
Miért kellenek az életünkbe a szabályok?
Szabályok vesznek körül mindenhol: utazás közben, az iskolában, a bevásárlásnál, az állatkertben, az étteremben, a sportpályán, a moziban, otthon.
Meghatározott normák szerint élsz, legtöbbször az elvárásoknak megfelelő módon alakítva a cselekedeteidet. Így nősz fel, így szocializálódsz és akár beletörődsz, akár nem, de ez így van jól. Miért? Mert kellenek a szabályok, nélkülük uralhatatlan káosz venné kezdetét, ami semmi jóra nem vezetne.
A szabály emberi cselekvési norma, a viselkedést megszabó rend, amely megszabja, meghatározza a magatartást, a viselkedést, a társasági eljárás módját. A szabály tűri a kivételt, a törvény nem.
A határaidat feszegetve
Igen. Kamaszként - de hidd el néha majd felnőttként is - gyakran feszegeted azokat a bizonyos határokat, amelyek a szabályokat a szabálytalanságoktól választják el. Ezek a szárnypróbálgatások lehetnek kis kaliberűek (mondjuk amikor direkt elkésel az óráról) és olyanok amelyek egy egész életre meghatározzák a sorsodat (alkoholt iszol, drogot fogyasztasz).
Az iskola és a családod élete is összeomlana szabályok nélkül, te pedig végtelenül elveszettnek éreznéd magad, ha semmiféle viszonyítási pont vagy rendszer nem állna a rendelkezésedre. Igen - néha tesztelned kell, hogy meddig mehetsz el - majd tudomásul venni, hogy addig és ne tovább. Ez a tudás fog biztonságot adni a számodra, mert minél természetesebb a szabályok felállítása és betartatása, annál nagyobb a kiszámíthatóság és rend az életedben.
Miért kellenek a szabályok, miért jó, ha szabályok szerint élsz?
A szabálytisztelő életmódnak számtalan előnye van:
- mindig tudod, hogy mi a dolgod
- biztonságérzetet ad, mert “keretben” tartja az életedet, van mire támaszkodnod
- megtanulod, hogy bizonyos helyzetekben mi az amit megtehetsz és mi az, amit nem
- meg tudsz felelni az elvárásoknak anélkül, hogy az terhet jelentene
- nem kell titkolózni, valótlanságokat állítani, a következmények miatt szorongani
- a szabályok betartása megvéd a rád leselkedő veszélyektől (emlékezz vissza, hány alkalommal figyelmeztettek a szüleid arra, hogy csak a gyalogátkelőhelyen, alapos körültekintés után menj át az úttest túloldalára)
- a szabályok vezetnek el a környezeteddel való kapcsolatod harmóniájához. A saját korlátaid és a mások igényeinek az ismerete lehetővé teszik a képességeid kibontakozását.
- segít megtalálni a helyedet a világban
Ennek ellenére mégis sokszor elhangzik, hogy a szabályok azért vannak, hogy megszegjük őket!
Igen, mondogatják ezt önigazolásképpen azok, akik rendre szembe akarnak menni a szabályokkal. Sajnos van, akinek a kőbe vésett szabályok betartása is nehezen megy - ők azok, akikkel be KELL TARTATNI a szabályokat.
Vannak írott és íratlan szabályok. Az íratlanok etikai normák által meghatározottak, míg az írottakat maguk az emberek hozták létre a saját érdekükben.
Ha nem ismered a korlátaidat, nem ismered a környzetedet sem - nem tudod meddig mehetsz el biztonságosan, nem tudod irányítani a sorsodat. Viszont, ha szűk korlátok közé szorítanak, akkor is sérülékennyé válsz, hiszen a belső igényeid soha nem juthatnak érvényre. Akkor mi a megoldás? A szabályokkal kikövezett út, ami nem enged teljesen szabadjára, de nem is korlátoz a kibontakozásban.
Mi történik, ha szabályt szegsz?
Mindennapjainkban alapelv, hogy a szabályok nem ismerete nem mentesít annak betartása alól. Minden szabályszegésnek megvannak a maga következményei, hiszen felelősséget kell vállalnod azért, amit megtettél, vagy éppenséggel nem tettél meg. Ha a család, a közösség, a társadalom része akarsz lenni, - és miért ne akarnál, amikor ez a normális - akkor meg kell tanulnod és be kell tartanod az együttélés írott és íratlan szabályait egyaránt.
Mi lenne velünk szabályok nélkül?
A szabály hosszú távra érvényesnek tekinthető elvárás, amely, előírásokból, a cselekvésekre vonatkozó elképzelésekből áll. Belegondolni is félelmetes, hogy a szabálynélküliségnek milyen eredménye lenne! Eluralkodna a káosz, felszínre törne a rossz és nem maradna eszközöd arra, hogy megvédd azt aki vagy és azt, amid van.
(Szerző: Faar Ida újságíró, KamaszPanasz)
Forrás: