/ DROG, CIGI, ALKOHOL / Szenvedélybetegség –...
  2021-01-02

Szenvedélybetegség – káros füstölgés kétféle módon

A hagyományos (cigaretta) és az alternatív (vízipipa, e-cigi, IQOS) dohányzás szinte azonos módon károsítja a tüdőt, az immun- és az érrendszert. A tinik többsége viszont nincs tisztában ezzel – folyamatosan nő a 13-15 évesek száma, akik e-cigarettával szoknak rá a dohányzásra.

Az IQOS (az ’I quit ordinary smoking’ angol szöveg rövidítése, annyit jelent: felhagyok a hagyományos dohányzással) egy elektronikai eszköz elnevezése, amely égetés helyett hevíti a dohányt. Az innovatív gyártók azon felnőtt dohányosok számára hozták piacra, akikről feltételezik, hogy egyébként nem hagynának fel a cigarettázással. Viszont, amikor néhány éve nálunk is megjelent az elektronikus cigaretta, félrevezető módon leszokást segítő termékként reklámozták az „egészséges” alternatívát kereső dohányzók számára. Ám kutatások tanúsága szerint a függőséget okozó nikotint az e-cigaretta is éppúgy bejuttatja a szervezetbe, tehát ez is kialakítja mind a fizikai, mind a pszichés függőséget. A 13-15 közöttiek harmada (32%-a) próbált már valamilyen dohányterméket. 15%-uk él rendszeresen ezzel az „élvezeti” szerrel, 6%-uk „csak” elektronikus cigarettát használ. A 15-18 évesek körében már a felnőttekéhez hasonló a gyakoriság (25-27%) – mondja dr. Dombai Brigitta (SE, Pulmonológiai Klinika). A  szakorvosjelölt hozzáteszi, 2016-ban 24 ezer többlethalálozást írtak a dohányzás számlájára a statisztikai adatokban.

- hirdetések -

A hevített dohány

A szenvedélybetegek körében (szemben e cikk szerzőjével) nem ismeretlen a hevített dohánytermékek fogalma. Ők viszont talán azt nem tudják, hogy az említett termékekben a hevítés által előállított vegyületek közül egyes (úgynevezett káros és esetlegesen) káros vegyületek ugyan kisebb mennyiségben vannak jelen, mint a hagyományos cigaretta égésekor keletkező füstben, de más káros (sok mérgező, rákkeltő) anyag viszont akár 200-1000%-kal nagyobb adagban található bennük. Tegyük még ide magyarázatképpen, hogy e termékek olyanok, hogy a dohány hevítésekor vagy egy dohányt tartalmazó készülék aktiválásakor nikotint és mérgező vegyületeket tartalmazó aeroszol keletkezik, amit az eszközt szívva, szipkázva lélegeznek be a felhasználók. Az eszköz előállította pára, a függőséget okozó nikotin mellett, adalékanyagokat és gyakran ízesítőket is tartalmaz.

Az eddigi laboratóriumi, klinikai vizsgálatok alapján kutatók és tüdőgyógyászok úgy vélik, az aeroszolban lévő rákkeltő vegyületek szintje tán alacsonyabb, mint a hagyományos cigaretta füstjében mért érték, de ez az expozíciós szint nem jelenti azt, hogy ezzel arányosan kisebb volna a daganatkeltő kockázat. Hiszen a rák kialakulásának valószínűségét egyformán befolyásolja az, hogy mennyi karcinogén anyag jut a szervezetbe, és az, hogy adott személy milyen hosszan van kitéve ezek egészségkárosító hatásának.

Köztudott, hogy a tüdődaganatok elsődleges oka a dohányzás

De ez még sok más betegségért is felelhet – emeli a szívfrekvenciát, a vérnyomást, érfalgyulladást idéz elő. Ha történetesen valaki már rákosként kemo- és/vagy sugárterápiát kap, annak hatékonyságát csökkenti a dohányzása. Ha az anya cigarettázik, az abból eredő káros anyagok a placentán át a magzat keringésébe jutnak, s ott az anyáénál magasabb szintet elérve, magzati tüdőkárosodást okoznak. Tegyük mellé, még a passzív dohányzás is ártalmat jelent a magzat számára.  

A dohányzás témája valamilyen módon szinte mindenkit érint

A szakember úgy látja, érdemes minél fiatalabb korban elkezdeni az egészségfejlesztést és edukációt, mert nagyon magas a sikertelen leszokás aránya a dohányzók között. A legjobb alternatíva, ha az első szál cigire se gyújtunk rá. Erről a szülőknek, felnőtteknek kellene őszinte, tabuk nélküli kommunikációval meggyőzni a kamaszokat. Azt is érdemes még eléjük tárni, hogy a tudományos tapasztalat szerint, aki naponta tíznél több szálat szív, megrövidíti az életét, átlagosan 5-10 évvel. Amúgy léteznek leszokást segítő termékek: nikotinpótló terápia, pl. nikotinos rágógumi, szopogató tabletta, tapasz. És van magatartás (leszokást)-támogató terápia, ambulanciák, segíthet a leteszemacigit.hu. Ám a dohányzás végleges abbahagyásához a fizikai függőség és a pszichés addikció együttes legyőzésére van szükség. Ezért a sikeres leszokás része gyakran a pszichoterápia. Mert olyan nincs, hogy „egészséges dohányzás” – mondja dr. Dombai Brigitta, és kiemeli az egészségnevelés, a megelőzés szerepét. Segítség nélkül 19%-ban van esély a leszokásra, ha pedig van támogatás, segítség, akkor a próbálkozók mintegy 35%-a ér el sikert.

A cigaretta letétele pozitív változásokat indít el a dohányos egészségi állapotában – akár viszonylag rövid időn belül. Az utolsó elszívott cigi után 20 perccel a vérnyomás kezd rendeződni. 12 órával később a vér széndioxid szintje jobb lesz, és 24 órával később az orrnyálkahártyában a károsodott hámsejtek elkezdenek regenerálódni, így javul a szaglás, íz-érzés (ha még nem is a kifinomult érzékelés tér vissza). Egy évvel később pedig már kisebb lehet a keringési betegségek kockázata.

A legcélszerűbb rá se szokni, amúgy meg sose késő (elkezdeni, legalább megpróbálni) leszokni. Aki leteszi a cigit, az esélyt ad magának, egészségének...

(Szerző: Fazekas Erzsébet)