Egyesek hangos zajoktól szenvednek, mások a szabadidős tevékenységek közben, a túl hangos zenehallgatás miatt válnak idővel halláskárosulttá. Később talán gyógyszerrel is kezelhető lesz a probléma, addig viszont marad a megelőzés.

A halláskárosodás a beszéd megértését nehezíti, különösen zajos környezetben, vagy ha más emberek beszélnek a közelben. Az érintettek úgy is hallhatják, mintha a többi ember motyogva vagy halkabban beszélne, mint eddig; emiatt többször kérik, hogy ismételjék meg az elhangzott szöveget. Hangosabban hallgatják a televíziót, rádiót, gyakran fülzúgástól is szenvednek – sorolja a legjellemzőbb tüneteket dr. Augusztinovicz Monika, fül-orr-gégész.

Hogyan károsodhat a hallásunk?

Ha valaki zajos környezetben tartózkodik, akkor megnő az akusztikus jelek belső fülbe, majd onnan az agyba történő továbbításának ideje. A lelassult folyamat eredményeként létrejön a halláscsökkenés. A University of Leicester kutatói felfedezték, hogy ennek hátterében – szemben más korábbi elképzelésekkel - egyértelműen a mielinréteg elvékonyodása áll, felfedezésük így új utakat nyithat a probléma kezelésében. Eredményeiket a Frontiers in Neuroanatomy folyóiratban publikálták.

A mielin védőréteg nélkül az ingerületek, az elektromos jelek továbbítása kárt szenved. A kutatók ezért most olyan készítmény kifejlesztését tervezik, amely képes a károsodott mielin réteg helyreállítására, a hallásromlás kezelésére.

Dr. Augusztinovicz Monika szerint nem vesszük elég komolyan, hogy a hallószervünk nagyon érzékeny műszer. A korral természetes módon is bekövetkező halláscsökkenést a hangos zene hallgatása, vagy a tartósan zajos környezet akár több évvel is előre hozza. Halláskárosodást okoz a hirtelen dörejártalom és a tartós, 85 decibel feletti hanghatás is. A károsító ártalom a hang intenzitásától, magasságától és a folyamat időtartamától is függ.

(Fül-orr-gége Központ)