Megfázás: lerántjuk a leplet a gyakori tévhitekről
Van, aki megelőzésként a nagy mennyiségű C-vitamin fogyasztását javasolja, mások szerint pedig elég annyi, hogy melegen, és főleg rétegesen öltözködjünk. Nem is gondolnád, de életünk folyamán kb. 200-szor szenvedünk a megfázás tüneteitől.
- hirdetések -
Két hidegrázás között azonban van időnk a jó hírnek örülni: a legtöbb megfázásos betegség ártalmatlan és gyors lefolyású. A rossz hír viszont az, hogy nincs száz százalékig védettséget nyújtó gyógyszer, viszont vannak olyan készítmények, amelyekkel a kellemetlen tüneteket enyhíthetjük. A legjobb, ha időben megtesszük a szükséges óvintézkedéseket és semmi esélyt sem adunk a megfázásnak: egészséges táplálkozással, elegendő alvással, a friss levegőn való testmozgással elébe mehetünk a vég nélküli tüsszögésnek és orrfújásnak.
Tévhitek
1. A szipogás ártalmas
A szipogás és hangosabb, szörcsögős változata – mi tagadás – a gusztustalanabb jelenségek közé tartozik, alkalmazásával nem szerzünk rajongókat magunknak, ám egészségügyi szempontból nézve nem mondható ártalmasnak. Aki tehát környezetével könyörületesen akar bánni, az zsebkendőt használ, s orrát mindig egy-egy orrlyukát befogva fújja ki.
Így felerősödhetnek a megfázás tünetei, hiszen a vírusok nem távoznak a szervezetből, hanem sokkal inkább nagyobb területen fejtik ki kártékony tevékenységüket. Hasznos lehet az egyre népszerűbb langyos, sós vizes orrzuhany, amely használata során a víz az egyik orrlyukon befelé, míg a másikon – a „felesleges” vírusokkal együtt – kifelé áramlik.
2. A lábak lehűlése meghűléshez vezet
A szubjektív észlelésen alapuló megfigyelés széles körben elterjedt: ha hosszabb ideig fázik a lábunk, a megfázás sem várat sokat magára. Elképzelhető, hogy akinek fázik a lába, annak egész teste áthűl, így nagyobb esélye van a vírusos fertőzés összeszedésére is. Ha ugyanis a testfelszín áthűl, az orrban is összehúzódnak az erek, s ezáltal csökken a véráramlás – a testünk így védekezik a további hőveszteség ellen.
Ennek a reakciónak hátránya, hogy a lassult vérkeringés által lassul a szervezet védekezőrendszere is. A vírusoknak ily módon gyerekjáték a szervezetünkbe jutás.
3. Háromszor három…
Egyes népi megfigyelések szerint három napig tart, míg a megfázás ránk tör, ugyancsak három nap, amíg szervezetünkben tombol, majd szintén három, amíg fokozatosan távozik. Jelenleg több mint 200 vírusfajtát ismerünk, amely megfázásos betegséget okozhat, s fajonként változó, hogy mennyi idő alatt esünk át a kóron. Mivel vírusos eredetű megbetegedésről van szó, az antibiotikumos kezelés szóba sem jöhet. A legtöbb gyógyszer nem magát a betegséget gyógyítja, hanem „csak” a tüneteket enyhíti.
A mézes tea csökkentheti a torokban érzett kaparást, az inhalálás felszabadítja a légutakat, a kiadós séták „kiürítik” a fejet, valamint a kellő mennyiségű alvás erősíti az immunrendszert.
4. A betegség ideje alatt tilos a sport
Az enyhébb jellegű nátha nem zavaró sportolás mellett. A mozgás amúgy is felgyorsítja a vérkeringést, ebből pedig az orr nyálkahártyája is profitál. Erősebb tünetek esetén azonban nem árt az óvatosság: ha erőtlennek érzed magad, hatásosabb, ha pihensz, különben további áttételes megbetegedésekre kell számíts, amelyek között a szívizom-gyulladás sem tartozik a ritkák közé.
A sport sokkal inkább a megelőzésben van remek segítségünkre: már a napi 30 perces, a friss levegőn végzett testmozgás (a sétát is beleértve) is jelentősen növeli testünk ellenálló képességét. Vigyázat: a túl sok és túl intenzív sport viszont éppen ellenkező hatást fejt ki!
5. C-vitamin
A járványokkal tűzdelt időszakban sokan C-vitamint szednek, ami egyértelműen az első számú, a táplálkozást kiegészítő vitaminnak számít. Számos szakértő ennek megfelelően napi 1000 milligrammos mennyiséget ajánl, ám kimutathatóan pozitív hatás csak az olyan nagy megerőltetést kívánó sportágak – mint a maratonfutás, sielés – művelői, valamint szélsőséges időjárási viszonyoknak kitett hivatásos katonák között nyert bizonyítást. A vitamin fogyasztásának előnye sokkal inkább a megbetegedés időtartamának lerövidülésén mérhető.
6. Tüsszentésnél: kéz a száj elé
A tüsszentés során sokak esetében inkább tornádóról beszélhetünk: a levegő és az általa felkapott cseppfolyós váladék akár 150-180 kilométeres sebességgel is távozhat légutainkból. Alapvető etikett-szabály, hogy kezünket ilyenkor szánk elé helyezzük, ám mindez pusztán udvarias gesztus, a fertőzéstől senkit nem óv meg. A kórokozók ugyanis így is akár öt méteres távolságot is könnyedén „átugorhatnak”, s ebben az óvó kéz sem akadályozhatja meg őket.
A zsebkendő viszont jóval hatásosabb, és használatával még azt is elérhetjük, hogy a vírusok és baktériumok kezünkön landoljanak, amellyel a későbbiekben magunkat is felülfertőzhetjük, vagy másoknak továbbadhatjuk.
7. Hideg-meleg váltófürdő, szauna
Léteznek olyan tanulmányok, amelyek szerint a hideg-meleg víz váltakozásán alapuló zuhanyzás vagy fürdő, illetve a szauna ténylegesen növeli a betegségekkel szemben tanúsított ellenálló képességet. A szakértők azzal magyarázzák a jelenséget, hogy a folyamatos hideg-meleg vizes kezelések során a szervezet megtanulja, hogyan reagáljon az ingerre, így azt is kialakítja, hogy a megfázás ellen a szükséges ellenanyagot termelje. Ha ezt a módszert választod, jóval a megfázási szezon előtt kell elkezdened, hogy testednek elegendő ideje legyen a folyamat beindítására.
A szakemberek ajánlása szerint erre legalább tíz hetet kell fordítani. Ha viszont minden óvintézkedés ellenére megkapod a náthát ajánlatos mind a váltófürdőt, mind a szaunázást felfüggeszteni, mivel a beteg szervezetet sokkal inkább megterhelik.
(KamaszPanasz - K.J. Forrás: www.focus.de)
