Főoldal / LÉLEK / Nevetés mindhalálig?
  2010-07-11

Nevetés mindhalálig?

Mindenkivel előfordult már, hogy egy hirtelen jött – és szinte ok nélküli – nevetőgörcs következtében egy ideig nem kapott levegőt, vagy az abbahagyhatatlan kacagási roham odáig fajult, hogy a hasa is belefájdult. De okozhat-e halált az ártalmatlanul indult, felhőtlen nevetés?

A mindennapokban egyszerűen csak „röhögőgörcsnek” keresztelt jelenséggel majd’ mindenki találkozott már élete folyamán: amikor egy ártalmatlan – sok esetben egyáltalán nem vicces, vagy akár egy ütős poénon úgy kezdünk nevetni, hogy közben elakad a lélegzetünk, majd az őrült kacagás szinte hasfájáshoz vezet.

- hirdetések -

A több remekmű mellett a műfajában klasszikusnak számító Gyalog galopp és a Brian élete című filmeket alkotó Monty Python elnevezésű, angol humoristákból álló csoport frenetikus jelenetet is írt a halállal végződő nevetőrohamról, s a berlini Szabadegyetem kutatói most tudományos módszerekkel is megvizsgálták, halálra tudnánk-e nevetni magunkat.

Kétszáz izmot mozgat!

A Carsten Niemitz vezette tudósok válasza „határozott nem” a kérdésre. „Bár teljesen elképzelhető, hogy nevetés közben ér minket a halál (az esélye nagyjából annyi, mind fogmosás közben elhalálozni), ám a nevetés nem lehet a halál első számú okozója” – magyarázza Niemitz.

Mindent egybevetve a nevetés ugyanakkor igen megerőltető „tevékenység”. „A harsány kacagás során testünk mintegy kétszáz izma kerül mozgásba” –részletezi a tudós. Eközben pedig emelkedik a pulzusszám, nő a légzésszám, a vér az agyba áramlik, mivel a mellkasban jelentős nyomás keletkezik. „A felsoroltak miatt tapasztalható az, hogy egy-egy kiadósabb nevetés után kipirulunk” – mondja Niemitz.

Belső sérülés kockázata kizárva

Ám még a sok energiát követelő, s a szervezetet erősen igénybe vevő tevékenység során sem fenyeget annak a veszélye, hogy bármiféle belső sérülést szenvednénk. „A tüsszentés sokkal inkább megterheli testünket” – mondja Niemitz, s hozzáteszi: „még a szívbetegségben szenvedők számára sem rejt semmiféle kockázatot a hosszabb ideig tartó nevetés okozta gyorsabb pulzus. Ugyanakkor a betegségben szenvedők önkéntelenül is egyfajta védekező-óvatoskodó beállítódást vehetnek fel, hogy a nem feltétlenül szükséges mozgásformák – mint a nevetés okozta rázkódás – elkerülésével a fájdalomforrásokat is minimalizálják. A példának okáért vakbélműtéten átesett, gyógyulófélben lévő betegeknek csak a legritkább esetekben van kedvük teleszájjal kacagni – pontosan a várható fájdalom miatt”.

A belső sérülések mellett a fulladással végződő nevetéstől sincs okunk tartani. „Amikor már olyan állapotba hecceltük magunkat, amelyben nem kapunk levegőt, szervezetünk egy automatikus védekező mechanizmust indít el agyunkban, s e folyamat biztosítja testünknek a garantált levegővételt” – mondja a kutató.

Pozitív hatások túlsúlyban

Mivel a nevetés többek között a stresszhelyzetek feldolgozását is elősegíti, az immunrendszert erősíti és a testre lazítóan hat, az említett szervezeti megterhelések mellett sokkal fontosabbak az egészségi állapotunkra gyakorolt pozitív effektusok. „Igazán aggasztónak azt a szituációt nevezném, amikor az ember nincs abban az állapotban, hogy egy-egy dolgon jóízűt nevessen” – hangsúlyozza Carsten Niemitz – „ez ugyanis a depresszió egyik jele.”

 

  Kapcsolódó cikkek

(fokuszbanano)