iskolaőr
#Suli, munka

Képzett iskolaőrökkel indulhat az új tanév

2020.09.01.
3 perces olvasási idő

Maruzsa János, köznevelésért felelős államtitkár, korábban úgy fogalmazott: „Az iskolaőr több mint egy portás, de kevesebb, mint egy rendőr.” Kiemelte azt is, hogy a 491 hazai iskolában feladatot vállaló, szakmai képzésben részesült iskolaőrök, csak az adott intézmény területén történő rendbontásba avatkozhatnak, s nyújthatnak segítséget. Ez érvényes arra az esetre, ha tanulók pedagógust bántalmaznak, sértegetnek, provokálnak, és akkor is, ha a diákok egymással kerülnek verekedésbe, konfliktusba. Jogosítványuk kiterjed arra a helyzetre is, ha bármely szülő önkényesen kívánja gyakorolni agresszív, bántalmazó viselkedését egy, vagy több diákkal, tanárokkal, a az iskola bármely dolgozójával szemben.

A nyári felkészítő képzésen az intézményvezetők is részt vehettek, és elmondhatták aggályaikat, s azokat a tapasztalatokat, melyekre érdemes az iskolaőröknek nagyobb figyelmet fordítaniuk. Megismertették őket az intézmények működési rendjével, a leselkedő veszélyforrásokkal. Balla Emese általános iskolai intézményvezető- helyettes érdeklődésünkre elmondta:

  • Sajnos nem csak az iskolán belüli durvaság, olykor antiszociális tanuló magatartás, a tanárok fenyegetése, gúnyolása, a kisebbek meglopása veszélyezteti a nyugalmat az általános-, és középiskolákban, hanem az intézmények körül ólálkodó beteges hajlamú emberek, pedofilok, továbbá az egyre jobban terjedő drogkereskedők. A rutinosabb, felsős diákok, főként akkor, ha rossz szociális háttérrel is rendelkeznek, sajnos pillanatok alatt kontaktusba kerülnek a kerítésen keresztül is a drogárussal. Ha az iskola térfigyelő kamerája nem rögzíti az üzletet, talán magunk sem hisszük el, hogy épp nálunk ez az illegális, veszélyes cselekmény többször is megismétlődött. A rendőrség ismeretlen tettes ellen nyomoz, a suhancok pedig mindent tagadnak, mintha így születtek volna, hazugságra nevelődve. Sokan emiatt is üdvözöljük, és várjuk az iskolaőrök áldásos jelenlétét, védelmező munkáját. A veszély kiszűrése miatt, a veszélyeztetetek védelme érdekében.
  • A 491 hazai iskolaőr tudomása szerint, csak a hátrányos helyzetben lévő oktatási intézményekhez szerződtek?
  • Pontos információm nincs, egyébként én is így tudom, de az kétségtelen, hogy a hátrányos helyzetű intézményekben már évekkel korábban kellett volna ez a védelmező rendszer. Az elit iskolákban pedig épp azért, mert a szülők jobb anyagi helyzete okot ad arra, hogy a drogra szokott gyermek, vagy ifjú, elegendő pénzzel rendelkezzen a vásárláshoz.
  • Volt-e példa az iskolájukban arra, hogy diákok tanárokat bántalmaztak?
  • Fizikai tettlegességig szerencsére még nem fajult a helyzet. Általában a túlkoros, hiperaktív, valamilyen mentális gonddal küszködő ifjak hőbörgése kezdi a pedagógusok provokálását. Erre legjobb példa, amikor a tanulószobai foglalkozásokon, addig ingerlik, cukkolják a tanárt, amíg az fel nem emeli a hangját. A kezét „sajnos” nem emelheti ezekre az önmagukból kifordult ifjú titánokra. Szavakkal sértegetik, idegesítik, bírálják, megalázzák, hülyét csinálnak belőle. Az erős idegzetűek is kikelnek magukból, és sajnos ilyenkor a játszma úgy zárul, hogy a legnagyobb bajkeverő gyerek az igazgatóhoz megy, és jelenti, hogy XY tanár megbolondult, nem lehet tőle tanulni. (!!!!) Ennyit a tanárok évtizedes tiszteletéről.

A másik szokványos eset, amikor addig provokálják a kollégát, amíg fel nem emeli a hangját, az asztalra csap, és ilyenkor a hatalmas öntudattal bírók, köztük magyarok és cigányok, csak annyit mondanak: „Na, üssön meg bennünket is! Na, cigányozzon le, hívom az apámat, meg a bátyámat, majd jól beleverik a földbe…!”

  • Ez nem normális állapot, nem megengedhető, felháborító!
  • Tudjuk, ebben a légkörben kell alkotnunk, tanítanunk, léteznünk. Vannak természetesen nagyon jó, udvarias, jól nevelt, kiválóan tanuló gyermekek is szerencsére, de őket egy idő után másik iskolába viszik a szülők, ha híre megy ezeknek az atrocitásoknak.
  • Segítségükre lehetnek az iskolaőrök ezekben a helyzetekben?
  • Minden reményünk, hogy igen, nagy segítséget jelenthetnek, hiszen nekünk tanítani kellene, nem a fegyelmezéssel tölteni az időt, és nem is rettegni. A szülői háttér, a gyermekekkel való törődés, vagy épp, az elhanyagolásuk, zseniális tükröt tart minden hasonló helyzetben a diák elé, nekünk szintén képest fest arról, hogy a diák milyen családi közegből érkezik naponta, s hová megy haza.

Az ORFK korábbi álláspontja szerint legalább 430 főt kellene munkába állítani, és közel 80 iskolaőrt tartalékos állományban tartani, mivel tapasztalataik szerint az országban, különösen a keleti régióban, és a Dunántúl egyes megyéiben, valamint a fővárosban mintegy 480 oktatási intézményben lenne égető szükség az iskolaőrök tevékenységére. Az 1409 jelentkezőből végül 491 –en állnak munkába. Ezek közül 288 köznevelési, és 203 szakképzési intézményben. Az iskolaőrök a rendőrség területi szervénél állnak munkaviszonyban miután a 120 órás szaktanfolyami képzést sikeres vizsgával zárták, s az egyéb elvárásoknak is megfeleltek. Az intézmények nevét és címét a kormany.hu oldalon található táblázat rögzíti. Iskolaőrök csak ott kezdik meg a tevékenységüket, ahol az intézményvezetők ezt kérték.

A szeptember elsején kezdődő általános-, és középiskolai oktatás reggelén, a kijelölt helyeken, szerte az országban, az iskolaőrök az érkező diákok higiénés szabályainak ellenőrzésében, a fertőtlenítésekben is részt vettek.

Az államtitkár tájékoztatójában azt is elmondta: sajnos a gyermekek büntethetőségét 12-13 éves korra kell levinni, mert ebben az életkorban kezdődnek a valódi bandázások, a társak félelemben tartása, zsarolása, kifosztása, a lopássorozatok, a drogozás, az iskolakerülés.

A családoknak előbb-utóbb szembe kell nézniük csemetéjük tarthatatlan viselkedésével, így a javaslat, hogy a fülön csípett, és a bíróság által erőszak miatt elítélt gyermekek, fiatalok esetében, egy évig felfüggeszthetővé válik a családi pótlék utalása. A tanárverések, a diákok drasztikus bántalmazásának sorozatos előfordulása után, ez talán markáns visszatartó erő lehet a normálisabb szocializálódásra, és gyermeknevelésre.

(Balogh Mária)