Ahogy egyre több időt töltünk a szabadban sportolással, túrázással, felmerül a kérdés: vajon nem ártunk-e szervezetünknek az izomlázat okozó erőteljes fizikai terheléssel.

Az izomláz tünetei általában fél-egy nappal a fokozott terhelést követően jelentkeznek. Az izmok nemcsak fájdalmassá válnak, de be is duzzadnak, mozgástartományuk beszűkül, majd két-három nap múlva szinte észrevétlenül megszűnnek a panaszok. Az izomláz oka nem teljesen tisztázott, több tényező együttesen felelős érte, mint a rossz vérellátottság, oxigénhiány, a tápanyagok hiánya, az anyagcseretermékek felszaporodása, és az ennek következtében kialakult savas környezet, valamint mikroszkopikus sérülések létrejötte.

Az izomláz biokémiája

Korábban egyértelműen az izomszövetben felszaporodó, majd a véráramba bekerülő tejsavat tették felelőssé a tünetek kialakulásáért. A tejsav-hipotézis azonban csak részben szolgál magyarázatul, hiszen az élsportolók szervezetében is sok tejsav termelődik egy-egy erősebb edzés alkalmával, mégis ritkán jelentkezik náluk izomláz.

Kimerítőbb munkavégzés, nem megfelelő oxigénellátottság esetén a szabad zsírsavak felhasználása csökken, maximális terhelés során pedig az izmok egyetlen energiaforrása a szénhidrát. E hatásokra megváltozik az ingerület-átvitelben szereplő anyagok koncentrációja, melyek a fájdalom közvetítésében részt vevő érző rostokat ingerlik.

Egy másik elmélet szerint a hosszú igénybevétel az izmokban mikro-sérüléseket, repedéseket okoz, melyeken keresztül víz áramlik a szövetekbe, mely feszíti az izmot. Ugyanakkor az izomsejtekből felszabaduló kalcium és a gyulladásban résztvevő, helyszínre áramló fehérvérsejtek által termelt anyagok ingerlik a fájdalom-receptorokat.

Pihentesd vagy dolgozz rá?

Sokakban felmerül a kérdés, hogy izomlázzal célszerű-e tovább edzeni. Több vizsgálatban kimutatták, hogy az apró sérülések nem romlanak tovább, nem késlelteti a gyógyulás folyamatát, ha rádolgozunk, és az izomerő sem csökken lényegesen a harmadik naptól fogva. Ennek megfelelően a lassan megkezdett, kiegyensúlyozott nyújtó tornagyakorlatok, úszás mindenképpen ajánlható.

Váltott hideg-meleg vizes fürdő, vagy borogatás, szaunázás, masszázs, gyulladáscsökkentő hatású kenőcsök, illetve gyógyszerek segíthetnek.

Jótékony hatásúak a bennük megtalálható gyulladáscsökkentő, antioxidáns vegyületek révén a meggylé, az almalé, az almaecet, és a különböző ásványi anyagokat tartalmazó pezsgőtabletták.

Mit ajánlhatunk a sportolni vágyóknak?

Különösen fontos vigyázni a sportolást újrakezdőknek a fokozatosságra. Heti háromszori edzés elegendő az egészséges, de egyébként mozgásszegény életmódot folytató embernek.

A kíméletesebb, egyenletes terhelést biztosító gyakorlatokat kell előnyben részesíteni. Ha mégis hosszabb ideig tartó megterhelésre számíthatunk, érdemes több rövid szünetet is beiktatni. Fontos az 5-10 perc időtartamú bemelegítés, az összes izomcsoport átmozgatása, illetve tartós mozgást követő levezetés, légző-gyakorlatok végzése.

(WEBBeteg)