Főoldal / Szakertő válaszol / Lelki problémák  / Izgulás,félelem
  

Izgulás,félelem

ora 2011-08-04 10:21:07
Tisztelt szakértő!
Kislány korom óta izgulós és félős vagyok, felnőtt koromban sem lett jobb a helyzet próbáltam saját magam leküzdeni de amíg otthon laktam kicsit jobb is volt és elég jól lepleztem így az ismerőseim sem nagyon vették észre csak ha én mondtam hogy milyen vagyok,ráadásul muszáj volt talpraesettnek lenni hiszen csak magamra és a páromra számíthattam és őt sem akartam mindig terhelni azzal hogy milyen nehéz nekem,ráadásul ő külföldi és én intéztem mindent és irányítottam a dolgokat mert ő azt mondta neki jobb és nekem könnyebben megy minden mivel én tudom hogy Magyarországon mi hogyan működik.Most külföldön élek,a párom itt dolgozik és én is kiköltöztem de a helyzet még rosszabb lett mióta itt élek és ennek már 1 éve.Iskolába járok,tanulom az itteni nyelvet,talán a munka is összejön de annyira félek és izgulok hogy sokszor nem tudom élvezni a jót ami történik velem(utazások,segítségek stb.) és ha valaki próbál örömet szerezni nem mindig tudom kimutatni hogy örülök mert közben az jár a fejembe hogy új emberek,új munkahely és nagyon izgulok és félek és így más gondolhatja hogy nem jó természetű vagyok és nem kedvelnek meg,legalább is én így gondolom.A finn barátainknak már mondtam hogy milyen izgulós vagyok de mindig mindenkinek mondjam hogy ne gondoljon rosszat?. Amikor Magyarországon éltem sokkal türelmesebb és kiegyensúlyozottabb voltam a sok gond és az mellett hogy milyen vagyok talán ennek és persze tudom hogy a páromnak is köszönhető hogy 10 éve vagyunk együtt,de most feszültebb és hirtelenebb természetű vagyok és bár ritkán fordul elő de az sem jó.Nincs veszekedés és csapkodás nálunk csak a hangnemem nem kedves és néha bántó,a bocsánat kéréssel szerencsére nincs gond csak otthon nem voltam olyan mint most. Próbálok erős és talpraesett lenni és nem félni és izgulni mindentől de nagyon nehéz és a páromat sem akarom ezzel terhelni mindig hiszen nem szeretek panaszkodni mindig és nem is lenne jó mert ő nem tud rajtam segíteni.Ő boldog itt és szeret itt élni én viszont néha úgy érzem legszívesebben haza mennék de otthon nincs munka és nehéz a megélhetés és ami fontos a távkapcsolat nem tart sokáig és családot is szeretnénk.Ez a másik gond mert néha elgondolkozom hogy ha ilyen vagyok mi lesz ha gyerekem lesz ahhoz talpraesettnek és felelőségteljes embernek kell lenni.Tudom hogy a sok stressz nem jó a szervezetnek és a gyomornak se,de nehéz.Sokkal zárkózottabb vagyok sokat vagyok itthon és nehezen mozdulok ki.Anyukámat kérdeztem ki volt ilyen a családban,azt mondta hogy a nagypapám,úgy látszik örökség és csak én vagyok ilyen,van még kettő testvérem ők szerencsére nem ilyenek.Tudna esetleg tanácsot adni?Köszönöm

Szakértőnk válasza a Izgulás,félelem kérdésre

Kedves Levélíró!

Azt gondolom, teljesen természetes, hogy egy számodra idegen és sokszor szó szerint érthetetlen környezetben, melybe éppen próbálsz beilleszkedni, sokkal több szorongás és félelem van benned, mit eddig otthon.

Szerintem jó ötlet lenne,  ha személyesen kérnél segítséget, amennyiben találsz olyan szakembert, pszichológust, akivel tudsz kommunikálni. Vannak olyan hatékony technikák, melyeket elsajátíthatsz egy pszichológus segítségével és jól alkalmazhatóak a szorongás csökkentése céljából. Gondolok itt például az autogén tréningre, vagy bármely más relaxációs technikára.

Segíthet az is, ha elkezdesz intenzívebben sportolni, jógázni. Így a feszütségeid csökkenhetnek miközben az önbizalmad kicsit növekedhet is. Kezdjél el naplót írni, írd ki magadból a félelmeidet, hidd el, megkönnyebbülsz.

Azt írod, sokáig igyekeztél leplezni, hogy izgulód, félős vagy és a párod előtt most is igyekszel ezt tenni. Szerintem egy jól működő kapcsolatban fontos a bizalom és az érzés, hogy számíthatunk a másikra, elmondhatjuk neki, mi bajunk van és együtt igyekszünk azt megoldani. Talán ez még fontosabb lehet egy idegen környezetben. Mondd el a párodnak, hogy mi zajlik benned. Lehet, hogy tényleg nem tud segíteni, de legalább megoszthatod vele a félelmeidet és megélheted, hogy megbízhatsz benne, együtt vagytok akkor is, amikor neked kicsit nehezebb megküzdened az élet kihívásaival. Biztosan ő is örülne, ha azt érezné, hogy közelebb engeded magadhoz.

Segíthet esetleg az is, ha egy-egy helyzetben, amikor rádtör az izgulás, megvizsgálod, hogy milyen átfutó gondolatok jelennek meg a fejedben. Ezeket a felbukkanó gondolatokat aztán megítélheted aszerint, hogy mennyire reálisak vagy mennyire a saját félelmeiden alapulnak és így erősítik tovább azt. Lehet, hogy ezeket a gondolatokat tudatosan átalakíthatod sokkal jobban hasznosítható, pozitívabb érzéseket keltő gondolatokká, melyek elérőbb visznek az életedben.

Minden jót!



Pyreschitz Anna, pszichológus Pyreschitz Anna, pszichológus
Hirdetések