Hogyan neveljük a muskátlit?

A muskátlival is így van az ember. Képzeletben én már több hektár muskátlit neveltem fel és arattam le. (Vagy azt nem aratni kell? Mindegy. Akkor is értek hozzá.)

- hirdetések -

Tehát tegyük fel, hogy veszünk egy muskátlit. A szomszéd néni erkélyéről. Ezt beletesszük egy cserépbe. Ha nincs cserép, akkor anyukánk tejeslábosa is megfelel erre a célra. Csak egy a fontos: gyorsabban tudjunk futni, mint az anyukánk.

A muskátli alá föld is kell. Méghozzá első osztályú. A legjobb, ha kivesszük a földet a könnyező pálma alól, amit a húgunk vagy a nővérünk négy éve ápolgat és óv a huzattól is. Ha kiabál velünk, mert kiszáradt a dudvája, mondjuk meg, hogy untuk már ezt az állandón bőgő pálmát. Most már hozzon egy olyat, amelyik röhög. Addig meg nézze a muskátlit, és tanuljon növényápolást egy szakembertől.

Miután a jó földbe elültettük a muskátlit, meg kell locsolni. De nem ám sajnálni a vizet! Tocsogjon! Azt szeretik az ilyen vízinövények. Ha közben a koszos víz lecsurog az alattunk lakó Bözsi néni száradó ruháira, és a nyanya infarktust kap, ne idegeskedjünk. Az árt a szívműködésnek.

Ha a muskátli másnapra lekókasztja a leveleit, mint aki fel van mentve tornából, akkor valószínű kifogtunk egy nevelhetetlen példányt.

Fel a fejjel! Az élet harc. Az egyik muskátli túlél bennünket, a másik nem. Ahogy Darwin bácsi mondta: hulljon a férgese. Győzzön az erősebb! A kókadt havert ki kell dobni a szemétbe.

De ne keseredjünk el, amíg a szomszéd néninek van muskátlija.

Minden tudós kudarccal kezdte.

Igaz, hogy nem mindegyiket verték el fakanállal.

(A humoros írás Nógrádi Gábor Hogyan neveljünk? című kötetében található. Móra Könyvkiadó.)

(Nógrádi Gábor - www.nogradi.hu, www.mora.hu)