#Lélek

Mi az a katasztrofizáció?

2021.05.30.
3 perces olvasási idő

“Már öt perce haza kellett volna érnie - biztos történt vele valami szörnyűség, lehet, hogy balesetet szenvedett?” “Nem veszi fel a telefont! - már nem is akar beszélni velem” “Miért nevetgél azzal a fiúval? - biztosan megcsal!” “Behívott az igazgató - biztos ki akar rúgni az eldobott csokipapír miatt!?” “Nem is köszönt - az életem csőd, senki sem szeret, mindennek vége!”

Ismerős gondolatok? Hogy tudsz eljutni néhány tizedmásodperc alatt a jelentéktelentől a végzetes következtetésig? Miért omlik össze benned a világ attól, ha kellemetlenség vagy kudarc ér - ahelyett, hogy a helyén kezelnéd a dolgokat? Miért gondolsz mindig a legrosszabbra? A válasz egyszerű, mert katasztrofizálsz.

Mi az a katasztrofizáció?

A katasztrofizáció egy olyan gondolkodási hiba - úgynevezett kognitív torzítás - , melynek során bár az aktuális eseményekből, vagy a tapasztalt élményeidből nem következne logikusan a lehető legrosszabb végkimenetel, te mégis azt vetíted előre. A katasztrofizáció egy gondolkodási torzítás, ami az érzelmekre hat.

Mit jelentenek a kognitív torzítások?

A gondolataid egy részének tudatában vagy, akaratlagosan irányíthatod őket. Van azonban egy olyan tartománya is a mentális működésednek, amely spontán, önkéntelen, és csak az érzelmeidre gyakorolt hatásait észleled. Ha ezek negatív színezettel bírnak, akkor ezek a negatív automatikus gondolatok. A negatív automatikus gondolatok szinte észrevétlenül jelennek meg, és gyorsan tovatűnnek, a hatásuk azonban veled marad. Szélsőségesen szubjektívek, torzítják a valóságot, mégis igaznak, magától értetődőnek tűnnek,és valamilyen gondolkodási hibán alapulnak.

Dr. Aaron Beck, amerikai neurológus, pszichoterapeuta, a kognitív viselkedésterápia módszerének megalapozója azonosította először azokat a gondolatokat, amelyek szabadon felbukkannak és rossz érzéseket váltanak ki az emberből. Elnevezte ezeket negatív automatikus gondolatoknak („NAG”). Munkája során arra lett figyelmes, hogy ezek az automatikus gondolatok legtöbbször önmagunkra, a minket körülvevő világra és a jövőre vonatkoznak.

A kognitív torzítások a negatív gondolatok leggyakoribb fajtái, jellemzőjük, hogy teljesen automatikusak és nem tudatosan következnek be. Ennek ellenére - vagy épp ezért - rendkívül meggyőzőek tudnak lenni. A legnagyobb veszélyük abban rejlik, hogy felerősítik a pesszimista nézőpontodat, rombolják az önértékelésedet,és akár a teljes reménytelenség érzéséig is elvezethetnek.

Mi állhat a katasztrofizálásod hátterében?

A katasztrofizáló működésmód kialakulhat:

  • feldolgozatlan traumák miatt - ezek származhatnak a korai életéveidből. Ebben az életszakaszban az elsődleges gondozókhoz (szülőkhöz vagy más fontos és értünk felelős személyekhez) fűződő kapcsolat minősége az, ami hozzájárul az alapvető bizalom élményének megszületéséhez.
  • korábbi generációk élményei miatt - ezek azt az üzenetet közvetítik, hogy „megtörténtek velünk a legrosszabb dolgok, és ez ezután is bekövetkezhet; a világ egy veszélyes hely”.
  • egyszeri vagy jól meghatározható traumatikus események miatt - betegséggel, balesettel kapcsolatos élmények

Miért veszélyes a katasztrofizálás?

A katasztrofizálás hajlamosit a szorongásra, ami hosszabb távon megbetegithet. Folyamatosan olyan megerősítéseket vársz a külvilágból, amelyek megnyugtatnak, és biztosítanak arról, hogy szerethető vagy. Ha ez nem érkezik időben akkor kiszolgáltatottnak fogod érezni magad, erősödik a világvége-hangulatod - belekerülsz egy olyan érzelmi spirálba, ami egyre mélyebbre húz. Sokszor Te magad is felismered, hogy túlzó, amit gondolsz, nem valós a veszély, de a testedben mégis a valós veszélynek megfelelő reakciók zajlanak le. A katasztrofizáció az életed számos területére kihat: testi-, pszichés-, és szellemi funkciókat befolyásolhat. Általánosan megnöveli a stressz,- és szorongás szintedet, negatívan hat a fájdalomérzetedre, az immunrendszered működésére, és betegségből való felépülés idejére is.

Katasztrofizálás: mit tehetsz ellene?

A lehetséges következmények elkerülése érdekében tenned kell a katasztrofizáló gondolatok ellen. Sokat segíthet:

  • a negatív gondolataid realitásvizsgálata, majd korrekciója ( “Nem ért haza, késik - balesetet szenvedett” helyett “ Pluszmunkája akadt, késik a busz, összefutott valakivel”)
  • ha megismered és konkrétan megnevezed az életed jelenlegi stressz forrásait - mi az, ami szorongással tölt el, mi az, ami problémát jelent
  • ha csökkenteni tudod a stresszt - azaz tehermentesíted érzelmi, fizikai és szellemi szinten is a téged érő hatásokat (hatékony stresszkezelés technikák: jóga, meditáció, relaxáció, mindfulness, testmozgás, alkotó tevékenységek)
  • a tudatosság fejlesztése - azaz, hogy időben ismerd fel és állítsd meg a katasztrofizáció folyamatát
  • ha hátrébb tudsz “lépni” - azaz nézőpontot váltasz. Ha ki tudsz lépni a negatív gondolatok ördögi körébõl észre fogod venni, hogy semmi sem annyira fekete vagy fehér, mint amilyennek érzékeled.
  • a pozitív irányba történő fókuszváltás - amikor nem a hibákat keresed, hanem a dolgok jó oldalát engeded be a gondolataidba
  • ha tartod magad egy jól kialakított napi ritmushoz - a váratlan eseményeket pedig nem problémának, hanem kihívásnak tekinted
  • a tudatos jelenlét megtanulása és gyakorlása - bizonyítottan csökkenti a szorongást azáltal, hogy a valóság elfogadására irányul, türelemmel, nem ítélkezve, a jelen pillanatra koncentrálva. Segít elengedni az elvárásokat és elfogadni a valóságot.

Ne gondolj mindig a legrosszabbra! Ne tedd beteggé magad!

(Szerző: Faar Ida)

Felhasznált irodalom: