#Vágyak

A fogamzásgátló módszerek kombinálása. Mi a leghatékonyabb védekezési mód?

2022.05.20.
2 perces olvasási idő

Számos szempontot figyelembe kell vennünk, mielőtt egy fogamzásgátlási módszer alkalmazása mellett döntünk. A sokak által legfontosabbnak tekintett biztonságosság (vagyis a nem kívánt terhesség minél kisebb esélye) mellett egyéb szempontok is fontosak lehetnek.

Ilyenek lehetnek például: a módszer reverzibilitása (vagyis az alkalmazásának felfüggesztése után a mielőbbi, lehetőleg azonnali, az eredetivel megegyező mértékű termékenység); a szexuális úton átvihető kórokozókkal szembeni védelem; a könnyű – nem illúzióromboló és nehezen elhibázható – alkalmazás; az alkalmazást kísérő kellemetlenségek, mellékhatások, szövődmények, vagy éppen pozitív mellékhatások megléte vagy hiánya; az esetleg megfoganó és megtartani kívánt terhességre kifejtett káros hatás jellege, mértéke; a vallási meggyőződés; ne legyen hatása a szoptatásra stb.

Két fogamzásgátló módszer együtt

A különféle fogamzásgátló módszerek kombinálásával általában kétféle célunk lehet: vagy olyan módszereket használunk párhuzamosan, amelyeknek más-más előnyei vannak, vagy pedig az egyik fontosnak tartott szempont (leggyakrabban a biztonságosság) minél nagyobb mértékű elérésére törekszünk.

Az előbbire példa, ha valaki fogamzásgátló szedése mellett rendszeresen vagy alkalmanként óvszerrel is védekezik, hiszen csak az óvszer nyújt védelmet a szexuális úton átvihető kórokozókkal szemben. Ugyancsak előfordulhat, hogy méhen belüli fogamzásgátló eszközt (spirált) viselő nőnél diagnosztikus vagy terápiás célból átmenetileg fogamzásgátló tabletta szedésére is sor kerül. Egy sikertelenül alkalmazott módszer (pl. kiszakadt óvszer) kombinálása a sürgősségi, “esemény utáni” tablettával különösebb magyarázatot nem igényel.

Fő a biztonság

A hatékonyság és a biztonságosság fokozása érdekében kiegészítő módszerre lehet szükség a szoptatás időszakában is, ha valaki röviddel a szülés után még nem szeretne újabb gyereket vállalni. Bár a megfelelő gyakoriságú szoptatás bizonyos mértékig gátolja a peteérést – így azt gyakorlatilag egy közepesen megbízható fogamzásgátlási módszernek is tekinthetjük – de többféle kiegészítő védekezési mód közül választhat az, aki nem szeretne kockáztatni. Szintén gyakran alkalmazott kombináció az óvszer és a spermicid anyagok együttes használata, sőt, sok terméknél ezt a kombinációt már gyárilag létrehozzák. Szintén szükség van kiegészítő védekezésre akkor, ha a fogamzásgátló tablettát valaki elfelejtette bevenni, hányt, vagy bizonyos antibiotikumokkal egyszerre szedi.

Mennyire biztonságosak?

A megfelelő fogamzásgátló módszer kiválasztásához jó, ha tisztában vagyunk azzal, hogy az egyes módszerek mennyire biztonságosak. Ehhez ismernünk kell az adott módszer Pearl-indexét.

Ez a Raymond Pearl által 1933-ban bevezetett számadat azt mutatja meg, hogy az adott módszert használó, rendszeres szexuális életet élő 100 nő közül egy év során hány esik teherbe. Minden módszert két szám jellemez: az egyik az optimális alkalmazás mellett teherbe esők számát mutatja, míg a másik szám a tipikus, a gyakorlatban megvalósuló értéket jelzi. A két érték között nyilván annál nagyobb a különbség, minél nagyobb az esély a hibázásásra a gyakorlati alkalmazás során. Egy példa: nagyságrendileg azonos a fogamzásgátló tabletta (Pearl-index, PI: 0,3-0,5%) és a méhen belüli fogamzásgátló eszköz (PI: 0,1-0,5%) ideális hatékonysága. A két módszer közötti különbség, hogy míg az előbbi a módszer alkalmazójától nagyobb pontosságot követel meg (a tabletta hibátlan szedését), addig a spirál gyakorlatilag a beteg aktív közreműködését nem is igényli. Emiatt a gyakorlatban megvalósuló hatékonyságban már nagyságrendi különbség van: a nem kívánt terhesség gyakorisága a tabletta esetében 5% körüli, míg a spirálnál 0,5%.

A legkisebb nem kívánt terhességi rátájú módszerek Pearl-indexe 1% alatti. Ide az orvosi közreműködést igénylő módszerek tartoznak: a hormonális fogamzásgátlás minden formája, a méhen belüli fogamzásgátló eszköz és a férfi és női sterilizációs műtét. 1-10% közötti Pearl-indexű a naptármódszer, a megszakítás, az óvszer, a diafragma, azonban ez csak az ideális alkalmazásra vonatkozik. Ami ebből a gyakorlatból meg is valósul, az jóval kedvezőtlenebb, 16-20%-os Pearl-indexű. Önmagában alkalmazva a legmegbízhatatlanabbak a spermicidek és a méhnyak sapka, melyek optimálisan alkalmazva is 20% körüli nem kívánt terhességi rátával “kecsegtetnek”.

(Szerző: Dr. Deli Tamás, Forrás: Fritz M.A., Speroff L.: Clinical gynecologic endocrinology and infertility. 8th Edition. 2011. Lippincott, Williams and Wilkins, Philadelphia, USA.)