A hatékonyság szakértői gyakran mondják: Tedd el az okostelefonodat, amikor megpróbálsz koncentrálni. Meglepő kutatások azonban megkérdőjelezik ezt a közismert tanácsot olyan megállapításokkal, amelyek fontosak a koncentráció és az egészség szempontjából.

A tanulmányban részt vevő emberek két napot dolgoztak öt órán keresztül a laptopjukon egy kamerákkal felszerelt szobában. Az egyik napon a telefonjuk mellettük volt, a másikon pedig másfél méterre. Azt mondták nekik, hogy a szokásos módon dolgozzanak, és annyit használják a telefonjukat, amennyit csak akarják.

Amikor a telefonjuk a közelükben volt, az emberek majdnem kétszer annyi időt (naponta 14 perccel több) töltöttek a használatával. Majdnem háromszor olyan gyakran nyúltak utána.

De itt a lényeg: Bárhol is volt a telefonjuk, az emberek ugyanannyi időt töltöttek munkával és szabadidős tevékenységekkel. Amikor nem tudták megragadni a telefonjukat, a laptopjukon kerestek valami elterelést, alkalmazásokat használtak, híreket olvastak vagy online vásároltak.

„A közösségi média és az összes többi függőséget okozó dolog iránti igény annyira erős, hogy telefon helyett csak a számítógépen csináljuk” – mondta Maxi Heitmayer, a London School of Economics kutatója, aki a Frontiers in Computer Science című folyóiratban megjelent tanulmányt vezette.

Meglepő eredmények születtek

A tanulmányok azt mutatják, hogy a rágcsálnivalók közelsége befolyásolhatja az emberek táplálékbevitelét, és ösztönözheti az egészségesebb étkezést. Úgy gondolta, hogy egy hasonló megközelítés működhet a telefonok esetében is, segíthet megváltoztatni az emberek figyelmi szokásait.

De míg a telefon elérhető közelségbe helyezése „fantasztikusan jól” működött az okostelefon-használat csökkentésében, „a probléma az, hogy amikor a legtöbb ember azt mondja: »Kevesebbet akarom használni az okostelefonomat«, nem azt érti alatta, hogy »Nem akarom a kezemben tartani a fizikai eszközt«” – mondta Heitmayer. Úgy értik, hogy vissza akarják nyerni az idejüket és a fókuszukat – ami nem történik meg, ha egyszerűen más digitális zavaró tényezőket keresünk.

Minden nap végén a tanulmányban részt vevő embereket arra kérték, hogy tippeljék meg, mennyi időt töltöttek a telefonjuk használatával. „Többé-kevésbé ugyanazt a számot” tippelték, függetlenül attól, hogy elérhető volt-e a telefonjuk vagy sem, annak ellenére, hogy sokkal többet használták a telefonjukat, amikor elérhető volt.

Ez a megállapítás összhangban van Heitmayer korábbi kutatásával. Hordozható kamerákat adott az embereknek, hogy rögzítsék telefonjuk használatát a nap folyamán. A tanulmányban résztvevők 10-ből 9 esetben azért nézték meg a telefonjukat, mert késztetést éreztek rá, nem pedig az értesítések miatt.

„Azt mondták: »Nem akarom, hogy ez megtörténjen.« És mivel a saját magukról készült felvételt is látták, azt mondták: »Nem is emlékszem, hogy ez megtörtént volna«” – mondta Heitmayer.

A közösségi média algoritmusai lájkokkal, hozzászólásokkal vagy értesítésekkel jutalmaznak minket, ösztönözve a végtelen görgetést, a közösségi összehasonlítást és a lemaradástól való félelmet.

„Objektíven nézve a technológia nem semleges” – mondta Heitmayer. „Már 10 éve csinálom ezt. Egyszer sem fordult elő, hogy egy résztvevő azt mondta volna nekem, hogy »Ó, ma túl sok időt töltöttem a naptáramban«, vagy hogy »a Google Térkép tényleg megöl«.”

A függőséget okozó algoritmusok csak a probléma egyik részét képezik

A fáradtság vagy az unalom érzése arra késztethet minket, hogy jutalmat keressünk egy online játékon vagy a közösségi médián keresztül. A feladatok közötti váltás lemeríti korlátozott mentális energiánkat, ami stresszhez és szorongáshoz vezet. Nincsenek rendelkezésre álló erőforrásaink a környezet igényeinek kezelésére és ez a stressz definíciója.

A telefonhasználatunk módja is befolyásolhatja az alvásunkat Lisa Keer, a Massachusetts General Hospital Brigham országos tanács által minősített egészségügyi és wellness coachja szerint. Pácienseinek körülbelül 15%-a igényel coaching támogatást a digitális figyelemelterelésekhez, és ezek közül sok beteg alvászavarokkal küzd.

A diákoknak elmondják, hogyan kerülhetik el a hitelkártya-csalásokat, de azt nem, hogy „hogyan veheted fel a telefonodat, kereshetsz valamit a Wikipédián, majd teheted vissza, hogy folytathasd a feladatot ahelyett, hogy a TikTokon kötnél ki – mondta Heitmayer.

Tinédzserek és felnőttek számára egyaránt segíthet a mindfulness megközelítés

Amikor úgy érzed, hogy valami „szórakoztatóbb” dologra szeretnél váltani, mint amit éppen csinálsz, állj meg egy pillanatra. Az, hogy tudatában vagyunk a viselkedésünknek, ahogy az kibontakozik, egy olyan készség, amit fejleszthetünk. Egy idő után ez a készség természetessé válik.

Bárhogyan is közelítjük meg digitális életünket – mondta Heitmayer –, számomra az a helyes út, ha azon gondolkodunk, hogyan lehetünk műveltebbek és tudatosabbak ezekkel a szokásokkal kapcsolatban.

(KamaszPanasz - webmd.com)