Számtalan tévhit kering a köztudatban a csípős, a puffasztó hatású, a liszt- és tejtartalmú ételekről, melyek tisztázásához most gasztroenterológus szakértő segítségét kértük.

Aki sok csípőset eszik, gyomorfekélyt kap?

A csípős étel önmagában ugyan fekélyt nem okoz, azonban meglévő fekély esetén fogyasztása valóban fokozhatja a panaszokat – magyarázza dr. Hidvégi Edit, gasztroenterológus. Gyomorfekélynek nevezzük, ha a gyomornyálkahártya folytonossága megszakad, legalább 5 mm kiterjedésű területen. A gyomorfekélyek egy részét egy baktérium, a Helicobacter pylori okozza, de bizonyos fájdalomcsillapítók túlzott szedése is vezethet a gyomor falát borító nyálkahártya elvékonyodásához, vérzések kialakulásához.

Laktóz-intolerancia esetén ne igyunk tejet?

Fontos, hogy a tejcukor-érzékenységet (laktóz-intolerancia) megkülönböztessük a tejallergiától. A tejallergiás beteg számára valóban semmilyen tejtartalmú étel fogyasztása nem javasolt. Laktóz-intolerancia esetén azonban néhány készítmény – joghurt, kefír, túró, sajtok – az étrendbe illeszthető. Öt éves kor felett a laktáz enzim termelődése a szervezetben csökken, ezért gyakrabban jelentkezhet hasfájás, puffadás a tejtermékek fogyasztását követően. A panaszok laktózmentes készítmények, illetve a patikából beszerezhető laktáz enzim pótlását biztosító gyógyszer fogyasztásával orvosolhatóak.

Mellőzzük a babot, ha nem akarunk felpuffadni?

A bab a leginkább puffasztó hatású ételként került a köztudatba, a valóságban azonban korántsem okoz annyi panaszt, mint azt gondolják róla. A bab a lencséhez és sárgaborsóhoz hasonlóan a szárazhüvelyesek családjába tartozik, melyek jellegzetessége, hogy jóval több energiát és rostot tartalmaznak, mint a zöldségek nagy része. Emellett kiváló forrásai a B1-vitaminnak, káliumnak és magnéziumnak.

A hüvelyesekben egy triszacharid található, mely gázképződéssel bomlik le a bélrendszerben. A kellemetlen mellékhatások megelőzése végett a szárazhüvelyeseket a főzést megelőzően 8-12 óráig érdemes hideg vízben áztatni, az első főzővizet leönteni, majd fedő nélkül főzni. Ízesítésként hozzáadott kömény, édeskömény a puffadást is segíthet elkerülni.

A lisztérzékenység könnyen felismerhető?

A cöliákia egy fehérjével, a gluténnel szembeni intoleranciát jelent, melynek gyakori tünetei a liszttartalmú ételek fogyasztása kapcsán fellépő hasfájás, puffadás, hasmenés. A tapasztalt szakember azonban a kevésbé ismert jelek alapján is felismerheti az intő jeleket: vashiányos vérszegénység, depresszió, csontritkulás is lisztérzékenységet jelezhet.

A tipikus panaszok elmaradása mellett, tünetszegény esetben előfordulhat, hogy a betegség diagnózisára már csak a súlyosabb következmények kialakulása után kerül sor. Kezeletlen esetben a lisztérzékenység a bélnyálkahártyán komoly elváltozásokat okozhat, az így létrejött felszívódási zavar pedig vérszegénységhez, vagy gyermekeknél a fejlődés elmaradásához vezethet. Fontos tehát minden panaszt komolyan venni, gyanú esetén a lisztérzékenység vérvizsgálattal szűrhető, de biztonsággal csak bélbiopsziával igazolható.

Csak a tej- vagy liszttartalmú ételek jelenthetnek gondot?

A lisztérzékenység, tejallergia, vagy laktóz intolerancia mellett a hisztamin tartalmú ételek is kellemetlen tüneteket okozhatnak az arra érzékenyeknél. A hisztamin lebontását a diamino-oxidáz nevű enzim végzi. Akinél ez az enzim csökkent mértékben termelődik, hisztaminban gazdag étel fogyasztása után, allergiaszerű tüneteket tapasztalhat: fejfájás, kiütések, viszketés, hányás, hasmenés, hasi fájdalom jelentkezhet.

Hisztaminban gazdag élelmiszerek a vörösbor és sör, sajtok. A sörélesztő, kagyló a halak többsége, a halkonzerv is. Ezen kívül a paradicsom (különösen a konzerv, paradicsompüré, ketchup) a spenót, csirke sertés vagy marha kolbász és sonka, különösen a szárított termékek. A csokoládé, a szója szósz és a savanyú káposzta. Egyes ételek a szervezet saját hisztamin termelését fokozzák. Ilyen a nyers tojásfehérje, kagyló, eper, paradicsom, hal, csokoládé, ananász és az alkohol.

Ha bármilyen emésztési problémád van, vezess étkezési naplót, amely nagy segítséget jelent kideríteni, melyik étel okoz problémát. Továbbá érdemes gasztroenterológus szakorvoshoz is fordulni, aki az ok megállapítása után megfelelő kezelést javasol majd.

(Forrás: Dr. Hidvégi Edit gasztroenterológus, Budai Allergiaközpont)