Az internet ma már a mindennapjaink természetes része. Tanulunk, beszélgetünk a barátainkkal, videókat nézünk, játszunk, zenét hallgatunk és információkat keresünk online. Önmagában tehát az, hogy valaki sok időt tölt az interneten, még nem jelenti azt, hogy problémásan használja.

Más a helyzet akkor, ha az internetezés nehezen kontrollálhatóvá válik, és emiatt háttérbe szorul az alvás, a tanulás, a családdal vagy barátokkal töltött idő, illetve más fontos tevékenységek. Ilyenkor már problémás internet- vagy onlinehasználatról beszélhetünk.

Valóban gyakoribb a depresszió a problémás internetfelhasználók körében?

Röviden: igen, a kutatások alapján kapcsolat figyelhető meg a problémás internet- vagy közösségimédia-használat és a depressziós tünetek között. Ez azonban nem jelenti automatikusan azt, hogy az internetfüggőség okozza a depressziót.

Egy serdülőket vizsgáló, több tucat kutatás eredményeit összesítő metaanalízis szerint a problémás internethasználat és a depresszió között pozitív összefüggés van. A vizsgálatok alapján azoknál a fiataloknál, akiknél problémás internethasználatot mértek, gyakrabban fordultak elő depressziós tünetek, és a depressziós tünetekkel élő fiataloknál is nagyobb eséllyel jelent meg problémás internethasználat.

Ez azért fontos, mert az összefüggés kétirányú is lehet. Elképzelhető például, hogy valaki azért tölt egyre több időt online, mert a való életben magányosnak, szomorúnak vagy rosszkedvűnek érzi magát. Az internet ilyenkor menekülést vagy átmeneti megkönnyebbülést jelenthet. Más esetekben viszont a problémás onlinehasználat járhat együtt az alvás csökkenésével, a társas kapcsolatok háttérbe szorulásával vagy az iskolai teljesítmény romlásával, amelyek tovább ronthatják a közérzetet.

Vagyis nem érdemes úgy gondolkodni, hogy „sokat internetezik, ezért depressziós lett”. A valóság ennél összetettebb. A kutatások kapcsolatot mutatnak ki, de a legtöbb ilyen vizsgálat alapján nem lehet egyértelműen megmondani, hogy melyik volt előbb.

Mit mutatnak az újabb kutatások?

Egy 2024-ben megjelent, serdülőkkel kapcsolatos kutatás a közösségi média problémás használatát és a pszichés tüneteket vizsgálta. Az eredmények azt mutatják, hogy a problémás közösségimédia-használat összefüggést mutat bizonyos pszichés problémákkal. A kutatók ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy a gyakori használat és a problémás használat nem ugyanaz.

Ez fontos különbség. Lehet, hogy valaki naponta több órát tölt a telefonján vagy a közösségi oldalakon, mégis képes abbahagyni, amikor szükséges, elvégzi a feladatait, alszik eleget, találkozik másokkal, és az online tevékenység nem okoz jelentős problémát az életében. Másvalaki viszont kevesebb idő alatt is olyan mértékben belemerülhet az online világba, hogy nehézzé válik annak kontrollálása.

A WHO Európai Régiójának 2024-es adatai szerint 2022-ben a 11, 13 és 15 évesek körében 11 százalék mutatott problémás közösségimédia-használatra utaló jeleket. Ez olyan használati mintát jelent, amelynél például nehéz kontrollálni az online töltött időt, más tevékenységek háttérbe szorulnak, vagy az internetezésnek negatív következményei vannak a mindennapi életben.

A WHO adatai szerint a problémás közösségimédia-használat együtt járhat rosszabb mentális és szociális jólléttel, valamint kevesebb alvással és későbbi lefekvéssel is. Ugyanakkor a közösségi média használatának pozitív oldalai is vannak: megfelelő keretek között segítheti a kapcsolattartást és a kortársak támogatását.

Miért kapcsolódhat össze az internet és a rosszabb lelkiállapot?

Többféle magyarázat lehetséges. Az egyik az, hogy a túlzott online jelenlét kiszoríthat olyan tevékenységeket, amelyek fontosak a testi és lelki egyensúly szempontjából. Ilyen lehet az alvás, a mozgás, a személyes találkozás a barátokkal vagy egyszerűen az offline pihenés.

A másik lehetséges tényező az alvás. Ha valaki rendszeresen késő estig telefonozik, videókat néz, játszik vagy közösségi oldalakat böngész, könnyebben eltolódhat a lefekvés ideje. A kevés vagy rendszertelen alvás pedig önmagában is hatással lehet a hangulatra, a koncentrációra és a mindennapi teljesítményre.

A közösségi média tartalmai szintén befolyásolhatják a közérzetet. A folyamatos összehasonlítás másokkal, a negatív hozzászólások, az online konfliktusok vagy a zaklatás kellemetlen érzéseket válthatnak ki. Fontos azonban, hogy ezek hatása emberenként eltérő lehet.

Az internet ugyanakkor nem csak kockázatot jelent. Sok fiatal számára fontos kapcsolattartási lehetőség, segítséget jelenthet a közösséghez tartozásban, és olyan emberekkel is lehetőséget ad kapcsolatot teremteni, akikkel offline nehezebb lenne találkozni. Ezért önmagában az online töltött idő alapján nem lehet eldönteni, hogy valakinek problémája van-e.

Honnan lehet tudni, hogy már problémás az internetezés?

Nem az a legfontosabb kérdés, hogy pontosan hány órát töltesz online. Inkább azt érdemes megfigyelni, hogy milyen hatással van rád az internetezés, és mennyire tudod kontrollálni.

• Gyakran tovább maradsz online, mint eredetileg tervezted.
• Nehezedre esik abbahagyni az internetezést akkor is, amikor tudod, hogy mást kellene csinálnod.
• Az online tevékenységek miatt kevesebbet alszol.
• Az internetezés miatt rendszeresen elmaradnak a tanulással vagy más feladatokkal kapcsolatos teendőid.
• Kevesebb időt töltesz személyesen a családoddal vagy a barátaiddal.
• Feszültté vagy ingerlékennyé válhatsz, amikor nem tudsz online lenni.
• Az internetet gyakran arra használod, hogy eltereld a figyelmed a rossz hangulatról vagy más kellemetlen érzésekről.
• Az online tevékenységek miatt más korábbi hobbijaid és programjaid háttérbe szorulnak.

Egy-egy ilyen jel önmagában még nem jelenti azt, hogy valaki internetfüggő. A szakemberek inkább azt vizsgálják, hogy a használat mennyire tartós, mennyire nehezen kontrollálható, és okoz-e jelentős problémát a mindennapi életben.

Az internet okozza a depressziót?

Erre jelenleg nem lehet egyszerű igennel válaszolni. A kutatások egyértelmű kapcsolatot jeleznek a problémás internethasználat és a depressziós tünetek között, de az ok-okozati kapcsolat sokszor nem állapítható meg.

Lehetséges például, hogy egy rossz lelkiállapotban lévő fiatal egyre többet van online, mert ott könnyebben eltereli a figyelmét a problémákról, kapcsolatba léphet másokkal, vagy egyszerűen kevésbé érzi magát egyedül. Más esetben a problémás internethasználat miatt csökkenhet az alvás és a személyes kapcsolatokra fordított idő, ami hozzájárulhat a rosszabb közérzethez.

Az is előfordulhat, hogy egy harmadik tényező áll mindkettő hátterében. Például a magány, az iskolai stressz, a családi nehézségek vagy más lelki problémák egyszerre befolyásolhatják az internetezési szokásokat és a hangulatot.

Ezért a kutatók ma inkább összefüggésről beszélnek, nem pedig arról, hogy az internet önmagában depressziót okoz.

Mit tehetsz, ha úgy érzed, túl sok időt töltesz online?

Érdemes először megfigyelned, mikor és miért nyúlsz a telefonhoz vagy ülsz le a számítógép elé. Lehet, hogy bizonyos helyzetekben unalomból, stressz miatt vagy azért kezdesz el görgetni, mert éppen rossz kedved van.

Segíthet, ha tudatosan hagysz időt olyan tevékenységekre is, amelyek nem kapcsolódnak a képernyőhöz: sportolásra, sétára, zenélésre, olvasásra, kreatív hobbira vagy személyes találkozásokra. Az esti lefekvés előtti időből is érdemes lehet valamennyit képernyőmentessé tenni, különösen akkor, ha az online tevékenységek miatt rendszeresen későn alszol el.

Ha pedig azt veszed észre, hogy tartósan rossz a hangulatod, elvesztetted az érdeklődésedet olyan dolgok iránt, amelyeket korábban szerettél, vagy az online jelenlétedet már nem tudod megfelelően kontrollálni, érdemes beszélned egy olyan felnőttel, akiben megbízol, például a szüleiddel, egy tanárral vagy iskolapszichológussal. Szükség esetén szakember is segíthet kideríteni, mi áll a háttérben.

A lényeg

Az internet önmagában nem ellenség, és az sem probléma, ha valaki sokat használja. A fontos az, hogy az online tevékenységek ne vegyék át az irányítást a mindennapok felett.

A jelenlegi kutatások alapján a problémás internethasználat és a depressziós tünetek valóban gyakran együtt járnak, de nem bizonyított, hogy minden esetben az internet okozza a depressziót. A kapcsolat kölcsönös és összetett lehet, ezért érdemes nemcsak azt nézni, hogy mennyi időt tölt valaki online, hanem azt is, hogy miért használja az internetet, mit szorít ki az életéből, és hogyan érzi magát közben.