A rendszeres mozgás jó, ha a mindennapi tevékenységeid közé tartozik. Dícséretes minden reggelt futással kezdeni, ahogy az is, ha az iskola utáni szabadidőd egy részét sportolásra szánod, hiszen ezzel sokat teszel annak érdekében, hogy egészséges maradj, növeld az állóképességedet, és megelőzz olyan népbetegségnek mondható kórképeket, mint a szív- és érrendszeri problémák, cukorbetegség, daganatos elváltozások.

A sportos életmód énerősítő, önértékelést növelő, kitartásra és tiszteletre nevel. Nincs is ezzel baj mindaddig, amig nem válsz a megszállottjává az adott sporttevékenységnek. Ha a kontroll hiánya jellemez, az káros hatással lesz a testi, lelki, társadalmi életedre, ráadásul a határok nélkül folytatott testedzés romboló hatásúvá válik az egészségmegőrzés szempontjából is.

A testedzésfüggőség (exercise dependence, ED)

A testedzésfüggőséggel kapcsolatban 1976 óta léteznek kutatások. A határvonal meghúzása nagyon nehéznek bizonyult, - és bizonyul még ma is - hiszen mi az a pont a sportban, ami még a sport iránti egészséges szenvedélyt jellemzi, és mi az, ami a negatív következményekkel járó függőségre utal? A túlzásba vitt sportolás sérülésekhez vezethet, életvezetési problémákat okozhat, szélsőséges esetekben akár életveszélyes is lehet.

Ha szenvedélyesen sportolsz, akkor a sport, bár fontos szerepet tölt be az életedben, nem érzed a hiányát, ha kimarad egy-egy alkalom, nem jelentkeznek “megvonásos tüneteid”. A mozgás feltölt, regenerál, örömet okoz, elégedetté tesz - mindenféle kényszerérzet nélkül önmagad irányítod a cselekedeteidet.

Honnan tudhatod, hogy edzésfüggő lettél?

Vannak olyan jellemzők, amelyek alapján könnyebben beazonosíthatóvá válik, ha testedzés-függő lettél:

• Az adott sporttevékenység az életed központi részévé válik. Ez irányítja az érzelmeidet, a gondolataidat, a viselkedésedet. Amikor éppen nem sportolsz, akkor is a gondolataid újra, meg újra visszatérnek hozzá - az elért eredményeket boncolgatod, a következő alkalmat tervezgeted. Nem igazán érdekel semmi, ami nem ezzel kapcsolatos.
• Félsz az edzés alatt megtapasztalt szubjektív élmények elmaradásától. Azaz már nem azért edzesz, hogy pozitív élményben legyen részed, hanem azért, hogy ne kelljen a hiányukat megélned.
• A testedzés módosítja a hangulatodat - segít „megszökni”, megnyugvást találni a mindennapos problémákkal szemben.
• Már nem elég a korábbi edzésmennyiség ahhoz, hogy a korábbi pozitív élményeket megtapasztald. Ennek hatására növelni fogod az edzések intenzitását és/vagy gyakoriságát, ami átmeneti javulást hoz, mindaddig, míg már ez a mennyiség sem lesz elég.
• Ha nem edzhetsz, elvonási tünetek jelentkeznek: ez kellemetlen érzésekkel, negatív testi-lelki állapottal jár. Ingerlékennyé válsz, nyomott lesz a hangulatod, alvásproblémák, enerváltság, depresszió alakulhat ki.
• Egyre több lesz a konfliktus közted és a környezeted közt. A túlzásba vitt edzés miatt nézeteltéréseid lesznek a családoddal, a barátaiddal, és egyre több probléma merül fel az iskolai teljesítményed kapcsán is.
• Akkor is folytatod az edzést, ha az fizikai vagy pszichés problémákat okoz. Hiába sérül meg a térded, nem tartod be az orvosi javaslatokat, hiába vagy nagyon kimerült nem állsz le pár napra annak érdekében, hogy regenerálódj.
• Mindent az edzéseidhez igazítva tervezel meg - nyaralást, születésnapi bulit, mozilátogatást, randit.

Ezek az elsődleges testedzés-függőség jellemzői. A másodlagos testedzés-függőség esetén evészavar azonosítható, vagyis az áhított testsúly elérése érdekében válik kontroll nélkülivé a testedzés.

Mi az, ami elől menekülsz?

Az amatőr sport célja a kikapcsolódás, közérzetjavítás. Viszont, ha úgy döntesz, hogy napi 8 órát a tanulásra, 8 órát az alvásra és a maradék 8 órát sportolásra és az azzal kapcsolatos gondolkodásra szánsz, akkor fontos dolgok fognak kiesni az életedből. Pedig a baráti kapcsolatok, a család, a hobbi az egészséges életvitel részét képezik.

Azért edzel, hogy elkerülhess egy olyan tevékenységgel való foglalkozást, ami számodra problémát jelent. Ez olyan hibás megküzdési kísérlet, ami ugyan átmenetileg enyhíthet a problémákon, de hosszú távon azok elmélyüléséhez vezet.

Mit tehetsz ellene?

A testedzés-függőség kezelésének első lépése, hogy felismerd: túlzás, amit csinálsz. Mivel a sportolás egyébként egy pozitív és elfogadott tevékenység, ezért kezdetben sem a környezeted, de te magad sem gondolsz arra, hogy baj van. Aztán jönnek a figyelmeztető jelek: az egyre gyakoribb sérülések, a folyamatos izom és izületi fájdalom, de ekkor is még csak túlerőltetésre gondolsz. Aztán, amikor megjelennek az elvonási tünetek is, a kényszergondolatok, az ingerlékenység, akkor már ideje szakszerű segítséget kérned.

Hol a határ az egészséges testedzés, és a testedzés-függőség között? Ott, ahol még a mozgás nem kényszert, hanem örörmet okoz.

Íme, néhány megelőző tipp, hogy ne csússz túlzásokba:

1. Legyenek pihenőnapjaid – és fogadd el őket!

A tested nem edzés közben fejlődik, hanem a regeneráció alatt. Legalább heti 1–2 teljes pihenőnapra szükség van. Ha bűntudatot érzel a kihagyott mozgás miatt, érdemes átgondolni, mi motivál igazán: az egészséged vagy valamilyen belső kényszer?

2. Ne az elégetett kalóriák legyenek a fő cél

Ha az edzés célja mindig a „ledolgozni valamit” vagy „büntetni magam a sütizésért”, az már a túlzott kontroll jele lehet. Próbáld meg inkább úgy megközelíteni: „azért mozgok, mert jól esik, feltölt és erősít” – ne azért, mert muszáj.

3. Váltogasd a mozgásformákat

A változatosság nemcsak testi, hanem mentális szinten is segít: így nem egyféle mozgáshoz ragaszkodsz görcsösen. Próbálj ki időnként valami újat – tánc, jóga, túra, bringa, úszás –, és élvezd a játékosságot!

4. Figyelj a tested jelzéseire

Fáradt vagy? Fáj valamid? Álmosan, nyűgösen is elindulsz edzeni, „csak mert az a rutin”? Ezek mind jelek lehetnek, hogy ideje lassítani. A tested nem gép, és néha a legjobb, amit tehetsz, hogy pihensz egy nagyot.

5. Tűzz ki nem testtel kapcsolatos célokat is

Az edzés ne legyen az egyedüli sikerélmény az életedben. Fontos, hogy más területeken is érezd magad kompetensnek: tanulásban, munkában, emberi kapcsolatokban, hobbikban. Ez segít megőrizni az egyensúlyt.

6. Ne hagyd, hogy az edzés uralja a napirended

Ha minden más programot, találkozót, étkezést az edzésed köré szervezel, érdemes feltenni magadnak a kérdést: ki irányít kit? Az egészséges sportbeosztás beleillik az életedbe – nem uralja le azt.

7. Használd a mozgást mentális jóllétre – de ne menekülésként

Sokan használják az edzést stresszlevezetésre, ami teljesen rendben van. De ha kizárólag edzés közben tudsz "nem szorongani", vagy ha kihagyása pánikot okoz, az intő jel. Ebben az esetben érdemes más relaxációs technikákat is beépíteni (pl. meditáció, naplóírás, légzőgyakorlatok).

8. Beszélj róla, ha úgy érzed, túl sok

Nincs semmi baj azzal, ha időnként elbizonytalanodsz. Egy jó barát, edző vagy akár egy pszichológus segíthet abban, hogy újra ráláss, miért is sportolsz, mi mozgat belül. Az edzés öröm kell legyen, nem kényszer.

+1: Ne a közösségi média legyen a mérce

Az edzésfüggőség gyakran táplálkozik az online elvárásokból is – #nodaysoff, #beastmode és társai könnyen elhitetik, hogy mindig többet kell csinálni. De a valódi egészség nem a látványos izomról vagy a napi dupla edzésről szól – hanem a jól-létről.

(Szerző: Faar Ida, újságíró)

Felhasznált irodalom: http://old.semmelweis.hu