#Betegségek

Kitapintható nyirokcsomók: fertőzés, gyulladás vagy daganat?

2022.03.25.
2 perces olvasási idő

A nyirokcsomók megnagyobbodnak és fájdalmassá válhatnak, amikor a szervezet kórokozóval találkozik. Mikor van szó jóindulatú duzzanatról és mikor kell gyulladás vagy daganat gyanújával orvoshoz fordulni?

Hol található a testünkben nyirokcsomó?

A legtöbb nyirokcsomó a nyakon és az alsó állkapocs alatt, a hónaljban, a has, mellkas és az ágyék vagy combhajlat környékén található, de a testben elszórva is fellelhetőek. Némelyikük közvetlenül a bőr alatt, mások mélyebben helyezkednek el. Alapállapotban lencsényi vagy babszemnyi méretűek, de fertőzés, gyulladás, illetve daganatos elváltozás miatt 1-2 centiméteresre vagy ennél nagyobbra is megnőhetnek.

A nyirokcsomók megnagyobbodása fertőzés következtében

A nyirokcsomók leggyakrabban akkor duzzadnak meg, amikor az immunrendszer kórokozók támadása miatt védekezésbe lendül. A nyirokcsomók immunsejteknek adnak otthont, amelyek száma a fertőzés, a testben kialakult gyulladás miatt megsokszorozódik, és a nyirokcsomók megduzzadnak. A megduzzadt nyirokcsomók általában nyomásra érzékenyek, fájdalmasak.

A nyirokcsomók egyik feladata, hogy azon immunsejteket előállítsák és tárolják, melyek részt vesznek a kórokozók elleni küzdelemben. A fertőzés helyétől függ tehát, hogy melyik nyirokcsomók nagyobbodnak meg: mandulagyulladás, vagy egyszerű torokfájás esetén például a nyaki nyirokcsomók, míg a láb sérülése vagy egy szexuális úton terjedő betegség következtében például a lágyéki nyirokcsomók duzzadhatnak meg.

A nyirokcsomók megnagyobbodása lehet szimmetrikus, ha a test mindkét oldalán ugyanúgy jelentkezik, vagy aszimmetrikus. Néhány fertőzés – pl. EBV vírusfertőzés, mononukleózis - hatására tesztszerte is kialakulhat nyirokcsomóduzzanat.

A kórokozó lehet baktérium, vírus, gomba vagy parazita is. A nyirokcsomó fájdalmas lesz, és a gyulladást láz, fáradékonyság, étvágytalanság kísérheti. Olykor a nyirokcsomó feletti bőr is kipirosodhat, és a fertőzésből tályog alakulhat ki.

Ha a fertőzéses megbetegedés után a nyirokcsomók nem húzódnak vissza és fájdalmasak maradnak, akkor mindenképpen orvoshoz kell fordulni!

Autoimmun betegségek

A nyirokcsomók megnagyobbodását nem csak fertőzés, hanem autoimmun betegségek is kiválthatják. Ilyenkor a nagyobb nyirokcsomó általában járulékos elváltozás.

Nyirokcsomó daganat

A nyirokcsomók megduzzadásának oka lehet daganatos, rákos megbetegedés, például limfóma – a nyirokszervekből eredő rosszindulatú daganat -, a nyirokcsomókban megjelenő rákos áttét (metasztázis). A daganat tünetei általában eltérnek a fertőzés okozta megnagyobbodástól abban, hogy a daganat többnyire nem okoz fájdalmat, a csomó növekedése folyamatos, és az sokszor összenő a környezetében lévő szövetekkel, soha nem kisebbedik meg magától.

Hogyan állapítják meg a nyirokcsomó-megnagyobbodás okát?

Az orvos kitapintja a nyirokcsomó keménységét, nagyságát, érzékenységét, és azt hogy a csomó külön áll-e vagy összenőtt-e a környezetével. Ultrahangvizsgálat tökéletes nyirokcsomó elemzésére, a szerkezetét látva általában már választ ad a jóindulat (pl. gyulladás), vagy rosszindulatú folyamat kérdésére. Bizonyos esetekben (pl. hasüregi eltérés esetén) CT segíthet a mélyebben fekvő nyirokcsomók vizsgálatában, de nyirokcsomó vizsgálatra tehát nem a CT az elsőként választandó.

A rosszindulatú, rákos megbetegedés kizárására az orvos mintát vesz a nyirokcsomóból (aspirációs citológia, core biopszia, biopszia) tű segítségével érzéstelenítés vagy altatás mellett, amit aztán szövettani vizsgálatnak vetnek alá. Felületes, pl. nyaki nyirokcsomó esetén érdemes kis metszésből az egész nyirokcsomót eltávolítani.

Az esetek többségében szerencsére a nyirokcsomók megnagyobbodása teljesen jóindulatú sőt, szükséges a betegség leküzdéséhez, és a fertőzés megszűnésével elmúlik. Össz esetet tekintve nem a rosszindualtú folyamat az első, amire gondolunk, de kizárni nyilvánvalóan mindig ki kell.

(Forrás: WEBBeteg, Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia, belgyógyász, hematológus)