Az internet ma már a mindennapjaink természetes része. Tanulunk, beszélgetünk a barátainkkal, videókat nézünk, játszunk, zenét hallgatunk és információkat keresünk online. Önmagában tehát az, hogy valaki sok időt tölt az interneten, még nem jelenti azt, hogy problémásan használja.

Gyerekkorunkban sokszor hallhattuk, hogy „ne félj egy kis kosztól”, vagy hogy „nem baj, ha néha összekoszolod magad”. De vajon tényleg jót tesz az egészségnek, ha nem vagyunk mindig makulátlanul tiszták? Az utóbbi években sokat kutatták, hogyan hat a környezetünkben élő mikroorganizmusokkal való találkozás az immunrendszerre. A válasz azonban nem egyszerűen az, hogy minél koszosabbak vagyunk, annál egészségesebbek leszünk.

Telefon, Wi-Fi, Bluetooth-fülhallgató, laptop, televízió, mikrohullámú sütő – ma már rengeteg elektromos és vezeték nélküli eszköz vesz körül bennünket. Emiatt gyakran felmerül a kérdés: vajon káros lehet-e az egészségünkre az úgynevezett elektromágneses sugárzás, vagyis az elektromos és mágneses mezők?

A rendszeres mozgás az egyik legjobb dolog, amit a testedért tehetsz. Erősíti az izmokat és a csontokat, javítja az állóképességet, és a közérzetedre is pozitív hatással van. Ha azonban hosszabb kihagyás után hirtelen kezdesz intenzíven sportolni, vagy túl gyorsan emeled az edzés mennyiségét és nehézségét, az ízületeidet és az izmokat is könnyen túlterhelheted.

A bőrünkön életünk során rengetegféle elváltozás jelenhet meg. Anyajegyek, szeplők, pattanások, szemölcsök, kiütések, apró piros foltok vagy más bőrelváltozások egyaránt előfordulhatnak, és ezek többsége teljesen ártalmatlan.

A „bacilus” szóval sokszor találkozunk, főleg ha betegségekről van szó. De mit is jelent pontosan? A bacilusok valójában baktériumok, vagyis olyan mikroszkopikus élőlények, amelyeket szabad szemmel nem láthatunk. Fontos azonban tudni, hogy nem minden baktérium veszélyes – sőt, sok közülük kifejezetten hasznos számunkra.

A lisztérzékenység szerteágazó tünetei miatt a páciensek a legtöbb esetben nem is sejtik, hogy panaszaikat a búza, árpa és rozs elfogyasztása okozza, így nem is fordulnak orvoshoz.

A szénanátha nem csupán kellemetlen tünet. A jól ismert panaszok - tüsszögés, orrfolyás, a szem viszketése - mellett sokaknál komoly betegségként jelentkezik: fáradtságot, fejfájást is eredményezhet.

A rendszeres sport nemcsak az izmokat, hanem a szívet is „edzi”. A sok mozgás hatására a szív alkalmazkodik a terheléshez: erősebbé válik, hatékonyabban pumpálja a vért. Ezt az állapotot nevezzük sportszívnek. Fontos: ez önmagában nem betegség, hanem a szervezet természetes alkalmazkodása.

Amikor egy családtagunkkal, például a testvérünkkel valami nincs rendben, az nagyon nehéz érzés lehet. Különösen igaz ez akkor, ha azt látjuk rajta, hogy szomorú, visszahúzódó, elvesztette az érdeklődését a korábbi dolgok iránt, vagy úgy tűnik, mintha nem találná a helyét a világban.

A méhnyakrák egy olyan daganatos betegség, amelyet szinte minden esetben a humán papillomavírus (HPV) tartós fertőzése okoz. A HPV egy gyakori vírus, amely főként szexuális úton terjed, és sokszor tünetek nélkül is jelen lehet a szervezetben.

A televíziózás és a különböző képernyős eszközök (telefon, tablet, számítógép) ma már a mindennapi élet részei. Egy jó film, sorozat vagy érdekes műsor kikapcsolódást jelenthet, és bizonyos tartalmakból még tanulhatunk is. A probléma általában nem maga a tévézés, hanem az, ha túl sok időt töltünk előtte, és emiatt háttérbe szorul a mozgás, a tanulás vagy a valódi emberi kapcsolatok.

A hajtépés elsőre furcsa szokásnak tűnhet, pedig egy ismert pszichés probléma állhat mögötte. A trichotillománia (hajtépkedési zavar) olyan kényszeres viselkedés, amely során valaki visszatérően kitépi a haját, szemöldökét, szempilláját vagy más testszőrzetét, és nehezen tudja megállítani ezt a késztetést.

A légzőrendszerünk folyamatosan kapcsolatban van a külvilággal: minden egyes belégzéssel nemcsak oxigént, hanem különféle szennyező anyagokat is bejuttathatunk a szervezetünkbe. A „tüdőbaj” kifejezés sokféle betegséget takarhat, az enyhébb irritációktól egészen a komoly krónikus betegségekig.

Az evészavarok napjainkban is komoly problémát jelentenek, különösen a serdülők és fiatal felnőttek körében. A modern, rohanó világban egyre gyakoribbak ezek a zavarok, és fontos tudni, hogy bárkit érinthetnek – nemtől, kortól vagy testalkattól függetlenül.

Sok gyereket és fiatalt foglalkoztat (vagy inkább aggaszt) a kérdés: ha valaki túlsúlyos iskoláskorban, az azt jelenti, hogy felnőttként biztosan szívbeteg lesz? A válasz röviden: nem biztos, de a kockázat valóban magasabb lehet. Fontos azonban megérteni, hogy ez nem egy „előre megírt sors”.

Lehet, hogy ez így kissé erőltetettnek hangzik, viszont rengeteg bizonyíték van rá, hogy a mértéktelen TV nézés nagyban hozzájárul a diabetes kialakulásához.

Amikor új bútort veszünk, általában az jut eszünkbe, hogy szép, praktikus és feldobja a szobát. Kevesebben gondolnak arra, hogy bizonyos bútorok vegyi anyagokat is tartalmazhatnak. De vajon tényleg betegséget okozhatnak?

Ahogy melegszik az idő, a sürgősségi osztályt is egyre többen keresik fel. A leggyakoribb okok: vágások, törött csontok és fejsérülések.

Sokan hallják azt, hogy a stressz „cukorbetegséget csinál”. Ez ijesztően hangzik, de a valóság ennél összetettebb. A stressz önmagában nem egyetlen ok, viszont hatással lehet a szervezet működésére és közvetve növelheti bizonyos betegségek kockázatát.