Manapság egyre gyakrabban halljuk a szenvedélybetegség vagy függőség kifejezést. De vajon pontosan mit jelent? Csak azokra használható, akik alkoholt vagy drogokat fogyasztanak, esetleg a szerencsejáték rabjai? A válasz ennél jóval összetettebb.

A szenvedélybetegség olyan állapot, amelyben egy szer használata vagy egy bizonyos viselkedés egyre inkább átveszi az irányítást az ember mindennapjai felett. A függő személy nehezen tudja abbahagyni vagy kontrollálni a viselkedését annak ellenére, hogy annak már negatív következményei vannak. A függőség kialakulásában biológiai, lelki és környezeti tényezők egyaránt szerepet játszhatnak.

Hogyan alakulhat ki a függőség?

A szenvedélybetegség kialakulásához rengeteg út vezethet. A korai élettapasztalatok, a családi kapcsolatok, a tartós stressz, a traumák, a szorongás, az iskolai vagy társas nehézségek, valamint bizonyos öröklött tényezők is befolyásolhatják, hogy valaki mennyire sérülékeny a függőséggel szemben.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy aki nehézségeket él át, az biztosan szenvedélybeteg lesz. Ugyanígy az sem igaz, hogy a függőség egyszerűen az akaraterő hiányából következik. A függőség kialakulása több tényező összetett hatásának eredménye, és minden ember története más.

A kamaszkor különösen érzékeny időszak. Ebben az életkorban az agy még fejlődik, miközben egyre fontosabbá válnak a kortárs kapcsolatok, az önállósodás és az új élmények keresése. Ezért különösen fontos, hogy egy fiatalnak legyenek olyan biztonságos kapcsolatai és lehetőségei, amelyekhez nehéz helyzetben segítségért fordulhat.

Előfordulhat, hogy valaki egy kellemetlen érzést, például szorongást, magányt, feszültséget vagy kudarcélményt próbál valamilyen szerrel vagy ismétlődő viselkedéssel enyhíteni. Az átmeneti megkönnyebbülés miatt később újra megjelenhet a késztetés, és így egy olyan kör alakulhat ki, amelyből egyre nehezebb egyedül kilépni.

Nemcsak a szerektől lehet függővé válni

A függőségeket többféleképpen csoportosíthatjuk. A szerhasználathoz kapcsolódó függőségek közé tartozhat például az alkohol- vagy nikotinfüggőség, illetve egyes drogok használatával kialakuló függőség. Ezek a szerek különböző módon hatnak a szervezetre, de közös lehet bennük, hogy ismételt használatuk megváltoztathatja a jutalmazással és a késztetésekkel kapcsolatos működéseket.

Léteznek úgynevezett viselkedési függőségek is. Ilyenkor nem egy szer fogyasztása, hanem egy bizonyos viselkedés válik nehezen kontrollálhatóvá. Ilyen például a szerencsejáték-zavar. Fontos azonban, hogy nem minden sokat végzett tevékenység vagy erős érdeklődés jelent függőséget. A videojátékok, az internet vagy a közösségi média intenzív használata önmagában még nem bizonyít függőséget; azt kell vizsgálni, hogy a használat elveszíti-e a kontrollálhatóságát, és jelentős problémákat okoz-e a mindennapi életben.

Milyen jelekre érdemes figyelni?

A függőség felismerése nem mindig egyszerű. Nem létezik egyetlen olyan tünet, amely alapján biztosan meg lehetne mondani, hogy valaki függő. Inkább több jel együttes megjelenése lehet figyelmeztető.

• Az ember egyre nehezebben tudja kontrollálni, mikor, milyen gyakran vagy mennyi ideig végzi az adott tevékenységet, illetve használja az adott szert.
• Erős vágyat vagy késztetést érez a szerhasználatra vagy a viselkedés folytatására.
• Az iskola, a tanulás, a családi kapcsolatok, a barátságok vagy más fontos tevékenységek háttérbe szorulnak.
• A problémák ellenére sem tud vagy akar változtatni.
• Egyre több időt tölt azzal, hogy a szerhez vagy a problémás viselkedéshez kapcsolódjon.
• Ha megpróbálja abbahagyni vagy csökkenteni, erős kellemetlenséget vagy visszatérő késztetést tapasztalhat.
• A környezetében élők már észreveszik, hogy valami megváltozott.

Fontos, hogy egy-egy ilyen jel önmagában még nem jelenti azt, hogy valaki szenvedélybeteg. Ha azonban több tünet is tartósan fennáll, érdemes segítséget kérni, mert minél korábban történik beavatkozás, annál könnyebb lehet változtatni a helyzeten.

A függőség egy ördögi kör is lehet

A függőségnél gyakran megfigyelhető egy ismétlődő folyamat. Megjelenhet egy vágy vagy késztetés, amelyet egyre nehezebb figyelmen kívül hagyni. Ezt követheti a szerhasználat vagy a problémás viselkedés, majd rövid időre csökkenhet a feszültség. A megkönnyebbülés azonban nem tart örökké, ezért később újra jelentkezhet a késztetés.

Ez a kör idővel megerősödhet, és egyre nehezebbé teheti a változtatást. Emiatt nem érdemes arra várni, hogy a probléma magától megoldódjon. A segítségkérés nem kudarc, hanem fontos lépés lehet a változás felé.

Szenvedélybetegség – van esély a gyógyulásra?

Igen. A szenvedélybetegségből való felépülés lehetséges, és nagyon fontos tudni, hogy a függőség nem jelenti azt, hogy valakinek egész életében változatlanul fenn kell maradnia a problémával. A kezelés célja, hogy az érintett megtanulja kezelni a függőségét, visszanyerje az irányítást a mindennapjai felett, és újra képes legyen olyan életet kialakítani, amelyben a szer vagy a problémás viselkedés nem tölti be a központi szerepet.

A felépülés azonban nem mindig gyors vagy egyenes folyamat. Nincs mindenki számára egyformán működő módszer. A megfelelő segítség függhet többek között attól, milyen függőségről van szó, mióta áll fenn a probléma, milyen erős a késztetés, milyen az érintett testi és lelki állapota, valamint milyen családi és társas környezet veszi körül.

A kezelésben pszichológiai és más pszichoszociális módszerek is szerepet kaphatnak. Bizonyos függőségek esetében gyógyszeres kezelés is alkalmazható, mindig szakember felügyelete mellett. Kamaszoknál különösen fontos, hogy a segítség az életkorhoz, az iskolai helyzethez, a családi környezethez és az egyéni szükségletekhez igazodjon.

A kezelés nem feltétlenül azt jelenti, hogy valakinek hosszú időre el kell vonulnia a megszokott környezetéből. A szükséges ellátás formája az egyéni helyzettől függhet: lehet járóbeteg-ellátás, pszichológiai vagy addiktológiai segítség, család bevonásával végzett terápia, illetve súlyosabb esetben intenzívebb kezelés is.

A család és a támogató környezet szintén sokat számíthat. Ez nem azt jelenti, hogy a hozzátartozóknak kell „meggyógyítaniuk” az érintettet. A függőség kezelése szakmai segítséget igényelhet, a család és a barátok feladata inkább az, hogy ne maradjon egyedül a problémával, és bátorítsák a segítségkérésre.

A visszaesés azt jelenti, hogy nincs remény?

Nem. A függőségből való felépülés során előfordulhat visszaesés. Ez komoly figyelmeztető jel, amely azt mutathatja, hogy a korábbi kezelésen, a környezeten vagy a megküzdési módszereken változtatni kell. A visszaesés önmagában nem jelenti azt, hogy minden korábbi eredmény elveszett, vagy hogy a kezelés sikertelen volt.

Ha valaki újra használni kezd egy szert, vagy visszatér a problémás viselkedéshez, fontos, hogy minél hamarabb beszéljen szakemberrel vagy egy megbízható felnőttel. A cél nem az, hogy szégyenkeznie kelljen, hanem hogy kiderüljön, mi vezetett a visszaeséshez, és milyen segítségre van szüksége a továbblépéshez.

Érdemes ezért a felépülésre nem egyszeri „kúraként”, hanem folyamatként gondolni. A hosszabb távú támogatás, a problémás helyzetek felismerése, a stressz és a nehéz érzelmek más módon történő kezelése, valamint a támogató kapcsolatok mind segíthetnek abban, hogy valaki tartós változást érjen el.

Mikor kérj segítséget?

Nem kell megvárnod, amíg a helyzet nagyon súlyossá válik. Ha úgy érzed, hogy te vagy egy barátod nem tudja kontrollálni a szerhasználatát vagy egy ismétlődő viselkedését, érdemes minél előbb szólni egy megbízható felnőttnek. Ez lehet szülő, más családtag, tanár, iskolapszichológus, orvos vagy addiktológiai szakember.

Ha egy barátodról van szó, nem neked kell egyedül megoldanod a problémát. Meghallgathatod, jelezheted neki, hogy aggódsz érte, és bátoríthatod arra, hogy kérjen segítséget. Ne vállald magadra a titok megőrzését akkor, ha a barátod biztonsága komoly veszélyben van.

A legfontosabb, hogy a szenvedélybetegség nem szégyen, és segítséget kérni nem gyengeség. A függőség kezelhető állapot, a felépülés pedig sok ember számára valós lehetőség. Minél hamarabb történik meg a probléma felismerése és a megfelelő segítség megtalálása, annál több esély van arra, hogy a függőség helyett ismét az ember saját céljai, kapcsolatai és tervei kerüljenek az élet középpontjába.