Bármilyen meglepő, az agyad alvás közben is teljes gőzzel dolgozik. A tanulás szempontjából a mélyalvás szakasza tűnik döntő jelentőségűnek – állapította meg egy tanulmány.

Az alvás közbeni tanulás nem jelent egyet azzal a sokak által alkalmazott, ám megmosolyogtató próbálkozással, amikor egy vizsgára túl keveset készülve – mintegy utolsó mentsvárként – éjszakára párnájuk alá teszik jegyzeteiket. A kételyek eloszlatása végett szögezzük le: a tananyag ilyen jellegű alkalmazása maximum nyak- és hátfájást eredményezhet, jó osztályzatot semmiképp. Az alvás közbeni tanulás ugyanakkor nem városi legenda…

Mélyalvás - mindennél fontosabb?

Agyunk alvás közben tárolja el az emlékeket memóriánkban, s egy tanulmány megállapítása szerint a korábban tanultak jobban rögzülnek, ha az alvás közben hanghatással megerősítjük ezt a tárolási folyamatot.

Eddig az a teória volt érvényben, amely szerint az alvás mélyalvás elnevezésű szakaszában agyunk is takarékra kapcsol, és csak az életfunkciók működtetéséhez szükséges „alapszolgáltatást” nyújtja. Az amerikai Northwestern University kutatói azonban most arról számoltak be a Science című tudományos szaklap hasábjain, hogy a mélyalvásban sokkal több dolog történik puszta regenerációnál, s a mélyalvás szakasza jóval fontosabb szerepet játszik a tanulás során, mint az álmodás periódusa.

A hangok segítik a tanultak bevésődését

A kutatók egyik kísérletük tizenkét résztvevőjének összesen ötven képet mutattak egy monitorra kivetítve, s minden egyes elemet a képernyő egy bizonyos helyén. Így minden egyes képnek megvolt a maga helye, s emellett még hanghatás is kísérte az ábra pár másodperces felbukkanásáig. Ennek megfelelően a macskát ábrázoló képpel egyidőben – nagyon frappáns módon – macskanyávogás „csendült fel”. A résztvevőknek mindeközben az volt a feladata, hogy eszükbe véssék, hogy az egyes ábrák a monitor melyik részén jelentek meg.

Háromnegyed órányi tanulás után minden „nebuló” visszahúzódhatott egy barátságos, sötét szobába, hogy ott kedvére szunyókáljon egyet. Ám amíg ők aludtak, a fáradhatatlan tudósok 25 olyan hanghatást játszottak be a durmolók szobáiban, amelyeket a korábbi tanulás során a képek bevésése során is hallhattak. Mindezt persze olyan hangerővel, hogy az alvók semmiképpen se ébredjenek fel arra, ám tudat alatt mégis érzékeljék azt. A résztvevők a szunyókálás után hozzáfogtak a képek helyének megtalálásához, ám nagyon hamar bebizonyosodott, hogy azokkal az ábrákkal jóval kevesebb gondjuk akadt, amelyek hanghatását alvás közben hallották. A csapat messze jobban teljesített annál a kontrollcsoportnál, akik a tanulás és a feladatmegoldás közben csak pihenésre és nem alvásra kaptak lehetőséget.

John Rudoy neurológus, a kutatók vezetője szerint a vizsgálat során egyértelmű bizonyítékot nyertek arra nézve, hogy agyunk a mélyalvás közben az ébren kapott ingereket dolgozza fel, ám eközben teljesen nyitott a külvilág felől érkező jelekre is. „A tanulmány megerősítette a gyanúnkat, hogy agyunk a mélyalvás szakaszában sem tétlenkedik, hanem nagyon is aktívan tevékenykedik” – teszi hozzá a kutató.