Főoldal / TEST / A sebgyógyulás folyamata
  2021-04-30

A sebgyógyulás folyamata

Elég egy éles kés, egy ügyetlen mozdulat vagy egy elesés - és már meg is van a baj: a bőröd folytonossága megszakad, seb keletkezik. Az apróbb horzsolásoknak, sebeknek sokszor nem is tulajdonítasz különösebb jelentőséget, pedig ezek is okozhatnak a kellemetlenségen kívül nagyobb problémát is, ha elfertőződnek.

A sebek fajtái

A seb külső vagy belső erő behatásra létrejövő körülírt folytonossághiány. A sebeket többféleképpen csoportosíthatjuk.

A sebek lehetnek:

  • alkalmi sebek: ezek baleset következtében, szennyezett környezetben (fertőzött) keletkeznek
  • műtéti sebek: steril körülmények között szándékosan ejtett éles, szabályos sebzések
  • egyszerű sebek: a bőrre, és bőr alatti kötőszövetre terjednek ki
  • szövődött sebek: a mélyebben lévő szövetek is megsérülnek – fascia, izom, ín, ízület, ideg, csont.
  • penetráló sebek: ilyenkor valamely testüreg nyílik meg a külvilág felé - koponya, mellkas, has, ízületi üreg.
  • perforáló sebek: a testen belül valamely üreges szerv nyílik meg (gyomor, bél).

- hirdetések -

Sebek  fajtái

Mechanikus sebek

A mechanikus sebek osztályozásának lényeges szempontja a sérülést kiváltó fizikai ártalom jellege.

Ez alapján a seb lehet:

  • szúrt seb  - általában hegyes tárgy okozza -  kicsi, néha jelentéktelennek tűnő sérülés. Veszélye, hogy a súlyosabb sérülések nem kerülnek felismerésre.
  • metszett seb - éles tárgy okozza,  éles sebszélek jellemzik, szűkülő sebzuggal, a szövet roncsolás nélkül kerül átmetszésre. (minden műtéti seb ebbe a csoportba tartozik). A legjobb gyógyhajlamú sebforma.
  • vágott seb - hasonló a metszett sebekhez, de itt a tompa erőhatás miatt az átvágott szövetek között nagyobb a roncsolás, és a sebszélek is egyenetlenek.
  • zúzott seb - tompa erőbehatásra jön létre, a  roncsolódás miatt a sebszélek vérellátása károsodik.
  • harapott seb -  állatok vagy ember által okozott seb, jellegzetes harapási nyommal, egyenetlen, roncsolódott sebszélekkel. Veszélye a baktériumokat tartalmazó nyál okozta fertőzés, a toxinok (kígyóméreg) okozta életveszélyes mérgezés, vagy bizonyos betegségek kórokozóinak (malária, veszettség) átvitele.
  • lőtt sebet - lövedék okozza.

Vegyi sérülések okozta sebek

  • savak okozta sebek - a savak kis koncentrációban bőr- és nyálkahártya-izgalmat, nagyobb koncentrációban - a fehérjék kicsapódnak - koagulációs necrosist (szövetelhalást) okoznak.
  • lúgok okozta sebek - a lúgok hatására a  kötőszövet fellazul és a necrosis a mélybe terjed és ott  súlyos roncsolódást okoz.

Termikus sebek

  • égés (forrázás, kontakt égés, elektromos áram okozta égés) Súlyossága az égés mélységétől és kiterjedésétől függ.
  • fagyás - hideg hatására a kapillárisok, majd a verő- és visszerek simaizomzata reflexesen előbb kitágul, majd összehúzódik, ezután jelentősen csökken a lehűlt terület keringése és metabolizmusa. Ha a szöveti oxigénhiány tartós szöveti károsodások keletkeznek

Sugárzás okozta sebek

Elsősorban röntgensugarak által előidézett károsodás jön szóba. A dózis függvényében erythema vagy dermatitis látható. Késői következmény a fibrosis és a sugárfekély.

A sebgyógyulás folyamata

Az elsődleges sebgyógyulás során a sebszélek élesek,  pontosan illeszkednek, nincs fertőzés és keringészavar( pl.:műtéti sebek), nem képződik sarjszövet.

A másodlagos sebgyógyulás folyamata azonos az elsődleges sebgyógyuláséval, de a roncsolt, egymáshoz nem illeszkedő sebszélek, és fennálló fertőzés és/vagy keringészavar miatt hosszabb ideig tart, és heg képződéssel jár.

A sebgyógyulást befolyásolja a sérülés jellege, kiterjedése, a sérült kora, általános állapota, esetleges betegségei, gyógyszerei.

A sebgyógyulás stádiumai

  1. Gyulladásos, bevezető szakasz
    • a sérülés után véralvadék képződik, védve a sebet a kiszáradástól, és a fertőzéstől
    • kialakul a seb keringése - ami a sebtisztuláshoz és sebgyógyuláshoz kell
    • ezzel egy időben gyulladást serkentő anyagok, és  citokinek szabadulnak fel - a sebet elárasztják a gyulladásos sejtek, leukociták, makrofágok, limfociták és megkezdik az elhalt szövetek felszámolását és a kórokozók elleni védelmet.
    • a folyamat a sérülést követő 2-3 nap alatt zajlik: a gyulladás tüneteivel - duzzanat, melegség, bőrpír, érzékenység jelentkezik
  2. Proliferációs szakasz
    • a sebzést követő 4-7. napon zajlik
    • elkezdődik a seb rugalmas vázának (a sarjszövetnek) a kialakulása: a kollagén-, és elasztin-rostok hálószerű létrejöttével, és a közöttük kialakuló fibroblast sejtek segítségével. Az egészséges sarjszövet nem vérzik, élénkpiros színű.
  3. Reparációs vagy hegesedési szakasz
    • a sebzést követő 8. napon kezdődik, intenzív szálképződés és regenerációs folyamatok jellemzik.
    • ha több kollagénrost alkotja, a heg kiemelkedőbb lesz, ha kevesebb kollagénrostból áll, akkor a heg besüllyedtebb lehet.
    • Az idő múlásával a rostok összehúzódása a heg kisebbedését és terhelhetőségének fokozódását eredményezi.
    • a hámképződéssel befejeződik a hegesedési  folyamat

Fontos tudnod, hogy a kialakult heg soha nem lesz azonos értékű a korábbi kültakaróval: nem fogja tartalmazni a bőr szokásos függelékeit (verejtékmirigy, faggyúmirigy, szőrtüsző, pigmentsejtek).

Bármikor érhet kisebb baleset, ami miatt  sebek keletkezhetnek rajtad. Ne feledd - szakszerű sebellátás nélkül megnő a fertőzés kialakulásának kockázata, ami azon túl, hogy hátráltatja a normál sebgyógyulás folyamatát, komoly betegséget is okozhat (vérmérgezés, tetanusz).

(Szerző: Faar Ida)

Felhasznált irodalom: