vámpír
#Vágyak

Vámpírszex: miért olyan vonzó?

2011.05.01.
2 perces olvasási idő

A Twilight, Alkonyat sorozat sikerének köszönhetően egy új, vámpír popkultúra van kialakulóban. A sorozatból készült film második része a héten került a mozikba, s a világon mindenhol tinilányok és felnőtt nők tömegei vágyakoznak a főszereplő vámpír, a brit Robert Pattinson által alakított Edward Cullen szerelme után.

Mi a titka az Alkonyatnak, illetve az azt követő „True Blood” (Inni és élni hagyni) vagy a „Vampire Diaries”, esetleg a „Rémségek cirkusza” című műveknek? Egyetlen szó: vámpírszex.

1924-ben Lugosi Béla a „Drakula” főszereplőjeként a vámpírokat a modern kor jóképű, csinos, ellenállhatatlan férfijaként ábrázolta. Ám az elbűvölő tekintet és jó test mellett leginkább a vámpírok férfias kisugárzása a jelenti a legnagyobb vonzerőt. És a nők bármennyire is szeretnének, nem tudnak ellenállni ezeknek a hipnotikusan igéző, meg nem értett, érzékeny rosszfiúknak.

Vagányak

A vámpírok azért is olyan vonzóak, mert ezek a kárhozott, ám szuperhatalommal rendelkező csábítók egyúttal a nők védelmezőiként is fellépnek, valamint megvan bennük a jóra való hajlam is. A történet általában a következő: a lány megpróbálja úgymond „megmenteni” a vámpírrá lett férfit, aki így egyfajta ürügyet szolgáltat a lánynak arra, hogy más, különc vagy „rossz” legyen. Ráadásul a lánynak már van kit „okolni” azért, ha „rosszlány” lesz, különösen, mikor a szexuális vágyairól van szó.

Szexéhesek

A vámpírok szexuális túlfűtöttsége a modern vámpírkorral kezdődött, mintegy 200 évvel ezelőtt. Ennek ellenére a vámpírtörténetek már évszázadok óta a szexuális devinanciáról, fétisekről, és halálos szexről, románcról valamint erőszakról szólnak. Az 1950-es évek óta a vámpírtörténetek egyre több szexuális töltettel bírnak, mely egyre féktelenebb, tombolóbb és agresszívebb. És ne feledjük, azt suggalják, hogy egy nő élete legjobb szexuális élményét csakis egy vámpírral élheti meg, hiszen az mindent tud - végülis évszázadok óta gyakorol!

Fékezhetetlenek

A vámpírok keményen szeretik. Egyszerre veszélyesek és szenvedélyesek. Szeretnek marni, karmolni, harapni. Az áldozataik pedig szeretik mindezt. Ez egyfajta szado-mazohisztikus vonzás, melyben kötődés, dominancia, elnyomás keveredik az „igaz szerelem” érzetével, mely elég ahhoz, hogy egy rajongó tinilány magától letépje a sálat a nyakáról.

Megrémítenek

A velük való kapcsolat során az emberben előtörnek az ősi alapérzelmek, mint a haláltól való félelem. Ugyanakkor a tudat, hogy a vámpír minden pillanatban azon tétovázik, vajon hatalmas önkontrollal fékezze –e magát, mikor az áhított, lehetséges zsákmányt csókolja, beindítja az ember lányát, annak ellenére, hogy pontosan jól tudjuk, a szerelem akkor a legjobb, ha teljesen átadod magad annak, mindenféle önkontroll nélkül.

Ők pedig tökéletesen tudják, hogy a legérzékenyebb erogén pontunk a nyakunk, amit ha csókolni hagyunk általuk, biztos, hogy könyörögni fogunk - életért, halálért, vagy szexért. Ezek az egymásnak teljesen ellentmondó dolgok teszik az egészet oly veszélyesen izgalmassá, izgatóvá.

A fantáziádra bízzák a dolgot

A vámpírokról szóló irodalmi alkotásokban vagy filmekben nagyon gyakran csak utalás van a szexualitásra. A néző vagy olvasó ott áll azzal a biztos érzéssel, hogy volt valamiféle szex a szereplők között, ám hiába is szeretnének többet megtudni a dologról, egyedül a fantáziájára hagyatkozhat, mely mint tudjuk, határtalan.

Ez különösen igaz a Twilight sorozatra, melyben a főszereplők szexuális túlfűtöttségük ellenére is az absztinenciát választják. Ez a film tulajdonképpen az önmegtartóztatás allegóriája. Igen, a tiniket lépten-nyomon kísérti a szexualitás, mely vonzó, misztikus, tiltott, melynek sokáig ellen kell állni, ha nem akarsz idő előtt sérülni. A nézők, olvasók így epizódról epizódra beteljesületlen vágyakkal teli maradnak, s csak abban reménykedhetnek, hogy egyszer valamikor, mikor mindenki biztos abban, hogy ez az IGAZI, beteljesül a szerelem.

Tulajdonképpen a vámpírszex leginkább a csábításról és a szenvedélyről szól. Ráadásul, mindez mindig alkonyatkor történik, s a „másnap reggelről” már szó sem esik, ami sokak szemében csábító.

Sosem halnak meg

A vámpírok nem teljesen halottak, és nem is teljesen élőek. Tulajdonképpen nem is teljesen emberiek. Ezek az emberi törvényeken felül álló lények örökké arra emlékeztetnek bennünket, hogy sokkal több hatalmuk van, mint nekünk valaha is lesz – és azt tudjuk, hogy a hatalom igencsak vonzó, nem is beszélve arról, hogy akit megharapnak, nem csak örök életű, de örökké fiatal is lesz!

Kapcsolódó cikkek