Nem képesek a mély fájdalomra, ahogy a kitörő örömre sem; képtelenek az érzelmi kötődésre, emiatt nincsenek szoros emberi kapcsolataik sem. Ők az alexithymiások, az érzelmi vakságban szenvedők.

Az alexithymia fogalma

Az alexithymia görög eredetű kifejezés, aminek a szó szerinti jelentése: szavak hiánya az érzelmek leírására. Az érintett nem képes az érzelmeit, lelki történéseit tudatos szinten megélni, és ezeket szavakkal kifejezni. Az alexithymia jelenségét elsőként 1972-ben Peter Sifneos pszichiáter figyelte meg és azokra a páciensekre utalt ezzel az elnevezéssel, akik nehezen tudták az érzelmeket felismerni és kifejezni.

Az alexithymia tünetei

Az alexithymia tünetei jól felismerhetőek, az alexithymiás emberek jól beazonosíthatók. Ők azok, akik

• zárkózottak, távolságtartóak, hidegek, nem engednek senkit sem közel magukhoz
• képtelenek beszélni a saját vagy a mások érzéseiről
• csak a félelmet vagy a dühöt érzékelik némiképp, ami olyan feszültséget okoz számukra, amit két módon tudnak csak kezelni - a helyzetből való meneküléssel, vagy érzelmi átélés nélküli indulati kitöréssel
• nem képesek az empátiára, mások érzéseinek átélésére
• a szegényesebb mimika és gesztusok miatt kissé merevnek tünnek
• nehezen tudják megkülönböztetni a testi érzeteket az érzelmektől, és inkább azok testi oldalát élik meg, mint a lelkit (ha megbántják, akkor nem a megbántottság érzését élik meg, hanem a feszültség okozta fejfájást)
• pragmatikusan gondolkoznak a hasznosságuk alapján értékelnek dolgokat
• nehezen ismerik fel a külső érzelmi ingereket – különösen igaz ez egy-egy negatív arckifejezés (pl. düh, félelem, szomorúság) felismerésére
• beszürkültek érzelmileg - hiányoznak az élmények, vágyak, kívánságok, ahogy a fantázia, a szimbolikus gondolkodás is

Az alexithymiások számára nagy gondot okoznak a különböző testi tünetek, és a miattuk való aggódás. Az érzelmi vakság társulhat különböző pszichoszomatikus kórképekhez, de a különböző evészavarokban, például az anorexia és a bulimia esetében is megfigyelhető.

Az alexithymia okai

Az alexithymia kialakulásában jelentős szerepet játszanak a szülők, az "elégtelen" családi kapcsolatok. Normál esetben, ha egy csecsemő éhes, szomjas, kifejezi az érzelmeit, és sírni kezd, amire az édesanyja reagál: megeteti, megöleli, megnyugtatja. De előfordulhat az is, hogy mindezt az anya nem teszi meg, vagy ingerült, dühös. A kicsi idővel rájön, hogy az érzelmeit nem érdemes kifejeznie, hiszen úgysem kapja meg azt a gondoskodást, amire vágyott - jobban jár, ha elrejti azokat. Az elsődleges ok általában az elszenvedett bántalmazás - legyen az akár fizikai, szexuális, vagy érzelmi bántalmazás, elhanyagolás átélése - aminek eredményeképpen a kicsi önvédelemből “kikapcsolja” az érzelmeit, így védve magát a negatív hatásoktól. Mindez bevésődik, és ahhoz vezet, hogy felnőttként sem engednek közel magukhoz senkit, vagy csak addig maradnak meg egy kapcsolatban, amíg az konfliktusmentes.

A legjobb védekezést a bezárkózás jelenti a számukra, hiszen akkor nem érheti őket csalódás. Viszont ez a nagyfokú gátlás pszichoszomatikus problémákat generál - pánikrohamokat, migrént, gyomor-és bélrendszeri problémákat okoz.

Kutatások szerint az alexithymia hátterében a két agyfélteke közötti kommunikációs zavar is állhat. ilyen esetekben az érzelmek átéléséért felelős jobb agyfélteke nincs megfelelő kapcsolatban a beszédmegértésért felelős bal agyféltekével. Szintén rizikófaktornak számít az örökletesség, és a lassú beszédfejlődés is.

Az érzelmi vakság viszonylag gyakori állapot: az emberek körülbelül 10%-át érinti; ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy minden tizedik ember számára nehézséget okoz kifejezni és megélni az érzéseit. Az egyik fajtája a fentebb is taglalt vonás-alexithymia, ami a személyiség stabil része, és veleszületettség vagy kora gyermekkorban elszenvedett trauma miatt alakul ki. De létezik az úgynevezett állapot-alexithymia is, amelyet egy negatív életesemény vált ki.

Az alexithymia kezelése

A kezelés nagyon hosszadalmas és igen nagy erőfeszítést igényel, hiszen a betegek motivációja nagyon csekély, mert az érzelmeik megismerése nagyfokú szorongást vált ki belőlük. Az alkalmazott pszichoterápiás kezelés relaxációs technikára épül, ezzel bizonyos testi folyamatok akaratlagosan is befolyásolhatóvá válnak. Hasznosak lehetnek a csoportterápiák vagy a mentalizáció alapú terápia (MBT), illetve a művészetterápiás módszerek.

Nem könnyű az alexithymiások élete, hiszen képtelenek megélni az érzelmi helyzeteket, képtelenek az érzéseiket mások iránt kimutatni és kommunikálni. Mivel az empátia sem ismert számukra, így semmilyen szituációban sem tudnak megfelelően viselkedni.

(Szerző: Faar Ida, újságíró)

Forrás: pszichoforyou.hu