Petefészekciszta akár serdülőkorban lévő lányoknál is kialakulhat. Ebben a korban a ciszták általában jóindulatúak, mégis orvosi kezelésükre lehet szükség, amennyiben panaszt okoznak.

Mi is tulajdonképpen a petefészekciszta?

A petefészekciszta egy összefoglaló név, ami a petefészekben megtalálható, vastagabb fallal körülvett és folyadékkal teli hólyagokra (tömlőkre) utal. Ilyen tömlők kialakulhatnak például a menstruációs ciklus során, ha a megérett, de fel nem repedt, petesejtet tartalmazó tüsző cisztává alakul. Ez sokszor észrevétlenül zajlik, és a ciszta néhány menstruációs ciklus után el is múlik – észrevételére egy rutin nőgyógyászati szűrővizsgálat során kerülhet csak sor.

Milyen tünetei lehetnek a petefészekcisztának?

• A havi vérzés rendellenessége vagy elmaradása, amit a ciszta hormontartalma okoz
• Alhasi fájdalom, ami a ciszta melletti tüszők megrepedése, elcsavarodása, bevérzése okoz. A menstruáció során jelentkező erős alhasi fájdalmat az endometriózis is előidézheti. Az endometriózis kifejezés arra utal, hogy a méh nyálkahártyája valahol, a méhen kívül is fellelhető (például a petefészekben), és ott elváltozást, pl. cisztát okoz. Ez nemcsak fájdalmas, de meddőséghez is vezethet, ezért azonnali kezelésre szorul (lásd később).

Egy másik tünetegyüttes a PCOS (policisztás ovárium szindróma), ahol a ciszták megjelenése magas vércukorszinttel, elhízással, magas koleszterinszinttel is együtt járhat. A PCOS-t komolyan kell venni, mert már fiatal korban bizonyítottan növeli az érelmeszesedés és későbbi szívinfarktus kockázatát.

Milyen vizsgálatokkal lehet beazonosítani a petefészekcisztát?

A nőgyógyász a petefészekciszta jelenlétéről fizikális vizsgálat és ultrahang segítségével tud megbizonyosodni. Ezen kívül szövetmintát is vehet a cisztából, hogy kiderítse, jóindulatú-e az elváltozás.

Meg lehet előzni a petefészekciszta kialakulását?

Sajnos a ciszta kialakulását megelőző módszert nem ismerünk. Két dolog azonban segíthet a komolyabb elváltozások megelőzésében:

• A rendszeres és célzott nőgyógyászati szűrővizsgálat, főleg azoknál, akiknek családjában előfordultak már jó- vagy rosszindulatú petefészek elváltozások. Kérdezz rá a családodban, hogy előfordult-e nálatok ilyen típusú megbetegedés!
• A szájon át szedett, hormonokat tartalmazó fogamzásgátló tabletták csökkenthetik egyes petefészekciszták kialakulásának kockázatát. A nőgyógyászod tanácsot fog tudni adni a fogamzásgátlókkal kapcsolatban feltett kérdéseidre.

Hogyan kezelhető a petefészekciszta?

Mint már említettük, a petefészekciszták néha észrevétlenül alakulnak ki és ugyanígy el is múlnak. A rutinvizsgálat során észrevett cisztát, ha az panaszt nem okoz és az orvos úgy ítéli, folyamatos ellenőrzés mellett gyógyszeres kezelésnek lehet alávetni.

Ha a petefészekciszta nem szívódik fel, vagy más okból rosszindulatú elváltozásra lehet gyanakodni, akkor a ciszta eltávolítását javasolhatja az orvos. Ennek három módja lehetséges:

• A legkíméletesebb beavatkozás a ciszta hüvelyen át történő lecsapolása. Ennek során a folyadékot el tudják távolítani, viszont a tömlő fala ott marad, így a ciszta kiújulhat.
• A hasfalon kisebb metszésen keresztül (ún. laparoszkópia) a kisebb ciszták eltávolíthatóak.
• Nagyobb metszéssel (ún. laparotomia), altatásban nagyobb cisztákat is el lehet távolítani.

(M.N. – WEBBeteg, Lektorálta: Dr. Lesznyák Judit)