A narkolepszia a szervezet alvás-szabályozásának egyik zavara. Keveset hallunk erről a betegségről, pedig nem is ritka, hazánkban megközelítőleg 5000 ember szenved tőle.

A betegség a nevét Münchausen báróról kapta, aki szerencsés kimenetelű, kitalált, valótlan történeteket talált ki, hogy hazugságaival szórakoztassa a társait.

A közvélekedéssel ellentétben az epilepsziás rohamok gyakran nagyon enyhék, sokszor a beteg egyszerűen csak néhány másodpercig üresen néz valamerre. Azonban az enyhe tünetek ellenére is igen komolyan kell venni a betegséget!

Vannak nagyon furcsán - és sokszor félelmetesen - viselkedő emberek, akikre a “pszichopata, szociopata, antiszociális” kifejezéseket használjuk anélkül, hogy ismernénk a szavak konkrét jelentését. Most annak járunk utána, hogy kiket lehet joggal felcímkézni ezekkel a szavakkal.

Bár a legtöbb agyvérzés 65 éves és idősebb felnőtteknél fordul elő, bármely életkorban bekövetkezhet. A serdülőkorban előforduló stroke nem gyakori, de lehetséges.

A Tourette-szindróma tünetei legtöbbször kívülálló számára is nyilvánvalóak: akaratlan mozgások és irányíthatatlan hangadások jellemzik a betegeket, melyeket tic-nek neveznek.

A betegség (más néven Todd-szindróma) Lewis Carroll azonos című könyve után kapta a nevét. Lényege, hogy a beteg sokkal kisebbnek vagy nagyobbnak látja a környezetében lévő tárgyakat a valódi méretüknél.

Az agydaganat által okozott tünetek a daganat méretétől, elhelyezkedésétől és a daganat növekedési sebességétől függnek. Egy lassan növő daganat még viszonylag nagy méret esetén is lehet tünetmentes.

Ez a betegség egy neurológiai rendellenesség. Szellemkézként is szokták emlegetni, mikor a páciens az egyik végtagja felett elveszti az uralmát, olyan, mintha nem is hozzá tartozna.

A neglekt-szindróma során a beteg jobb agyféltekének lebenye károsodik, ezáltal a látott tárgyaknak csupán az egyik felét érzékeli. Ebből olyan furcsa dolgok is adódhatnak, hogy a beteg csak a fél cipőjét veszi fel, csupán a fél arcát borotválja le, vagy evés közben a tányérnak csak az egyik feléről eszik.

Az autizmus egy idegi-fejlődési rendellenesség. Okait mai napig kutatják. Az emberek legtöbbje szerint csupán egyféle autizmus létezik. Pedig lényeges eltérések vannak a tünetek között. Az autizmus típusa a tünetek súlyosságától függ.