testdiszmorfiás zavar
#Lélek

Testdiszmorfiás zavar – Mi is ez?

2024.04.29.
2 perces olvasási idő

A testdiszmorfiás zavar a rögeszmés-kényszeres zavarhoz (OCD) kapcsolódik. Az ilyen mentális betegségben szenvedők órákat töltenek azzal, hogy aggódnak amiatt, hogy valami nincs rendben a megjelenésükkel. Például olyan hibákat láthatnak, amelyeket mások nem vennének észre. Ezek a gondolatok és aggodalmak időt és energiát vesznek el.

Ennek eredményeként gyakran lemaradnak a barátokkal való együttlétről, késnek az iskolából vagy a munkából vagy megnehezíti a szokásos tevékenységek végzését. A kezeléssel azonban a betegségben szenvedők megtanulhatnak megküzdeni az állapotukkal, és kevésbé érzik magukat idegesnek a negatív gondolataik miatt.

Mi okozza a testdiszmorfiás zavart?

A szakértők úgy vélik, hogy az alábbiak szerepet játszanak a kialakulásában:

  • Gének. A rendellenesség részben öröklött lehet, és általában családon belül fordul elő.
  • Szerotonin. Az agynak szerotoninra (a hangulathoz és energiához kapcsolódó agyi vegyi anyag) van szüksége a megfelelő működéshez. Alacsony szintje szintén hozzájárulhat a kialakulásához.
  • Agyi különbségek. Tanulmányok kimutatták, hogy az agy egyes területei másképp néznek ki és működnek a betegségben szenvedő embereknél.

Milyen tünetekkel jár?

Túlzott összpontosítás a külsejükre. Nehezen hagyják abba, hogy ne gondoljanak a megjelenésük azon részeire, amelyek nem tetszenek nekik. Konkrét dolgokra összpontosítanak – például egy pattanásra vagy az orruk, szemük, ajkak, fülük, foguk vagy kezük alakjára vagy kinézetére. Olyan extrém kezeléseket kérhetnek, mint a plasztikai sebészet.

Zavarban vannak a megjelenésük miatt. Szinte mindig aggódnak, feszültek a megjelenésük miatt. Dühösek és könnyen ingerlékenyek lehetnek társaságban.

Gyakran ellenőrzik a testrészeiket. A betegségben szenvedőknek erős késztetésük van arra, hogy újra és újra ellenőrizzék megjelenésüket. Például tükörbe nézhetnek, megkérdezhetnek másokat, hogyan néznek ki, vagy naponta sokszor korrigálhatják a megjelenésüket.

Nem mozdulnak ki. Vannak, akik annyira rosszul érzik magukat a külsejük miatt, hogy nem is akarják, hogy lássák őket. Otthon maradhatnak vagy erős sminket használnak, illetve gyakran viselnek sapkát vagy kalapot. Azt is elkerülhetik, hogy tükörbe nézzenek, mert az annyira megterhelő számukra.

Hamis elképzeléseik vannak a megjelenésükről. A betegségben szenvedők nem olyannak látják a testüket, amilyen valójában, vagy ahogy mások látják. A „hibák”, amelyekre összpontosítanak, olyan dolgok, amelyeket mások aligha vehetnek észre. Eltúlozzák őket, így a dolgok rosszabbnak tűnnek az elméjükben.

Hogyan diagnosztizálható?

Amennyiben a fenti tünetek téged vagy valamely ismerősödet érintik, érdemes felkeresni egy pszichológust, aki segíthet a diagnosztizálásban és a kezelésben. A megfelelő kezelés elengedhetetlen, hiszen ez a mentális állapot akár öngyilkosságig is fajulhat.

Hogyan kezelhető?

A testdiszmorfiás zavar kezelése magában foglalhatja a kognitív viselkedésterápiát (CBT). Ez a fajta beszélgetésterápia segít megtanulni kezelni az aggodalmat, a félelmet és a szorongást. A CBT arra tanít, hogy amit gondolsz és teszel, az befolyásolja az érzéseidet. Megtanulod, hogy amikor félelemmel nézel szembe, a félelem elgyengül és elmúlik. Lassan és sok támogatással kevésbé fogsz koncentrálni a hibáidra. Megtanulod abbahagyni a külsőd ellenőrzését és folyamatos javítását.

Bizonyos esetekben a szerotonin pótlására szolgáló gyógyszereket is felírhatnak, melyek segíthetnek, hogy kevésbé szorongj.

A legtöbb esetben a CBT-t és a gyógyszert együtt alkalmazzák a testdiszmorfiás zavar kezelésére.

Mit kell még tudni a testdiszmorfiás zavarról?

A testdiszmorfiás zavarban szenvedők számára nehéz lehet megérteni, hogy emiatt hamisan látják magukat. Időbe és erőfeszítésbe telik, hogy a CBT és a gyógyszerek működjenek, ezért légy türelmes. Menj el minden terápiás alkalomra, dolgozz keményen, és ne add fel. Legyél őszinte és nyitott a terapeutáddal. Mondd el, ha depressziósnak érzed magad, és hagyd, hogy mások segítsenek.

(KamaszPanasz - kidshealth.org)