lisztérzékeny
#Táplálkozás

Tévhitek a helyes táplálkozásról

2023.03.14.
2 perces olvasási idő

Számtalan tévhit kering a köztudatban a csípős, a puffasztó hatású, a liszt- és tejtartalmú ételekről, melyek tisztázásához most gasztroenterológus szakértő segítségét kértük.

Aki sok csípőset eszik, gyomorfekélyt kap?

A csípős étel önmagában ugyan fekélyt nem okoz, azonban meglévő fekély esetén fogyasztása valóban fokozhatja a panaszokat – magyarázza dr. Hidvégi Edit, gasztroenterológus. Gyomorfekélynek nevezzük, ha a gyomornyálkahártya folytonossága megszakad, legalább 5 mm kiterjedésű területen. A gyomorfekélyek egy részét egy baktérium, a Helicobacter pylori okozza, de bizonyos fájdalomcsillapítók túlzott szedése is vezethet a gyomor falát borító nyálkahártya elvékonyodásához, vérzések kialakulásához.

Laktóz-intolerancia esetén ne igyunk tejet?

Tej undorFontos, hogy a tejcukor-érzékenységet (laktóz-intolerancia) megkülönböztessük a tejallergiától. A tejallergiás beteg számára valóban semmilyen tejtartalmú étel fogyasztása nem javasolt. Laktóz-intolerancia esetén azonban néhány készítmény – joghurt, kefír, túró, sajtok – az étrendbe illeszthető. Öt éves kor felett a laktáz enzim termelődése a szervezetben csökken, ezért gyakrabban jelentkezhet hasfájás, puffadás a tejtermékek fogyasztását követően. A panaszok laktózmentes készítmények, illetve a patikából beszerezhető laktáz enzim pótlását biztosító gyógyszer fogyasztásával orvosolhatóak.

Mellőzzük a babot, ha nem akarunk felpuffadni?

A bab a leginkább puffasztó hatású ételként került a köztudatba, a valóságban azonban korántsem okoz annyi panaszt, mint azt gondolják róla. A bab a lencséhez és sárgaborsóhoz hasonlóan a szárazhüvelyesek családjába tartozik, melyek jellegzetessége, hogy jóval több energiát és rostot tartalmaznak, mint a zöldségek nagy része. Emellett kiváló forrásai a B1-vitaminnak, káliumnak és magnéziumnak.

A hüvelyesekben egy triszacharid található, mely gázképződéssel bomlik le a bélrendszerben. A kellemetlen mellékhatások megelőzése végett a szárazhüvelyeseket a főzést megelőzően 8-12 óráig érdemes hideg vízben áztatni, az első főzővizet leönteni, majd fedő nélkül főzni. Ízesítésként hozzáadott kömény, édeskömény a puffadást is segíthet elkerülni.

A lisztérzékenység könnyen felismerhető?

A cöliákia egy fehérjével, a gluténnel szembeni intoleranciát jelent, melynek gyakori tünetei a liszttartalmú ételek fogyasztása kapcsán fellépő hasfájás, puffadás, hasmenés. A tapasztalt szakember azonban a kevésbé ismert jelek alapján is felismerheti az intő jeleket: vashiányos vérszegénység, depresszió, csontritkulás is lisztérzékenységet jelezhet.

A tipikus panaszok elmaradása mellett, tünetszegény esetben előfordulhat, hogy a betegség diagnózisára már csak a súlyosabb következmények kialakulása után kerül sor. Kezeletlen esetben a lisztérzékenység a bélnyálkahártyán komoly elváltozásokat okozhat, az így létrejött felszívódási zavar pedig vérszegénységhez, vagy gyermekeknél a fejlődés elmaradásához vezethet. Fontos tehát minden panaszt komolyan venni, gyanú esetén a lisztérzékenység vérvizsgálattal szűrhető, de biztonsággal csak bélbiopsziával igazolható.

A laktóz intolerancia jelei
A laktóz intolerancia nem is olyan ritka betegség, mint azt gondolnád. Ha a tej, tejtermék fogyasztása után fáj a fejed, vagy rosszul vagy, akkor lehet, hogy tejérzékeny vagy. Cikkünkből megtudhatod a leggyakoribb okokat, tüneteket, illetve azt is, hogy hogy tudod kezelni azt. Tovább a cikkhez

Csak a tej- vagy liszttartalmú ételek jelenthetnek gondot?

A lisztérzékenység, tejallergia, vagy laktóz-intolerancia mellett a hisztamin tartalmú ételek is kellemetlen tüneteket okozhatnak az arra érzékenyeknél. A hisztamin lebontását a diamino-oxidáz nevű enzim végzi. Akinél ez az enzim csökkent mértékben termelődik, hisztaminban gazdag étel fogyasztása után, allergiaszerű tüneteket tapasztalhat: fejfájás, kiütések, viszketés, hányás, hasmenés, hasi fájdalom jelentkezhet.

Hisztaminban gazdag élelmiszerek a vörösbor és sör, sajtok. A sörélesztő, kagyló a halak többsége, a halkonzerv is. Ezen kívül a paradicsom ( különösen a konzerv, paradicsompüré, ketchup) a spenót, csirke sertés vagy marha kolbász és sonka, különösen a szárított termékek. A csokoládé, a szója szósz és a savanyú káposzta. Egyes ételek a szervezet saját hisztamin termelését fokozzák. Ilyen a nyers tojásfehérje, kagyló, eper, paradicsom, hal, csokoládé, ananász és az alkohol.

(Forrás: Dr. Hidvégi Edit gasztroenterológus, Budai Allergiaközpont)