Cukorbeteg gyerekek és az életmód
- hirdetések -
Ezen problémát jelentő szituációk megoldásához szeretnék néhány tapasztalat és számunkra józan paraszti ész felhasználását igénybevevő jó tanáccsal szolgálni.
Mit tegyünk, ha gyermekünk lázas?
A diabéteszes gyermek vagy felnőtt nem lesz hamarabb beteg, mint „egészséges” társai, ennek megfelelően nem kell attól félni, hogy hamarabb belázasodik, vagy egyéb megbetegedést észlelünk nála, még akkor sem, ha a szövődmények kialakulása esetén (szerencsére ez általában rossz anyagcsere helyzet és az elhúzódó kezelés után alakul ki) természetesen a fogékonyság a betegségek tekintetében nőhet.
Ennek ellenére általános tapasztalat, hogy a lázas állapot, főleg a kiváltó ok függvényében, leggyakrabban stresszel és vércukorszint növekedéssel járhat.
Az „alapbetegséget”, ezen esetekben a fertőzést és lázat, a megszokott módon gyógyítjuk (szükség esetén lázcsillapító kúppal, sziruppal, tablettával, valamint bakteriális fertőzések esetén antibiotikummal), a diabetes kezelése szempontjából pedig az inzulin adagok módosítására lehet szükség.
Mit tegyünk hányás és hasmenés esetén?
A probléma mind a két esetben reális lehet, annak ellenére, hogy az ok más és más. A hasmenés esetén „könnyebb” a helyzet, mert itt elsősorban a bél érintettségéből adódóan csökkent felszívódással kell számoljunk, amit azonban legtöbbször diétával uralni lehet, és mivel a diéta alapvetően is szénhidrát tartalmú (pirítós, tört krumpli, keksz, ropi, alma, banán, mézes tea) a szénhidrát bevitele, és az ennek megfelelő inzulin adagolás változtatása nem feltétlenül jelent nagy gondot.
Más a helyzet, ha hányás jelentkezik. Itt két részre bontanám a problémát. Ha a hányás azelőtt jelentkezik, mielőtt inzulin adására sor kerül, mindenképpen várakozó álláspontot képviselünk. Addig, amíg biztonságos szénhidrát bevitelre nem kerül sor, az inzulin adagolását, általában csökkentett dózisban, az ismételt, 2 óránkénti vércukormérések függvényében tervezzük meg.
A hányások csillapítására Daedalon(etta) kúp alkalmazását vagy B6-vitamin adását próbálhatjuk meg, annak ellenére, hogy általános szabály, hogy ami „kivaló”, annak kint a helye, tehát a hányás csillapítását akkor javasolt elkezdeni, ha a gyomortartalom már nem ürül. Ilyen esetben a szénhidrát pótlására mézes tea adása sem ellenjavallt.
Az emelkedő vércukorértékeket inzulin adásával lehet korrigálni. Abban az esetben, ha az inzulin már beadásra került a hányás előtt, az általános teendők változatlanok (Daedalonetta-B6 vitamin), de a mézes teának, direkt méznek vagy szőlőcukornak nagyobb szerepe van. Amennyiben ez sem biztosít megbízható vércukorszint emelkedést, nem szabad tétovázni a glucagon injekció bőr alá bejuttatásával.
Ha a konzervatív terápia nem segít, a hányások fokozódnak, vagy nem szűnnek, és több, mint 12 órán át fennállnak, a kórházi ellátás szükségessé válhat, inkább korábban, mint később - ez ilyenkor a követendő hozzáállás.
(Forrás: WEBBeteg)
