Az internet világa bővelkedik kihívásokban. Vannak vicces, poénos kihívások, amelyek kiváló unaloműzők a tanórán vagy azon kívül, és vannak sajnos olyanok is, amelyek veszélyeztetik a testi-, lelki egészséget, szélsőséges esetben akár a saját vagy mások életét is.

Manoszféra: nemrég a Kamaszok című sorozatban találkoztam ezzel a meghatározással, rögtön tudni akartam, miről is van szó, mi lehet ennek a jelenségnek a lelki háttere. A férfiszféra egy gyűjtőfogalom, a férfi felsőbbrendűséget hirdető csoportokban való részvétel az interneten (videókban, közösségi médiumokban, fórumokon), illetve azon kívül. Ha távolabbról nézzük, egyfajta ideológia, ha közelebbről tekintünk rá, már felvet bizonyos jogi, etikai, valamint pszichológiai kérdéseket is.

Miért veszik rá magukat a srácok, hogy részt vegyenek internetes kihívásokban, online és akár offline csínytevésekben? Mit okozhat a jelenség a kamaszban, akár később, a felnőtt énjében, lelkében, és mit okozhat a csínytevéssel az áldozatnak, legyen az kamasz vagy felnőtt? Erről kérdeztük Síró Ágnes klinikai szakpszichológust.

Ez egy átmeneti időszak

A kamaszkor nagy viharokkal, érzelmi-, hangulati- és hormonális hullámzásokkal tarkított átmenet a gyerekkorból a felnőtt életbe. Gyakran felnőttnek érzik magukat, kritikusak, úgy gondolják, mindent jobban tudnak, és valóban, ha például a modern technikáról van szó, ők már készség szinten használják azt. Kihívás ez az időszak mindenkinek, beleértve a szülőket is, akiknek a gyerekeikkel együtt kell átvészelniük ezeket az éveket, folyamatosan formálva egymást.

Átmenetinek tekinthető, mégis elhúzódó időszak, amikor a kamasz bár gyakorta testi értelemben már felnőttnek tűnik, érzelmileg és jogi értelemben nem számít annak, ami még csak fokozza a benne rejlő feszültségeket. Egyrészt egyfajta önfeledtség, szabadság jellemzi ezt az időszakot, amire évtizedek múlva is szívesen emlékszünk, és amit a múló évek különösen megszépítenek, másrészt a szorongás és a fokozott megfelelésvágy is jellemző, ahogy annak a nyomása is, hogy ez az az időszak, ami a leginkább megalapozhatja a felnőttkori sikereket vagy kudarcokat. A kamaszkor a szülőről való leválás kezdete, a határok feszegetésének és a szárnypróbálgatásoknak az időszaka is. Így volt ez régen és most is, de akkor mi változott? Miért tűnnek most sokkal durvábbnak a kamaszcsínyek?

Kik és miért ők a célpontok?

Síró Ágnes klinikai szakpszichológus a KamaszPanasz.hu kérdésére elmondta: a legszembetűnőbb változást az internet és a közösségi média elterjedése hozta. Régebben is volt számos veszélyes kamaszcsíny falun éppúgy, mint a városban, a kamaszfiúknak a lányok ellen, vagy a tekintélyt képviselő tanáraik ellen végrehajtott csínytettei sem számítanak újdonságnak.

• A lányok ellen irányuló csínyek jól magyarázhatóak az ellenkező nemhez fűződő, ebben a korban a hormonális változások miatt igencsak kusza érzésekkel.
• A tanárok elleni csínyek pedig a kamaszoknak a tekintély és a korlátok elleni lázadásával függhet össze. A tanárnők esetében ott van az érettebb nő iránti vágy és az általuk képviselt tekintély is.

A motivációk azóta sem változtak, az viszont igen, hogy az interneten korlátlanul elérhető szexuális tartalmak csak még inkább fokozták az ebben a korban egyébként is jellemző érdeklődést, ahogy az a kihívásokban is megmutatkozik. Az osztálytársnők és tanárnők pedig kézenfekvő célpontok.

Komolyabb ügy is lehet belőle!

A kamaszok - és ezért is hangsúlyoztuk korábban, hogy sem jogi, sem lelki érettség tekintetében nem tekinthetők felnőttnek - egyre gyakrabban esnek abba a hibába, hogy a csínytetteiket, melyek nem egyszer már a bűntett határát súrolják vagy éppen át is lépik azt, megörökítik, megosztják, hogy kivívják ezzel társaik elismerését, nem mérve fel, hogy saját maguk állítanak elő ezáltal olyan bizonyítékot, mely akár egy büntető eljárás során is bizonyítékul szolgálhat. Síró Ágnes beszámolt arról is, hogy számos ilyen esetet látott az utóbbi években a szakma, a túlnyomó többségükből csak azért nem lett komolyabb ügy, mert a szülők, elsősorban az áldozatok szülei és/vagy az intézmény szégyenből kifolyólag vagy a diszkréciót szem előtt tartva másképp kívánta rendezni a dolgokat, de ez még nem menti fel az elkövetőket.

Ne feledjük, a kihívásvideók nemcsak a fiúkat, hanem a lányokat is érintik! Jellemzően nem elsősorban a testi épséget fenyegető kihívások dominálnak náluk, bár azok is előfordulnak, hanem a magamutogatásra vagy szexuális jellegű tevékenységre buzdító kihívások, a lányok pedig szintén nem mérik fel, hogy az internet nem felejt - emlékeztet a problémára a pszichológus.

A mai kamaszokra jellemző, hogy sokkal ingergazdagabb környezetben nőttek fel, mint azok, akik a 70-80-90-es években voltak fiatalok. A mostani kamaszok kicsi koruktól hozzászoktak a folyamatos programokhoz, a kütyük nyújtotta vizuális- és hangingerekhez, a videójátékok és az internet nyújtotta szórakoztatáshoz, ezért ezen a területen az ingerküszöbük is sokkal magasabb, folyamatos és megemelkedett az ingeréhségük, szórakozásra és szórakoztatásra vágynak, éppen ezért is mennek bele ezekbe a kihívásokba.

Kitől kaphatsz segítséget, ha bekerültél egy romboló spirálba?

A legfontosabb és legkézenfekvőbb a szülői segítség, támogatás, de a szülők elleni lázadás miatt pont hozzájuk nem akarsz vagy nem mersz fordulni. Érthető. Ennek azonban nagyon káros következményei lehetnek. A barátok, kortársak előtt még jobban szégyenkeznél, ha kiderülne, hogy szülői hatásra, beavatkozásra nem teljesítesz egy kihívást, amely lehet, hogy első ránézésre poénos.

Egyes kihívásoknál fenyegetéssel, presszióval tartják bent a fiatalokat, de ilyen esetben ne féljenek kilépni, segítséget kérni - tanácsolja a klinikai szakpszichológus.

• A szülők a gyerek önbecsülésének az erősítésével, a kortárs nyomás (peer pressure) ellensúlyozásával, a nyílt kommunikációval tudják megvédeni a gyerekeiket,
• ha azt erősítik, hogy „Nemet mondani“ sokkal vagányabb, bátrabb dolog és több erőt mutat, mint belemenni a kihívásba.

A megalázásból vagy poénból feltett képek, videók lehet, neked viccesek, de másnak komoly traumát, megszégyenülést jelent, sőt, az információ sem időben, sem térben nem korlátozott, az internet világában nemcsak a közvetlen környezetében, hanem nagyon széles körben is ottmarad a kép, az információ. Mindenki látja. Poszttraumás stresszreakciót válthat ki, és az élet különböző területein érheti emiatt hátrány azt, aki ellen elkövetik, de az elkövetőt is.

Filmes tipp:

Említettük a Kamaszok című sorozatot, illetve a kihívásvideókat és ennek veszélyeit Hartung Attila FOMO - Megosztod, és uralkodsz című filmje 2019-ben már feldolgozta. Mind a kamaszoknak, mind pedig a szülőknek tanulságos alkotás, ha tehetitek, nézzétek meg.

Köszönjük Síró Ágnes klinikai szakpszichológus szakmai segítségét.

(Szerző: Tóth András, újságíró)