Nem mondtad el otthon, hogy nem sikerült a felelésed vagy újra kell ismételni a vizsgádat? Elhallgatsz egy számodra is kellemetlen információt a barátaid előtt? Az általunk megkérdezett szakértő azt mondja: a csalódástól vagy annak elkerülésétől való félelem és a sorsközösség határozza meg, hogy a titok felfedődik vagy rejtve marad.

A titkok szerepe a család működésében több fogalmi elemet is takarhat: a titok, az elhallgatás és az ezzel kapcsolatos transzgenerációs mintázatok pszichológiai, társadalmi és kapcsolati jelentősége mind megnyilvánul abban, hogy a kamaszok miként állnak hozzá a témához.

• A titok rejtett tény, gondolat, szándék, magyarázat, amelyről senki vagy csak kevés ember tudhat.
• Az elhallgatás esetében szándékosan és okkal nem beszél vagy nem osztja meg az információt az érintett egy bizonyos témával kapcsolatban.
• A tabu erős társadalmi tiltás vagy tilalom.

Titkok a családban

A titok a családi rendszer rejtett szervezőelve, az egészséges titkok a személyes határok és a családi struktúra védelmét szolgálják, míg az elfojtott, szégyenre épülő titkok hosszú távon megbéníthatják a kapcsolati működést és torzíthatják az identitást. Ilyenkor a titok nem a védelmet erősíti, hanem a kapcsolatokat bénítja meg, rombolja: merev családi szabályok, torz szerepek és a „titkot tudók” és „nem tudók” elkülönülése jellemzi a rendszert. Ez érzelmi távolsághoz, bizalomvesztéshez és a fejlődés elakadásához vezethet, ami a kamaszok esetében különösen szenzitív lehet.

Varga András családterapeuta, mentálhigiénés szakember kérdésünkre elmondta: a szülő-gyermek viszonyban érdemes különbséget tenni kamaszkorban aközött, hogy mi a titok, illetve mi nem titok, azaz egyszerűen csak nem kerül a terítékre. Amennyiben a kamasz nem mond el valamit, akkor nem feltétlenül titkolózik, hanem egyszerűen kikerült a megváltozott szülő-gyermek viszonyrendszeréből és úgy gondolja, hogy az adott információ már nem rájuk tartozik. Ha a kamasz azt mondja, elmegyek lógni a haverokkal, és nem nevezi nevén, hogy kikkel, pontosan hová megy, az nem kell, hogy egyből gyanakvásra adjon okot a szülőnek, hogy gyermeke eltitkol valamit. A kapcsolat minősége dönti el, hogy mit árul el a fiatal a szüleinek.

Más aspektusból megközelítve a kollektív titkok és társadalmi tabuk is formálják a kamaszok titkokhoz való viszonyát. A társadalmi tabuk, a történelmi elhallgatások és elhallgattatások transzgenerációs hatásai, a társadalom hozzáállása a titokhoz közösségi szinten is hatással van minden szereplőre (gondoljunk csak arra, ha meleg a kamasz és ezt nem tudja miként kezelni és közölni a szeretteivel vagy eltérő vallású, politikai meggyőződésű családból származó partnert ismer meg és problémát jelent ennek felvállalása a családja előtt).

Titkok a kamaszok körében

A kamaszok egymás közötti viszonyaiban megfigyelhetőek a nemek közti különbségek, a titkok természetére vonatkozó árnyalatok. A csalódástól vagy annak elkerülésétől való félelem és a sorsközösség határozza meg, hogy a titok felfedődik vagy rejtve marad. A kamaszok közötti mobbing, bullying igen káros következményekkel járhat egy-egy titok felfedése vagy éppen egy hamisított (pl. AI generált) valóság közzététele esetén. Vékony a határ aközött, hogy valami egy ártatlan tréfa, bűncselekmény vagy súlyos érzelmi állapothoz is vezető gúny – hangsúlyozza a szakértő, aki kollégáival közösen októberben Keszthelyen szervezett a családi titkok és transzgenerációs mintázatok témában szakmai napot.

Érdekes szempont a generációk közötti különbségek a titkokkal kapcsolatban. Míg a mai kamaszokat nevelő szülők életében még nem volt jelen a közösségi média, az internet, addig a mai Z-generáció életének szerves része. Ez is kettős helyzeteket alakíthat ki: kevésbé maradhatnak rejtve a titkok (vagy eltitkolni vágyott, leplezett helyzetek), hiszen kikerül a világhálóra vagy éppen ellenkezőleg, elősegítik a titkok további rejtegetését. Csak azt az oldalt mutatja meg, amely kiegyensúlyozott, nehézségektől mentes, ezzel filterek és boldogságot sugárzó képek mögé kerül elrejtve a kimondatlan, kimondhatatlan. Fontos megjegyezni, hogy itt trendekről is beszélünk, a fiatalok számára meghatározó „véleményvezérek” pillanatok alatt befolyásolnak milliókat, hogy éppen mi a hozzáállás arról, hogy mi kerül ki, mi marad rejtve.

A titok nem mindig negatív jelenség!

Lehet védelmező, fejlesztő vagy akár örömforrás is, gondoljunk csak a karácsonyi meglepetésekre, arra a gyermeki misztikumra, ami a titkokat körüllengi. A kamaszkorban zajló identitásfejlődés része a határok feltérképezése és kialakítása, valamint azok feszegetése. A titkok és tabuk ledöntése annak a jele, hogy a személyiség kezd átfordulni gyermekből felnőtté, így kialakul annak a lehetősége, hogy az eddigi természetes aszimmetrikus viszony a gyermek-felnőtt között egyre szimmetrikusabbá válik. Beemelődik az addig még gyermek abba a világba, ahová a felnőttek tartoznak, akik a „titkok tudói”. Egyúttal ez a folyamat egy lelepleződést is magában hordoz, erősebbé válik a realitás érzékelés, ami csalódottsághoz vezethet: mégsem a Mikulás hozza a csokoládét és nem is Jézuska teszi a karácsonyfa alá az ajándékokat. Ezeken jobb esetben könnyedén túlteszik magukat a gyermekek, hacsak nincs a titkokhoz való családi hozzáállásban eleve elakadás vagy paranormatív kísérő folyamat.

Varga András kiemeli: akár családi, akár kortárs, akár társadalmi aspektusban nézve: a titok megértése és kimondása a gyógyulás kezdete, annak feldolgozása integrációs folyamat, egyben lehetőség, melynek során a rejtett tartalmak tudatosulnak, és a családi rendszer, a kortárs közösség, a társadalom új egyensúlyt teremthet.

A kamaszok életében a segítő szakemberek (akár egyéni, akár csoportos vagy közösségi szinten) feladata olyan biztonságos kommunikációs tér megteremtése, ahol a kimondás nem rombol, hanem gyógyít és fejlődést hordoz magában.

A szakértő elérhetősége az alábbi linkre kattintva tekinthető meg.

(Szerző: Tóth András, újságíró)