érkezése is felborítja a korábbi családi dinamikát és a szülők kapcsolatát, úgy a kamaszkor is tartogat kihívásokat. Sokkal inkább akkor kell aggódni, ha a kamasz gyerekünkkel soha nincs konfliktus, hiszen ez az időszak az önálló identitás és a saját énhatárok kijelöléséről szól.

Felelősség. Gyakorlatilag mindenkinek megvan a saját maga elképzelése arról, hogy mit is jelent a szó. A felelősség az egyik legfontosabb tulajdonság, amelyet jó eséllyel fejleszthet gyermekében, hogy azt már most (de még inkább később) később hasznosítani tudja.

A kamaszkor kezdetének biztos jele, hogy gyermekünk elkezd visszabeszélni, mindenre van egy válasza, és minden mulasztását ki akarja magyarázni. Hogyan reagáljon a szülő, ha nem akarja, hogy a kezdeti szóváltás durva vitába váltson?

„Mit kérsz vacsorára?”- hangzik el az egyszerű kérdés, de semmi válasz. A „Milyen napod volt?” kérdésre megint csak hallgatás. Frusztráló érzés, nem igaz? Mit is lehet tenni egy tinivel, hogy megtörjük a csendet és beszélgetésre ösztönözzük? Íme, néhány tipp.