Legjobb barátainknak is lehetnek olyan tulajdonságai, amit nem szeretünk. Másokat viszont ki nem állhatunk, és egyetlen jó tulajdonságát sem látjuk meg. Miért? Hogyan fogadjuk el őket?

Önismeret

Ahhoz, hogy másokat elfogadjunk, megértsünk, legelőször önmagunkkal kell tisztába kerülnünk. Sokan furcsának tartják ezt a lépést. „Persze, ismerem én magam, tudom, hogy mit miért csinálok… stb.” Ez azonban sajnos nem teljesen igaz. Minden személynek vannak erősségei és gyengeségei, ha te nem látod az erősségeit, az már inkább rólad szól. Nem akarod észrevenni, mert fájdalmas lenne. Sokkal könnyebb utálni a suli csinos csaját, mint azt kimondani, hogy féltékeny vagyok a ruháira, alakjára… Vagy sokkal könnyebb valakit kiközösíteni az osztályból, mint felvállalni néhány rosszalló pillantást. A valóságot szeretjük a saját képünkre formálni, olyannak látni mindenki mást, ami nekünk könnyebb.

Általánosítások és skatulyák

Azt, amit nem ismerünk igazán, könnyen bezárhatjuk egy skatulyába. Erre szükségünk van, nem ismerhetünk meg mindenkit alaposan, mélyen. Könnyebb az emberekkel bánni, ha kategorizáljuk őket. A probléma akkor van, ha ezeknek az előítéleteknek nem vagyunk a tudatában és nem vagyunk elég nyitottak megismerni az ellentmondó tényeket. Fenti példánknál maradva, az iskola legszebb lányát elkönyvelhetjük felszínesnek, mert mindig mindenki csak a külsejével foglalkozik, mindig az aktuális divat szerint öltözködik. Tehát például azt hiheted róla, hogy napjait magazinok lapozgatásával tölti. Majd kapsz egy hírt, hogy bekerült a legmenőbb egyetem egyik legnehezebb szakára. Mit lépsz? Két lehetőséged van: az egyik, amit sajnos sokan tesznek, nem veszed figyelembe az információt „nem igaz, ez képtelenség, biztos van ott valami kapcsolata…”. Ismerős? Sokkal könnyebb mellőzni az ellentmondó információt, mint – és ez a második lehetőséged - beépíteni a másik személyről alkotott képbe. Ekkor viszont be kell ismerned mások és legfőképpen önmagad előtt, hogy tévedtél. Ehhez viszont önbizalomra van szükség.Tehát maradj nyitott az új információkra.

Nem kell mindenkit szeretni

Ha tisztában vagy saját értékrendeddel és nem értesz egyet másokkal, az egészen más lapra tartozik. Nem kell mindenkit szeretni, vagy amit tesznek, elfogadni. Egészen más dolog azonban azt kimondani, hogy elfogadom azt, hogy te más vagy. Nem értek egyet azzal, amit képviselsz, de elfogadom azt, hogy te így érzel. Lehet, hogy te az egyik csapatnak szurkolsz, ismerősöd az ellenfél csapatnak vagy te az egyik politikai pártot támogatod, ő a másikat. De ő ettől még lehet egy nagyon értékes ember. Elfogadhatod őt ilyennek anélkül, hogy meg akarnád őt téríteni, változatni, átállítani. Hiszen csak máshogyan gondolkodik ugyanarról a témáról. Ezekre a különbözőségekre szükségünk van, mert nélküle nagyon unalmas lenne a világ, ez a változás mozgatórugója.

(KamaszPanasz – Börcsök Gyöngyi, pszichológus)