#Lélek

Érinti-e a kamaszokat az új alkotmány?

2011.04.20.
2 perces olvasási idő

A parlament hétfőn elfogadta Magyarország új alaptörvényét, amely várhatóan jövőre lép életbe. Oké, hogy ettől hangos a média, de vajon tudod-e, milyen változásokkal kell majd szembenézned a mindennapokban?

Akár érdekel a politika, akár nem, bizonyára eljutott hozzád egy-két információ az új alaptörvénnyel kapcsolatban. Most eláruljuk, hogy a száraznak látszó paragrafusokból mi lehet érdekes számodra.

Mi az alkotmány?

Az alkotmány az a törvény, amely az összes többi fölött áll. Irányelveket, alapvető szabályokat fogalmaz meg az ország politikai berendezkedésére és lakóinak életére vonatkozóan. Nyugat-Európában és Észak-Amerikában a 18. században jött divatba, amikor a polgárok elkezdtek lázadni az abszolutizmus ellen. Ez rémlik törióráról, ugye?

Miért nem volt jó a régi?alkotmány

A még hatályban lévő alaprendelkezésünk hivatalosan az „1949. évi XX. törvény” címet viseli. Azóta több módosításon is keresztülment persze, leginkább az 1989-es rendszerváltozást követően, amikor a szocialista államberendezkedést fölváltotta a többpárti demokrácia. A politikusok már akkor tudták, hogy a régi szöveg „foltozgatása” nem elég, és egyszer majd meg kell fogalmazni egy teljesen újat helyette.

Ám ez nem megy könnyen, hiszen a parlamenti képviselők kétharmadának jóvá kell hagynia. Ilyen mértékű egyetértésre az állampolgárok változatos voksai miatt eddig nem volt reális esély. Most azonban, miután a 2010-es választásokon az egyik párt olyan sok szavazatot kapott, hogy a képviselők több mint kétharmadát delegálhatta az Országház üléstermének bársonyszékeibe, egyenes út vezetett az új alkotmányhoz. Így sem volt egyszerű a munka, mert számos módosító indítványt kellett mérlegelniük a döntéshozóknak.

Mit is tartalmaz tulajdonképpen?

Az államformát, általános elveket, a bírók életkorát, és jó néhány olyan dolgot, ami egy tinit többnyire hidegen hagy. De tudtad például, hogy „a nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüleikről gondoskodni” a friss alaptörvény szerint? A következőkben mutatunk pár közérthető részt.

– „Képességeinek és lehetőségeinek megfelelő munkavégzéssel mindenki köteles hozzájárulni a közösség gyarapodásához.” – Ez azért új, mert eddig csupán a munkához való jog szerepelt az alkotmányban. Természetesen most sem fog a kormány vasvillával megkergetni, ha nem fűlik a fogad egy kis diákmunkához nyáron.

– „Anyaság, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.” – Ez eddig is így volt, ám jövőre elvileg bizonyos, egyelőre nem tisztázott feltételekhez kötik a segélyezést.

– „Törvény az állami nyugdíjra való jogosultság feltételeit a nők fokozott védelmének követelményére tekintettel is megállapíthatja.” – Ez a rendelkezés a család intézményét óvja, mivel a hagyományos vélekedés szerint a nőkre hárul a legtöbb háztartási és gyermeknevelési feladat. Egyes tervek szerint a nők 40 évnyi munka után nyugdíjba mehetnének a jövőben.

– „Mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a személye, illetve a tulajdona ellen intézett vagy az ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához.” – Na, ez totál homály, de szép lenne, ha azt jelentené, hogy fejbe kólinthatod, aki elveszi az uzsonnád. Valószínűleg azonban nem erről van szó, mert az önbíráskodás és a testi sértés még akkor sem bocsánatos bűn, ha a kedvenc szalámid volt az elcsórt szendvicsben.

– „Magyarország védi a házasság intézményét mint férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját.” – Pofonegyszerű: az azonos neműek házassága kizárt, a parlament kitart a konzervatív álláspont mellett.

– „A nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüleikről gondoskodni.” – Mivel a tanulási időszak kitolódásával a nagykorúság még messze nem jelent felnőttlétet, ez elsőre egy picit ijesztőnek tűnhet számodra. A fiatalok többsége úgy tervezi, hogy diplomát szerez, ami dicséretes. Ugyanakkor jobb, ha előre gondolkodsz, és nem esel abba a hibába, hogy ott állsz majd a húszas éveid elején egy papírral a kezedben, munkatapasztalat nélkül. Ne feledd: az iskola nem cél, hanem eszköz az önmegvalósításhoz!

Mi nem változott?

– „Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz.” – Jól hangzik, és már az előző alaptörvényben is benne volt. Viszont nem hivatkozhatsz otthon az alkotmányra, ha esetleg nem kapsz pénzt mozira vagy egyéb kulturális tevékenységre.

(SAV)