A tudósok először számszerűsítették a műanyag hulladék mennyiségét, ami évente az óceánba kerül. Ez körülbelül 8 millió tonna - és arra figyelmeztetnek, hogy ez a mennyiség a következő évtizedben a tízszeresére is nőhet, hacsak nem fejlesztjük globális szinten hulladékgazdálkodás gyakorlatát.

Olyan vegyi anyagok szivároghatnak bele az ételbe a különféle csomagolóanyagokból (konzervdobozok, palackok), melyek stimulálni vagy utánozni tudják az egyes emberi hormonokat, és más problémákat is okozhatnak. Nem árt, ha tisztában vagy némiképp a dologgal...

A világ óceánjainak "egészségi állapota" a korábban véltnél jóval gyorsabban romlik - figyelmeztet az óceánok állapotát vizsgáló nemzetközi program (International Programme on the State of the Ocean, IPSO) új jelentése, amely szerint a nagy tengereknek számos fenyegetéssel kell szembenézniük.

Ami a bevásárlószatyrokat illeti, a műanyag vagy papír dilemmája épp akkora talány, mint a tyúk vagy a tojás. Az igazság az, hogy a statisztika mindkét fajta zacskó esetében nyugtalanító. Egyik sem tűnik igazán megfelelőnek, de van néhány egyszerű megoldás, amely segíthet, hogy valóban környezetbarát megoldást találjunk.

Az apró dolgokkal is sokat tehetsz a környezetünkért. Ezek közé tartozik az is, hogy az osztályteremben milyen eszközöket használsz, mire és mivel írsz, miből tanulsz!

Kötélhídról csobbanás, kenyérlángos-sütés, kincskeresés, a Tiszavölgy Kalandtúra saját lekvárjának elkészítése, drótkötélen átcsusszanás a Túr fölött, evezés ladikkal, íjászkodás, kecskefejés és kecskesajt-kóstolás – ilyen, és sok más ehhez hasonló kalandok várt az ingyenes Tiszavölgy Kalandtúra résztvevőire, akik az izgalmak mellett sok új ismeretet is szereztek a fenntartható életmódról.

Kik vállalják és miért, hogy a hétvégéjüket a mások által eldobott szemét összeszedésére áldozzák? Hogyan toboroznak a szervezők még több önkéntest? A KamaszPanasz videójából megtudhatod.

Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot? - hangzik a Föld Napja mozgalom jelmondata. Denis Hayes amerikai egyetemi hallgató 1970. április 22-én nagyot álmodott, és a Föld védelme érdekében elindított egy mozgalmat, amely mára már szinte az egész világra kiterjedt.

A környezetszennyezés egyik formáját jelentő zaj az élővilág egészét zavarja, nem csupán az ember szenvedi meg a zajártalmakat, mint azt sokáig hitték. A növényekre ugyan másként hat a sok decibel, de közvetett módon rájuk nézve is káros.

Az idén hetedszer hirdetik meg azt a világméretű megfigyelési akciót, amelynek keretében iskolás csoportok és önkéntesek bevonásával mérik fel az éjszakai égbolt állapotát.

Tudom, ez prédikálásnak hangzik, és már belefáradtatok a klímaváltozási felhívásokba, de szerintem ez érdekelni fog titeket: az egyre csak melegedő Földön az emberek által kibocsájtott üvegházhatást okozó gázok befolyásolhatják majd a wi-fi jeleket.

A világon egyre több és több ember használ mobiltelefont, ráadásul sokan állandóan a legújabb modellre cserélik ódivatú készüléküket. A kidobásra váró telefonok egy ideig még a szekrényben pihennek, utána viszont - gondatlanság miatt - sokuk a szemétben végzi.

Elkerülhetőek lennének a kozmetikai állatkísérletek, mégis rengeteg nagy kozmetikai vállalat végez ilyen kísérleteket a termékek vizsgálata során. Melyek az állatkísérletek hátrányai, és milyen módszerekkel lehetne helyettesíteni őket? És mely cégek árulnak ilyen kísérletektől mentes termékeket?

Egy tanulmány szerint a konyhában több kórokozó lehet, mint a fürdőszobában. Olyan helyeken bújnak meg, ahol a legkevésbé számítanak rájuk.