Számos mítosz övezi a tizenévesek alvási szokásait. A kutatók 200 szülőt és gondozót kérdeztek meg a szakértők által azonosított legfontosabb három alvásmítoszról.

A Brigham and Women's Hospital kutatói által készített tanulmány alvásszakértők segítségével készült el. A kutatók szerint a szülők és a gondozók kétharmada hitt az alvással kapcsolatos három legnépszerűbb mítoszban:

• a melatonin-tartalmú étrendkiegészítők biztonságosságában,
• a későbbi iskolakezdési időpontok hatástalanságában,
• valamint a hétvégére megváltoztatott alvás és ébrenléti idő veszélytelenségében.

Az ezekkel kapcsolatos cikk a Sleep Health (Alvási egészség) című folyóiratban jelent meg.

"A serdülők számtalan akadályba ütköznek az alvás és az elalvás során, amelyek egy része fiziológiás, mások viselkedési eredetűek” – mondta Rebecca Robbins Ph.D., a Brigham alvási és cirkadián zavarokkal foglalkozó részlegének kutatója, a Harvardi Orvostudományi Egyetem oktatója.

"Célunk a kutatással az volt, hogy azonosítsuk a serdülők általános, alvással kapcsolatos hiedelmeit, és ösztönözzük a bizonyítékokon alapuló jövőbeni, nyilvános tájékoztatási és oktatási erőfeszítéseket az alvási egészséggel kapcsolatosan” – mondta Robbins doktornő.

"Ráadásul a szülők és a serdülők általában az internethez és a közösségi médiához fordulnak útmutatásért olyan témákkal kapcsolatban, mint például az alvászavarok. Bár ezek a platformok bizonyítékokon alapuló információk forrásai is lehetnek, megvan az esélye annak, hogy ezeken a platformokon el is szaporodhatnak a téves információk." – tette hozzá.

A kutatók 200 szülőt és gondozó személyt kérdeztek meg a szakértők által azonosított legfontosabb három alvásmítoszról.

Tévhit: "A hétvégi késői lefekvés és késői ébredés nem nagy dolog a serdülők számára addig, amíg eleget alszanak ezalatt."

A szülőknek és a gondozóknak körülbelül 74 százaléka egyetértett ezzel a mítosszal. A kutatók azonban kifejtették, hogy az alvás hétvégére megváltozott ütemezése ronthatja az alvásminőséget, és valójában nem állítja helyre az alváshiányt. A szerzők olyan tanulmányokat idéztek, amelyek bebizonyították, hogy az alvás hétvégére megváltozott ütemezése alacsonyabb tanulmányi teljesítményhez, kockázatos magatartásokhoz, például túlzott alkoholfogyasztáshoz és fokozott mentális sérülékenységhez, akár egészségügyi tünetekhez is vezethet.

Tévhit: "Ha később kezdődik az iskola, akkor a serdülők sokkal tovább maradnak fent."

A szülők/gondozók körülbelül 69 százaléka számolt be arról, hogy hisz ebben a mítoszban. Robbins és munkatársai számos tanulmányra hivatkoztak, amelyek szerint az általános- és középiskola kezdési időpontjának késleltetése jelentősen több alvást eredményezett a reggeli hosszabb alvással és csak minimális hatással volt a diákok lefekvési idejére.

Tévhit: "A melatonin-kiegészítők biztonságosak a serdülők számára, mert természetesek."

A szülők és gondozók kétharmada szintén elhitte ezt a mítoszt. Míg a melatonin a felnőttek és a serdülők általános táplálékkiegészítőjévé vált, használatáról a korosztályra gyakorolt esetleges mellékhatásairól hiányoznak a hosszabb távú tanulmányok, különösen ami a melatonin pubertásra és fejlődésre gyakorolt ​​hatását illeti. A melatonin tartalma a táplálékkiegészítőkben nagyon változó. A szerzők aggodalmukat fejezték ki azzal kapcsolatban is, hogy a tinédzserek sokszor orvosi javaslat vagy felügyelet nélkül szedik a melatonint.

"A jövőbeli kutatásoknak szembe kell szállniuk az alvással kapcsolatos hiedelmekkel, hogy bizonyítékokon alapuló információt biztosítsanak a serdülőkorúak alvással kapcsolatos szokásairól és nehézségeiről, nem beszélve a lehetséges megoldásokról." - mondta Judith Owens, a Boston Children's Hospital munkatársa.

(Szerző: Szegő Miklós, fordító: Lektorálta: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos, Forrás: Medicalxpress)