fóbia
#Lélek

Rettegsz attól, hogy mit gondolnak rólad mások?

2025.08.12.
2 perces olvasási idő

A fóbiák tárháza igen széles: egyesek a pókoktól, mások a magasságtól, megint mások a tűtől félnek. Sokan vannak viszont, akik a társas helyzetekben szoronganak, olyannyira, hogy még enni sem mernek mások előtt.

A fóbia

A fóbia minden esetben irracionális félelmet jelez. Például a legtöbb ember félhet a szűk helyeken. Azoknál azonban, akik klausztrofóbiával küzdenek, ez eltúlzott mértékben jelenik meg. Azaz félnek a liftbe szállni, repülőre ülni, a testük minden porcikája tiltakozik a maradás ellen. Izzadnak, hevesen ver a szívük, és egyre csak azt lesik, hogy hogyan lehet szabadulni. Ők tisztában vannak azzal, hogy ez nem megszokott, és tudják, hogy semmi baj sem történhet, mégis nehezebben tudják levetkőzni félelmeiket.

Szociális fóbia

Mit gondolnak rólad?A szociális fóbiára ugyanaz igaz, mint a klausztrofóbiára. A legtöbb ember nem szeret szerepelni, előadást tartani, fellépni a színpadon, tehát bizonyos szinten ez „normális”, hiszen nagyon különbözőek vagyunk e tekintetben is. Azonban ez a szorongás megjelenhet eltúlzott mértékben. Azok, akik szociális fóbiával küzdenek, rettegnek attól, hogy vajon mit gondolnak róluk az emberek. Bizonytalanok, és félnek, hogy kínos helyzetbe fognak kerülni.

Serdülőkorban gyakran megesik, hogy azon gondolkodunk, hogy vajon mit szólnak hozzánk a többiek. Ez természetes velejárója a személyiség fejlődésének. A vékonyka határ ott húzódik, hogy a szociális fóbiában szenvedő embert betegsége hátráltatja a mindennapokban. Úgy érzi, hogy mindenki őt figyeli, minden, amit tesz, az „ciki”. Testi tünetek is intenzíven jelentkeznek ekkor: arca elvörösödik, szívverése felgyorsul, remeg, izzad, szédül. Ezektől a reakcióktól pedig még kínosabban érzi magát.

Következmények

A felnőtt lakosság 4%-ánál megfigyelhető ez a betegség, és a leggyakrabban serdülőkorban kezdődik. Ezért fontos odafigyelnünk saját és mások pszichés egészségére is. Tünetek felismerése esetén érdemes egy pszichológus javaslatát kérni, mert a betegség idővel akár rosszabbodhat is. Ha valakinek lyukas a foga, és halogatja a fogorvost, tartva attól, hogy a tömés fájdalmat okoz, évekkel később megtapasztalhatja, hogy mekkora fájdalmat okoz egy nagyon erős fogfájdalom.

Szociális fóbiák esetén nagyon könnyen kialakulhatnak olyan védekezési mechanizmusok, olyan elkerülési technikák, amelyek felszínesen megoldják ugyan a problémát (például nem megy emberek közé, így nem szorong), de cserébe nagyon sok mindenről le kell mondania. Kezelés nélkül a betegség teret ad másfajta pszichés rendellenességeknek is: kényszerbetegség, alkoholizmus vagy agorafóbia (ennek a fóbiának jellemzője, hogy a beteg azonnal szorong, ha el kell hagynia a számára biztonságot jelentő helyet).

Mit lehet tenni ellene?

A gyógyszeres kezelés mellett pszichoterápia javasolt. A gyógyszer bár enyhíti a tüneteket, terápia segítségével érhető el tartósabb változás. A kognitív terápiák feltérképezik a félelmet okozó gondolatokat, megpróbálnak az ember hiedelem-rendszerébe betekinteni, és azt megváltoztatni. A stresszkezelés nagyon fontod. Az olyan módszerek, mint:

  • a mélylégzés,
  • a progresszív izomrelaxáció,
  • a mindfulness (tudatos jelenlét) segíthetnek megtanulni kezelni a testi szorongásos tüneteket – pl. heves szívverés, izzadás, remegés –, és nyugalmat teremteni a kritikus helyzetekben is.

A szociális fóbia leküzdése nem „egy nagy ugrás”, hanem sok kis tudatos lépés. Kezdd egyszerűbb helyzetekkel, amik még nem túl szorongatóak – pl. egy rövid beszélgetés boltban, egy kérdés feltevése órán –, és haladj fokozatosan a nehezebb helyzetek felé.

Mit tehetsz magadért?

  • Ne hibáztasd magad! A szociális szorongás nem gyengeség vagy lustaság kérdése.
  • Keresd a biztonságos kapcsolatokat: egy jó barát, támogató családtag vagy terapeuta rengeteget jelenthet.
  • Írj naplót: segít tisztábban látni a gondolataidat és követni a fejlődésed.
  • Tartsd észben: nem vagy egyedül. A szociális fóbia az egyik leggyakoribb szorongásos zavar, sokan küzdenek vele.

(Börcsök Gyöngyi, pszichológus)