A dohányzás káros az egészségre - súlyos betegségeket és függőséget okozhat! - hangzik az intelem, de Te ennek ellenére mégis azon az úton haladsz, hogy “rekreációs drogfogyasztóvá” válj.

Tudod a konkrét választ arra a kérdésre, hogy miért is dohányzol? Mert a kortársaid is ezt teszik a környezetedben? Vagy így tűnsz felnőttebbnek? Esetleg úgy érzed, hogy hatékonyabbá és produktivabbá válsz általa? Talán segít a fogyókúrában? Bármi is a dohányzásod oka - jó lenne, ha hamar lemondanál róla, ugyanis a dohánytermékekben lévő nikotin pár nap alatt is erős függőséget okozhat, a dohányfüstben megtalálható több ezer vegyület (benzol, ammónia, hidrogén-cianid, aceton, bután, DDT, formaldehid,kátrány stb.) egészségkárosító hatásáról nem is beszélve.

A nikotin hatásai

A nikotin a leggyakrabban használt erős függőséget okozó pszichoaktív szer, - lúgos kémhatású, színtelen, olaj sűrűségű, jellegzetes szagú folyadék - amely fény hatására megbarnul. A nikotin nagyon erős méreg, halálos adagja embereknél 20-60 mg. Enyhe mérgezéses tüneteket az első alkalommal rágyújtók is tapasztalnak: fejfájás, szédülés, hányinger, hasmenés, verejtékezés, szapora pulzus, csuklás jelentkezhet. A tartós nikotinhatás gyomorfekélyt, érszűkületet (a szívkoszorúerek szűkületét), valamint légúti károsodást okozhat.

A csuklás

A csuklás (orvosi nevén singultus) a rekeszizom és a bordaközi izmok hirtelen és akaratlan összehúzódásából származik, ami rendszerint percenként néhányszor ismétlődik. A tüdőbe hirtelen beáramló levegőtől a gégefedő lezárul, ez okozza a csuklás jellegzetes hangját.

A csuklás általában ártalmatlan, hétköznapi okok miatt kialakuló jelenség, amelynek elsősorban a táplálkozással, gyomor-bélrendszeri folyamatokkal összefüggő okai vannak: túl gyorsan eszel vagy rágózol és sok levegőt nyelsz, vagy bőséges étkezésekkel túlterheled a gyomrod, túl sok szénsavas italt, fűszeres ételt fogyasztasz. Állhatnak lelki okok is a háttérben: ijedtség, stressz, szorongás, érzelmi megterhelés. Gyakori ok a reflux, melyet kiválthatnak ételek, a túlzott kávéfogyasztás, vagy az alkohol.

Sok esetben a nikotin is okozhat csuklást, azaz a dohányzás is kiváltó oka lehet a kialakult állapotnak.

A csuklás hátterében bizonyos betegségek is állhatnak:

• máj- és vesebetegségek esetén - amikor a felhalmozódott toxinok és salakanyagok okozzák a csuklást
• a rekeszizom működését szabályozó két ideg, a bolygóideg (nervus vagus) és a rekeszizom ideg (nervus phrenicus) sérülése következtében - vagy az idegek mentén lévő tumor, ciszta jelenléte miatt , de akár golyva, torok- vagy fülgyulladás is irritációt, így az idegek működésének zavarát okozhatja
• ritkán agyi elváltozás is okozhatja - a stroke kísérő tünete lehet, de állhat a háttérben koponyasérülés, agyhártyagyulladás, vagy nagyon ritkán tumor is.
• anyagcsere betegségek is állhatnak a háttérben (cukorbetegség)
• a fül, az orr és a torok betegségei

Amíg az akut csuklás kellemetlen, de rövid ideig tartó állapot, és bizonyos szabályok betartásával megelőzhető, addig a tartós és nehezen megszüntethető csuklás jelentős hatással van az életminőségre azáltal, hogy zavarja a beszédet, az étkezést, az alvást, a társas tevékenységeket, és akár egy súlyos betegség előhírnöke is lehet.

A csuklás megszüntetése

A tartós csuklás megszüntetése mindig az alap probléma (betegség) kideritésével és kezelésével történik.

A rövid ideig tartó csuklás megelőzésére vagy megszüntetésére számos életmódbeli tanács, és “népi gyógymód”, trükk létezik:

• Változtass az étkezési szokásaidon: nyugodt körülmények között, minden falatot megrágva fogyaszd el az ételeidet.
• Ne dohányozz! Tudod? Ezt több szempontból is érdemes betartanod!
• Igyál pár korty hideg vizet!
• Tartsd vissza a lélegzeted! - ez megnyújtja a rekeszizmot, ami nyugtatólag hat.
• Nyomkodd meg a fülcimpádat - a bolygóideg a fülcimpádhoz kapcsolódik, ezzel a mozdulatsorral tehát stimulálhatod az ideget és csökkentheted a rekeszizmod terhelését.
• Húzd a térdeidet a mellkasodhoz - ezzel a mozdulattal nyomást tudsz gyakorolni a rekeszizmodra, ez pedig megszakithatja az izomösszehúzódásokat.

(Szerző: Faar Ida, újságíró)

Felhasznált irodalom: https://www.ncbi.nlm.nih.gov