Honnan tudhatod, hogy edzésfüggő lettél?

A sportos életmód énerősítő, önértékelést növelő, kitartásra és tiszteletre nevel. Nincs is ezzel baj, mindaddig, amig nem válsz a megszállottjává az adott sporttevékenységnek. Ha a kontroll hiánya jellemez, az káros hatással lesz a testi, lelki, társadalmi életedre, ráadásul a határok nélkül folytatott testedzés romboló hatásúvá válik az egészségmegőrzés szempontjából is.

A testedzésfüggőség (exercise dependence, ED)

A testedzésfüggőséggel kapcsolatban 1976 óta léteznek kutatások. A határvonal meghúzása nagyon nehéznek bizonyult, - és bizonyul még ma is - hiszen mi az a pont a sportban, ami még a sport iránti egészséges szenvedélyt jellemzi, és mi az, ami a negatív következményekkel járó függőségre utal? A túlzásba vitt sportolás sérülésekhez vezethet, életvezetési problémákat okozhat, szélsőséges esetekben akár életveszélyes is lehet.

Ha szenvedélyesen sportolsz, akkor a sport, bár fontos szerepet tölt be az életedben, nem érzed a hiányát, ha kimarad egy-egy alkalom, nem jelentkeznek “megvonásos tüneteid”. A mozgás feltölt, regenerál, örömet okoz, elégedetté tesz - mindenféle kényszerérzet nélkül önmagad irányítod a cselekedeteidet.

- hirdetés -

Honnan tudhatod, hogy edzésfüggő lettél?

Vannak olyan jellemzők, amelyek alapján könnyebben beazonosíthatóvá válik, ha testedzés-függő lettél:

• Az adott sporttevékenység az életed központi részévé válik. Ez irányítja az érzelmeidet, a gondolataidat, a  viselkedésedet. Amikor éppen nem sportolsz, akkor is a gondolataid újra, meg újra visszatérnek hozzá - az elért eredményeket boncolgatod, a következő alkalmat tervezgeted. Nem igazán érdekel semmi, ami nem ezzel kapcsolatos.
• Félsz az edzés alatt megtapasztalt szubjektív élmények elmaradásától. Azaz már nem azért edzesz, hogy pozitív élményben legyen részed, hanem azért, hogy ne kelljen a hiányukat megélned.
• A testedzés módosítja a hangulatodat - segít „megszökni”, megnyugvást találni a mindennapos problémákkal szemben.
• Már nem elég a korábbi edzésmennyiség ahhoz, hogy a korábbi pozitív élményeket megtapasztald. Ennek hatására növelni fogod az edzések intenzitását és/vagy gyakoriságát, ami átmeneti javulást hoz, mindaddig, míg már ez a mennyiség sem lesz elég.
• Ha nem edzhetsz, elvonási tünetek jelentkeznek: ez kellemetlen érzésekkel, negatív testi-lelki állapottal jár. Ingerlékennyé válsz, nyomott lesz a hangulatod, alvásproblémák, enerváltság, depresszió alakulhat ki.
• Egyre több lesz a konfliktus közted és a környezeted közt. A túlzásba vitt edzés miatt nézeteltéréseid lesznek a családoddal, a barátaiddal, és egyre több probléma merül fel az iskolai teljesítményed kapcsán is. 
• Akkor is folytatod az edzést, ha az fizikai vagy pszichés problémákat okoz. Hiába sérül meg a térded, nem tartod be az orvosi javaslatokat, hiába vagy nagyon kimerült nem állsz le pár napra annak érdekében, hogy regenerálódj.
• Mindent az edzéseidhez igazítva tervezel meg - nyaralást, születésnapi bulit, mozilátogatást, randit.

Ezek az elsődleges testedzés-függőség jellemzői. A másodlagos testedzés-függőség esetén evészavar azonosítható, vagyis az áhított testsúly elérése érdekében válik kontroll nélkülivé a testedzés.

Mi az, ami elől menekülsz?

Az amatőr sport célja a kikapcsolódás, közérzetjavítás. Viszont, ha úgy döntesz, hogy napi  8 órát a tanulásra, 8 órát az alvásra és a maradék 8 órát sportolásra és az azzal kapcsolatos gondolkodásra szánsz, akkor fontos dolgok fognak kiesni az életedből. Pedig a baráti kapcsolatok, a család, a hobbi az egészséges életvitel részét képezik.

Azért edzel, hogy elkerülhess egy olyan tevékenységgel való foglalkozást, ami számodra problémát jelent. Ez olyan hibás megküzdési kísérlet, ami ugyan átmenetileg enyhíthet a problémákon, de hosszú távon azok elmélyüléséhez vezet.

Mit tehetsz ellene?

A testedzés-függőség kezelésének első lépése, hogy felismerd: túlzás, amit csinálsz. Mivel a sportolás egyébként egy pozitív és elfogadott tevékenység, ezért kezdetben sem a környezeted, de te magad sem gondolsz arra, hogy baj van. Aztán jönnek a figyelmeztető jelek: az egyre gyakoribb sérülések, a folyamatos izom és izületi fájdalom, de ekkor is még csak túlerőltetésre gondolsz. Aztán, amikor megjelennek az elvonási tünetek is, a kényszergondolatok, az ingerlékenység, akkor már ideje szakszerű segítséget kérned.

Hol a határ az egészséges testedzés, és a testedzés-függőség között? Ott, ahol még a mozgás nem kényszert, hanem örörmet okoz.

(Szerző - Faar Ida)

Felhasznált irodalom: http://old.semmelweis.hu