Nem tudom, hogy gondolkodtál-e már azon, miközben éled a mindennapi megszokott életedet, hogy mindaz, amit csinálsz, ahogy élsz: az étrended, a víz-, és energiafogyasztásod, a keletkező hulladék vagy ahogy közlekedsz, nyaralsz, dolgozol, pihensz, mekkora nyomot hagy a Földön?
Vajon eszedbe jutott már, hogy miközben a saját kényelmedet keresed, eltékozolhatod azokat a természeti kincseket, amelyek évtizedek múlva mások jövőjét is jelenthetik? Komoly kérdések, amelyekre célszerű minél hamarabb megtalálnod a megfelelő választ, hiszen nemcsak a Te, hanem a gyermekeid, unokáid jövője is függhet tőle.
A fenntartható fejlődés jelentősége
A fenntartható fejlődés az a fejlődés, ami megfelel a jelen igényeinek anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékeinek a saját szükségleteik kielégítésére és életstílusuk megválasztására való képességét - azaz úgy kell ma élnünk, hogy a jövő generációk is kielégíthessék szükségleteiket. A folytonos szociális jólétet úgy kell elérnünk, hogy a növekedéssel az ökológiai eltartó-képességet ne haladjuk meg. Ugyanis, ha átlépjük ezt a határt, akkor az erőforrások nem tudnak megújulni, így csökkennek a jövő generáció lehetőségei. Mára sajnos az emberiség már meghaladta bolygónk ökológiai kapacitásait, jelenleg majdnem egy év és hat hónapra van szüksége a földi ökoszisztémának arra, hogy előállítsa/megújítsa azon erőforrásokat, melyeket az emberiség egy év alatt elfogyaszt.
Ökológiai lábnyom, biokapacitás
Egyre nagyobb kihívást jelent, hogy miként lehet úgy magas jólétet elérni, hogy közben alacsony maradjon az ökológiai lábnyom - azaz a környezeti terhelés.
Az ökológiai lábnyom jelzi, hogy életvitelünknek mekkora a területigénye, és ez mennyire terheli meg a természeti környezetet. Megmutatja, hogy mekkora szárazföldi és vízi terület kell egy adott népesség vagy személy igényeinek kielégítéséhez és hulladékainak elnyeléséhez. Az ökológia lábnyom egy olyan érték, olyan közgazdasági mutató számítási rendszer, mely az adott ország, térség vagy tevékenység környezetre ható igényeit teszi egységesen mérhetővé. Kifejezi, hogy mennyire használjuk fel, illetve használjuk túl Földünk javait.
Számszerűsíti, hogy mennyi erőforrásra, termőföldre, vízre, levegőre van szükség az életszínvonal fenntartásához beleértve az ipari javak, élelmiszerek előállítását, illetve a megtermelt hulladék kezelését, vagy megsemmisítését is.
Az ökológiai lábnyomot globális hektárban mérik (gha) – tehát globálisan összehasonlítható, szabványosított egységben, a világ átlagos termelékenységével. Bármely régió gazdaságának – a Föld egészének vagy egy-egy országnak – is kiszámítható az ökológiai lábnyoma, sőt egyének, vállalatok vagy akár nagyobb sportesemények környezeti hatását is fel lehet térképezni e módszerrel.
A biokapacitás- egy adott terület (vagy akár az egész Föld) eltartóképessége - azt mutatja, mennyi erőforrást tud előállítani fenntartható módon az igények kielégítéséhez. Megmutatja, hogy egy főre mekkora termőterület jut (ez a szám a Föld népességének növekedésével folyamatosan csökken). Egy ország teljes biokapacitása az országban rendelkezésre álló biológiailag produktív föld- és tengeri területek globális hektárban mért összessége, melyek a fenti igények kielégítésére rendelkezésre állnak. A biokapacitás meghatározása vonatkozhat a teljes bolygóra, egy térségre, egy ország területére is.
Az ökológiai lábnyom és a biokapacitás összevetése alapján eldönthető, hogy valamely ország természeti tőkéje elegendő-e az adott ország fogyasztási, illetve termelési tevékenységének a fenntartáshoz. Amennyiben a kiszámított ökológiai lábnyom meghaladja a biokapacitást, - azaz a vizsgált ország többet használ fel, mint amennyi rendelkezésére áll,- akkor ökológiai deficitről beszélünk, tehát az ország ökológiailag fenntarthatatlan módon működik. Viszont, ha egy ország biokapacitása meghaladja az ökológiai lábnyomát, akkor ökológiai tartalékkal rendelkezik.
Napjainkban egyszerre két negativ folyamat zajlik: Földünk természetes ökoszisztémái nagy mértékben romlanak, miközben az emberiség természettel szembeni igényei addig a pontig nőttek, hogy a Föld képtelen megküzdeni saját regenerációjáért: a folyamatos kizsigerelés következtében erőforrásai kimerülőben vannak. Vajon meddig marad még élhető a bolygónk, vajon az unokáid mit tapasztalhatnak meg majd belőle? Tőled is függ, vedd komolyan - a jövőjük a Te kezedben is van!
(Szerző: Faar Ida, újságíró, Felhasznált irodalom: https://mtvsz.hu/dynamic)