Sok kamasz érzi úgy, hogy a szülei túl szigorúak, míg a szülők gyakran azt gondolják, hogy csak védeni próbálják a gyereküket. De vajon melyik a jobb: a szigor vagy az engedékenység?

Miért szigorúak a szülők?

Néha a szülők szabályokat állítanak fel, mivel féltik a gyermekeik biztonságát. Úgy gondolják, csemetéik képtelenek minden szituációban józanul dönteni, vagy a követelményeknek nem tudnak megfelelni.

A szigor tehát sokszor nem „rosszindulat”, hanem féltés. A szülők szeretnék, ha biztonságban lennél, jól tanulnál, és nem kerülnél bajba. Viszont ha a szabályok túl kemények vagy nem érthetők, az könnyen konfliktushoz vezet.

Mi történik a kamaszkorban?

A kamaszkor egy nagyon érzékeny időszak: ilyenkor alakul ki az önállóságod, és próbálod megtalálni a saját utadat. Ez természetesen együtt jár azzal, hogy néha szembemész a szüleiddel.

A szakértők szerint ez teljesen normális: a kamasz „nem a szülei ellen harcol”, hanem a saját függetlenségét próbálja kialakítani.

Az is jellemző, hogy ilyenkor erősebbek az érzelmek, gyorsabban reagálsz, és néha előbb cselekszel, mint gondolkodsz. Ez nem hiba, hanem az agy fejlődésének része.

Szigor vagy engedékenység?

A válasz: egyik sem önmagában.

Ha a szülő túl szigorú:

• a gyerek lázadni kezdhet,
• titkolózni fog,
• romolhat a kapcsolat.

Ha viszont túl engedékeny:

• hiányozhatnak a határok,
• könnyebb rossz döntéseket hozni,
• bizonytalanság alakulhat ki.

A kutatások és tapasztalatok szerint a legjobb megoldás az úgynevezett „következetes, de támogató” nevelés: vannak szabályok, de azok érthetők, megbeszélhetők, és nem csak tiltásból állnak.

Az arany középút

Gyakran a tinik nem ismerik fel azt, hogy szigorú szüleik vannak, amíg nem hoznak egy olyan szabályt, ami nem tetszik nekik. Ilyenkor könnyű veszekedni, de ez általában csak ront a helyzeten.

Jobb megoldás lehet, ha megpróbáltok beszélgetni és közösen szabályokat kialakítani:

• mondd el, mely szabályokat érted és fogadod el,
• magyarázd el, mit érzel igazságtalannak,
• hallgasd meg a szüleid indokait is,
• keressetek kompromisszumot.

Ez nem mindig könnyű, de hosszú távon sokkal jobb kapcsolatot eredményezhet.

Mit jelent valójában a jó szülői hozzáállás?

Ma már a pszichológia nem a „szigorú vagy laza” kérdésben gondolkodik, hanem egyensúlyban. A kamaszoknak szükségük van határokra, de ugyanennyire fontos, hogy meghallgassák őket.

A legfontosabb, hogy a szülő jelen legyen: figyeljen, támogasson, de ne irányítson mindent. A kamasz, amikor határokat feszeget, nem azt várja, hogy mindent szabad legyen, hanem hogy a szülő ott legyen, ha szükség van rá.

Fontos

A szigor és az engedékenység önmagában nem jó vagy rossz. A lényeg az egyensúly: legyenek szabályok, de legyen párbeszéd is.

Szülőként nem könnyű megtalálni ezt az egyensúlyt, és kamaszként sem könnyű elfogadni. De ha mindkét fél próbálja megérteni a másikat, sokkal kevesebb lesz a konfliktus.

A legfontosabb: nem egymás ellen vagytok, hanem ugyanabban a csapatban.