Ugye jó mulatság volt gyerekkorunkban, amikor körbe-körbe forogtunk, majd élveztük, ahogy forog velünk a világ. Az azonban korántsem szórakoztató, ha az ágyból kiszállva megindul a szoba körbe-körbe. A szédülés fokozza a sérülések és balesetek kockázatát, kezeletlen szédülés esetén pedig egy esetleges súlyosabb, veszélyes betegség is a háttérben maradhat.

A szédülés szót használják a bizonytalanság érzéstől kezdve, a forgó jellegű szédülésen át minden egyensúly-bizonytalanság jellemzésére. A vertigó a szédülés leggyakoribb formája. Olyan érzés, mintha forogna az emberrel a világ. A fej helyzetváltoztatása, többek között a felülés vagy a mozgás rontja a panaszokat, néha annyira, hogy hányingert és hányást is okoz.

A szédülést általában a fej mozgatását érzékelő belső fül egyensúlyszervének rendellenes működése okozza. Az esetek többségében rendellenes, ritmusos szemmozgás is kíséri. A benignus pozicionális vertigonak (BPH) eltérés nem feltétlenül komoly eltérés, de rendkívül kellemetlen, sokszor orvosi segítségre szorul az érintett, gyógytorna mozdulatsor (epley manőver) elsajátítása segíti az ismételt rohamok megoldását.

Miért nem szédülsz hajmosáskor?

Az egyensúly fenntartásához az agy számos forrásból kapott információt dolgoz fel, így a szemekből, az idegrendszerből és a belső fülből érkeznek adatok. Ha azonban az agy egymásnak ellentmondó üzeneteket kap, nem képes ezeket megfelelően feldolgozni, és ilyenkor alakul ki a szédülés, illetve az egyensúly-bizonytalanság.

A megfelelő egyensúly a fenti három rendszerből legalább kettő ép működésével érhető el. A szem becsukása hajmosás közben például nem jár az egyensúly elvesztésével, mivel a belső fül és az érző idegek segítségével is meg tudja az ember őrizni egyenes helyzetét. Azonban, ha az idegrendszer nem tudja feldolgozni a beérkező adatokat, vagy az üzenetek ellentmondásosak, illetve, ha az érzőrendszer nem működik megfelelően, egyensúlyvesztés alakulhat ki.

A szédülés tünetei

• Olyan érzés, mintha minden körkörösen forogna az ember körül (vertigó).
• Egyensúly-bizonytalanság.
• Émelygés, hányás.
• Bizonytalanság érzés.
• Gyengeségérzés.
• Fáradtság.
• Koncentrációs zavar.
• A fej mozgatásával elhomályosuló látás.

Lehetséges okai

A szédülésnek számos oka lehet:

Jóindulatú, időnként megjelenő szédülés

Ez intenzív, rövid ideig tartó szédülés, a fej helyzetének változtatására. Különösen erőteljesek a tünetek, ha az ember az ágyban fekve megfordul, vagy felül reggel az ágyban. Akkor jelentkezik, ha a belső fülben található kálcium-karbonát kristályok egy része leszakad és a belső fül csatornáiba jut. Ezek a kis darabkák mozogásuk során ingerlik a belső fül érzékelőit, ezáltal heves forgó jellegű szédülést hoznak létre.

A belső fül gyulladása

A belső fül gyulladása hirtelen intenzív szédülést hozhat létre, amely néhány napon keresztül fennállhat, hányingert és hányást okozva. A tünetek annyira hevesek lehetnek, hogy a beteg néhány napra ágyba kényszerül. Szerencsére általában pár nap alatt meggyógyul főleg antibiotikum adására, de kezeletlen esetben szövődményekhez vezethet.

Meniére betegség

Meniére betegség során a belső fülben fokozott mennyiségű folyadék gyülemlik fel. Ez bármely életkorban kialakulhat, és jellegzetesen 30 perctől egy óráig tartó szédüléses epizódokat idézhet elő. Emellett a fül teltségérzése, fülzúgás vagy fülcsengés és időnként kialakuló hallásvesztés is jelentkezhet. A Meniére betegség oka ismeretlen.

Vestibularis migrén

A vestibularis migréntől szenvedő betegek nagyon érzékenyek a mozgásra. Náluk általában az egyensúly-bizonytalanságot és szédülést a fej gyors mozgatása, zsúfolt helyen való tartózkodás, gépjármű vezetése, vagy akár a tévében látott mozgás is kiválthatja. A migrénes szédülésroham néhány perctől, néhány napon át tarthat.

Hallóideg daganat

A hallóideg köti össze a belső fület az aggyal. A tünetek közé tartozhat az egyensúly-bizonytalanság, a szédülés, a halláscsökkenés és a fülzúgás is. Ritka kórkép, nem erre gondolunk elsősorban.

Gyors irányváltoztatás a mozgás során

A hullámvasút, a hajózás, a gépjárműn, vagy a repülőn való utazás időnként szédülést okozhat.

Mikor fordulj orvoshoz?

Fordulj orvoshoz, ha bármilyen megmagyarázhatatlan, visszatérő, vagy súlyos szédüléses rosszulléteid vannak! Bár a szédülés nem túl gyakran jelez súlyosabb betegséget, keresd fel orvosod, ha a szédülés vagy a vertigó bármelyik alábbi tünettel egyidejűleg jelentkezik.

• Egy eddig soha nem tapasztalt, más jellegű, vagy nagyon súlyos fejfájás.
• Homályos látás.
• Hallásvesztés.
• Beszédzavar.
• Alsó végtagi és/vagy felső végtagi gyengeség.
• Eszméletvesztés.
• Elesés vagy járási nehézség.
• Zsibbadás.
• Mellkasi fájdalom, túl gyors, vagy túl lassú pulzus.

(KamaszPanasz - Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia, belgyógyász, hematológus)