Ha kamaszkorú gyermekére jellemző az agresszív viselkedés - kiabálás és verekedés -, fontos, hogy a probléma megoldását időben elkezdjék, mielőtt a helyzet komolyabb következményekhez vezet (pl. felfüggesztés az iskolából, törvényszegés vagy mások bántalmazása).
Egy fiatal agresszivitása számos okkal magyarázható. Az alábbi tanácsok segíthetnek azonosítani a jelenséget kiváltó okot:
- Ne feltételezze, hogy ismeri gyermeke viselkedésének miértjét! Ez a magatartás egy olyan probléma tünete, amiről gyakran fogalmunk sincs – nem látunk bele másokba, így nem tudjuk, hogy mi játszódik le bennük. Csak mert gyermeke megüt valakit, nem feltétlenül a haragját vezeti le ezzel. Az ijedtség, megbántottság, illetve a fenyegetettség egyaránt okozhatják ugyanezen reakciókat.
- Zárja ki az egészségügyi okokat (pl. allergia, környezeti tényezők) mielőtt még máshol keresné a választ a problémára! Minden ember életében vannak dolgok, amikre másoknál érzékenyebben reagál (például a fények, zajok). Kamaszoknál az érzés a többszörösére növekedhet: egy olyan helyzet, ahol az érzékeik túl vannak terhelve, agresszív viselkedést eredményezhet. Léteznek olyan terapeuták, akik úgy nevezett foglalkozás-terápia segítségével kutatják az agresszivitást kiváltó tényezőket a fiatalokban. Sőt, már egyes iskolákban is részt lehet venni hasonló foglalkozáson. Forduljon iskolai vagy szociális tanácsadókhoz a további információkért!
- Beszélgessen gyermekével! Kísérje figyelemmel kamasz gyermeke viselkedését egy hétig és kutasson az agresszivitás magyarázata után. Azonban ne feltételezze, hogy helyesek a feltevései! Éppen ezért beszélgessen el gyermekével arról, hogy mi játszódik le benne akkor, amikor ilyen a magatartása. Fenyegetve érezte magát? Vagy ideges volt, mert valaki alábecsülte? Ez hozzájárulhat a megoldás megtalálásához.
Kifelé vagy befelé fordul?
Amikor egy fiatalban ilyen extrém fokozaton munkálkodnak érzelmek, valamilyen módon azok előtörnek belőle. Néhány gyerekből egyszerűen „kirobban”, azaz egyszerűen másokra vetíti ki. Az ilyen érzések egyre gyűlnek, mígnem valamitől betelik a pohár - és már ki is törnek. Mások belül „robbannak”, tehát az intenzív érzelmek befelé irányulnak. Ilyenkor az érzések felgyülemlése és túlcsordulása után a gyerek agresszív módon maga ellen fordul. Így ha nem tudja elviselni az érzései hevességét, saját magára ártalmas módon fog viselkedni. A „kirobbanó” gyerekek általában több figyelmet kapnak, mert ők másokra (szülőkre, diáktársaira, tanárokra) is veszélyt jelenthetnek, ugyanakkor a befelé fordulóknak talán még több támogatásra van szükségük ahhoz, hogy meg tudjanak birkózni az élettel.
Az agresszív tinik kezelése
1. Támogassa gyermekét! Egy fiatal gyakran nem tud mit kezdeni egyes helyzetekkel vagy érzelmekkel, ezért ilyenkor mások segítségére szorulnak. Szülőként az Ön feladata, hogy vezesse és megtanítsa gyermekét a stresszes szituációk kezelésére.
2. Alakítson ki szoros kapcsolatot gyermekével. Amikor gyermeke intenzív érzésekkel küszködik, szüksége van egy támaszra, egy szülőre, amihez egy megfelelő szülő-gyerek kapcsolatra van szükség. Biztosítsa kamasz gyerekét, hogy számíthat Önre és mondja el neki személyes tapasztalatait arról, hogy Ön hogyan birkózik meg a hasonló gondokkal.
3. Beszéljenek róla. Sok fiatal nem tudja megnevezni saját érzéseit, hiszen a düh mögött általában más érzések is vannak. Ebben segíthet a szülő. Fontos hangsúlyozni, hogy gyermeke adott érzelme teljesen normális – akkor is, ha az általa kiváltott viselkedés nem nevezhető annak.
4. Függetlenül az agresszivitást kiváltó októl, a tiniknek meg kell tanulniuk megküzdeni az intenzív érzelmekkel. Gyermekének szüksége lehet a feszültség levezetésére. Tudja meg gyermekétől, hogy mi az, amitől lenyugszik: legyen szó akár edzésről, egyedüllétről vagy egyes személyek elkerüléséről. Kérdezzen gyermeke viselkedése után a tanáraitól és más családtagoktól, és gyűjtse össze a lehetséges módszereket a megoldáshoz.
5. Ha gyermeke minden erőfeszítés ellenére továbbra is folyamatosan agresszívan viselkedik, keressen fel egy nevelési tanácsadót vagy pszichológust. A kémiai egyensúly hiánya, az oppozíciós magatartászavar és a hiperaktivitás mind hozzájárulhatnak egy kamasz agresszív hajlamainak az erősítéséhez.
Ha gyermeke hajlamos az agresszióra, maradjon nyugodt. Egy agresszív roham esetén a legjobb választás a visszavonulás – a szigor ilyenkor csak ront a helyzeten. Kamaszkorú gyermekének időre és térre van szüksége ahhoz, hogy megtanulja kezelni érzéseit. Az érzelmi vihar elmúltával közösen megbeszélhetik az előtte lejátszódott eseményeket. Miután gyermeke lecsillapodott, nyugodtan felelősségre lehet vonni tetteiért!
Az agresszív viselkedés nemcsak egy szülő, de egy tini számára is ijesztő, hiszen egy fiatal gyakran nem tud mit kezdeni a belőle feltörő érzelmekkel. Ezért mindenképp maradjon nyugodt, és biztosítsa gyermekét a támogatásáról!