Immunrendszer: a test védelmi vonala
Hogyan működik az immunrendszer?
Az immunrendszeren belül megkülönböztetünk veleszületett nem specifikus, és szerzett specifikus immunitást.
Nem specifikus immunitáshoz tartozik a szervezet külső fizikai és kémiai védelmi vonala, amely megakadályozza, hogy a kórokozók a környezetből a szervezetbe jussanak. Ilyen a bőr és az általa termelt faggyú, a nyálkahártyák, a nyál, a szemet védő folyadékfilm, a gyomornedv, a húgycsövet a fertőzésektől megvédő vizelet, és a hüvelyfolyadék. A belső védőfunkciók akkor lépnek működésbe, ha a kórokozóknak sikerül bejutni a szervezetbe. Egyes anyagok és sejtek fellépnek a kórokozók ellen (interferonok, komplement rendszer, transzferrinek, falósejtek, természetes ölősejtek), az ennek következtében kialakuló láz, , gyulladásos folyamatok a védekezést segítik.
- hirdetések -
Specifikus immunitással a szervezet célzottan védekezik az idegennek tekintett anyagok, ún. antigének ellen. Antigén lehet bármilyen kórokozó, idegen (például szervátültetés során bekerült) szövet, de a test saját vércsoportjának nem megfelelő vérsejt is. Az immunrendszer „megjegyzi magának” az antigént, így következő alkalommal gyorsabban fel tud lépni a betolakodó ellen. A specifikus immunvédelem fő összetevői a T- és B-limfociták (fehérvérsejtek), az antitestek (immunglobulinok) és a falósejtek. Az ölő T-sejtekké átalakult T-limfociták közvetlenül bekebelezik az idegen anyagokat, míg a B-limfociták antitesteket termelnek, amelyek közömbösítik az antigéneket, hogy azokat a falósejtek bekebelezhessék.
Melyek az immunrendszer betegségei?
Az szervezet immunrendszerének működése elégtelen lehet, ha
- Éretlen. Az immunitás a gyerekekben fokozatosan alakul ki, kb. 12 éves korban éri el a felnőttekre jellemző érettséget. A gyerekek addig ismerkednek a kórokozókkal, több fertőző betegségen is átesnek.
- Genetikai hiba okozhat immunhiányos állapotot. Ide tartozik például a ritka súlyos kombinált immundefektus (SCID), az egyes immunglobulinok hiánya – a szelektív IgA hiány vagy IgG hiány, vagy a tünetegyüttesben jelentkező immunbetegségek.
- Másodlagos immunhiányt okozhat a HIV vírus, alultápláltság, vitamin-és nyomelemhiányok, környezeti ártalmak, krónikus betegségek és műtét utáni állapot.
Egyes gyógyszerek hatásmechanizmusa abban áll, hogy csökkentik vagy eltolják a túl aktív vagy félreszabályozott immunrendszer aktivitását. Mivel az immunműködést nem lehet teljesen szelektíven szabályozni, ügyelni kell arra, hogy kezelés közben ne sérüljön a kórokozók elleni védekezőképesség.
Mitől lesz erősebb az immunrendszerünk?
A hideg, nyirkos időjárás kedvez a kórokozóknak, egészséges életmóddal viszont az immunrendszer működése optimális szinten tartható, ami segít a kórokozók elleni védekezésben.
- Helyes táplálkozás. A bélben élő hasznos baktériumok (bélflóra) nem csak a táplálék lebontásában segítenek, hanem vitaminokat is termelnek és védenek a kórokozókkal szemben. A bélflóra megóvását segítik a probiotikumok (hasznos baktériumflórát tartalmazó étrendkiegészítők) és a prebiotikumok. A prebiotikumok olyan anyagok, amik emésztetlenül jutnak el a vastagbélig (ezek képezik a bélflóra táplálékát) – ilyenek gyümölcsökben, zöldségekben, gabonákban található rostok. Ezért érdemes rendszeresen élőflórás joghurtot, vitaminokban és rostban gazdag gyümölcsöket, zöldségeket fogyasztani.
- Testmozgás és relaxáció. A szabadban végzett testmozgás – séta, kocogás, biciklizés – növeli az állóképességet. Tánc és torna közben jótékony, relaxáló hatása van a zenének is. A szaunázás egyszerre immunerősítő, salaktalanító, izomlazító és stressz-oldó hatású.
(Forrás: www.webbeteg.hu)