A fenntarthatóság és a környezetvédelem fontosságát, s az arra irányuló keresletet felimerték a vállalatok is, egyre gyakrabban előfordul, hogy a szlogeneknek és zöld arculatoknak nincs meg a tettekkel, mérésekkel igazolható aranyfedezete. Erre hívják fel a figyelmet kommunikációs kampánnyal, valamint egy kihívással és a Tudatos Vásárló applikációval így támogatva a fogyasztói szokások változását.

A cégek ma jól tudják, hogy a zöld üzenetek pozitívan hatnak a termékeik népszerűségére és forgalmára. A tudatosabb fogyasztókat megcélzó termékek azonban sokszor csak látszólag szolgálnak környezetvédelmi célokat, a jól hangzó állítások mögött nincsenek konkrét erőfeszítések, változások – vagy csak minimálisak, szemben a maximálisra tekert zöld marketinggel. Ezeket a megtévesztő vagy hamis üzeneteket hívjuk összefoglalóan greenwashingnak, magyarul: zöldre festésnek.

A fogyasztók átlagosan mindössze 7 másodperc (!) alatt döntenek

 Az Európai Unióban és Magyarországon is a környezetbarát tulajdonságokra utaló állítások mintegy felét találták felmérésekben jogszabályt sértő módon félrevezetőnek, kimerítve a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat fogalmát.

A Tudatos Vásárlók tavalyi felmérése szerint a tisztítószerek piacán belül mindössze 1,7 (!) százalék a hiteles ökocímke tanúsítvánnyal rendelkező ökoszerek aránya. Általánosan gyakorlat, hogy a termékeknek nincs harmadik fél általi minősítésük, vagy az állítás már eleve ködös, félrevezető. A vásárlói fejekben a zavart fokozza, hogy a globális piacon nagyjából 500, különböző minőségű és erősségű ökocímke található, eközben a fogyasztók átlagosan mindössze 7 másodperc (!) alatt döntenek arról, hogy melyik terméket tegyék a kosarukba. A fentiek okán az Európai Bizottság emiatt olyan új szabályozást fontolgat, amely betiltaná a nem bizonyítható, homályos és félrevezető környezetvédelmi állítások használatát.

A zöldre festés azért is káros és kockázatos, mert a félrevezető zöld állítások a fogyasztókat rossz döntésre bírhatják rá, miközben úgy hiszik, jó döntést hoznak. Normalizálja a jelenlegi fogyasztási szintünket, ami nem fenntartható. A zöldre festés hátráltatja a valóban zöld innovációk terjedését, mert ezeket nehéz észrevenni és megtalálni a zöld kommunikációs zajban és természetesen a bolygónak is rossz.

Az ökocímke elnyerésének kritériumait az EU és a tagállamok az iparággal, a környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezetekkel és a fogyasztói szervezetekkel együttműködve határozzák meg, és négyévente felülvizsgálják, hogy az adott termék megfelel-e az elvárásoknak.

Az EU ökocímke előnye egyrészt abban áll, hogy az értékelési kritériumok a termékek teljes életciklusára vonatkoznak – tehát a gyártásra és a csomagolással keletkező hulladék kezelésére is -, és ezeket főbb termékkörönként jogszabályban rögzítik. A címkére pályázó termékeket független intézetek értékelik. Ezeknek a termékeknek a használatra való alkalmasságát a gyártók független laborokban vagy egy előre meghatározott módszer szerint saját maguk tesztelik, és az erről szóló dokumentációt be kell nyújtani az ökocímke minősítési elnyeréséhez.

További információk az Egyesület weboldalán olvashatók.

(Tudatos Vásárlók Egyesülete)