Egy új tanulmány már korábban is rámutatott arra, hogy ha a gyerekek nagyon magas stressznek vannak kitéve, az növelheti az asztma kialakulásának esélyét. A kialakulás esélyét tovább növelik az olyan rizikófaktorok, mint például a dohányzó vagy alkoholista szülők.

Azok a gyerekek, akik nap mint nap a kipufogó füstjét szívják, nagyvárosban élnek, és gyakran stresszelnek, akár 50%-kal nagyobb eséllyel lehetnek asztmások, mint nyugodtabb környezetben élő társaik.

Mi az asztma?

Az asztma egy krónikus légúti betegség, amely során a hörgők begyulladnak és beszűkülnek, emiatt nehezebb lesz a légzés. Tünetei közé tartozhat a köhögés, sípoló légzés, mellkasi szorítás és légszomj.

Fontos tudni, hogy az asztma kialakulásában több tényező is szerepet játszik: genetikai hajlam, környezeti hatások (pl. légszennyezés), fertőzések, allergének, valamint a stressz is.

Mi az a stressz?

A stressz a szervezet természetes reakciója valamilyen kihívásra vagy nehézségre. Lehet rövid távú (például egy dolgozat előtt), de ha tartósan fennáll, akkor komoly hatással lehet a testi és lelki egészségre.

Mi az összefüggés a stressz és az asztma között?

A mai kutatások szerint a stressz és az asztma között kétirányú kapcsolat van: a stressz ronthatja az asztmás tüneteket, az asztma pedig maga is stresszt okozhat.

Stressz hatására a szervezetben hormonok (például adrenalin és kortizol) szabadulnak fel, amelyek befolyásolják az immunrendszert és gyulladást idézhetnek elő a légutakban. Ez fokozhatja az asztmás tüneteket, sőt rohamot is kiválthat.

Emellett a stressz közvetlenül is hat a légzésre:

• gyorsabbá és felületesebbé válhat a légzés (hiperventilláció),
• fokozódhat az izomfeszültség a mellkasban,
• érzékenyebbé válhatnak a légutak.

Ezek mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az asztmás tünetek erősebben jelentkezzenek.

A stressz nemcsak közvetlenül hat: ha valaki tartósan feszült, kevésbé figyel az egészségére, például elfelejtheti a gyógyszereit, rosszabbul alszik vagy egészségtelenebbül él. Ez szintén rontja az asztma állapotát.

Egyfajta „ördögi kör” is kialakulhat: az asztmás tünetek miatt valaki szorongani kezd, a szorongás pedig tovább rontja a tüneteket.

Mit tehetsz ellene?

A stresszt teljesen kiiktatni nem lehet, de kezelni igen. Ez különösen fontos, ha valaki asztmás.

• Tanulj meg tudatosan lélegezni (lassú, mély légzés).
• Aludj eleget, mert a kialvatlanság növeli a stresszt.
• Mozogj rendszeresen, mert ez csökkenti a feszültséget.
• Beszélj a problémáidról barátokkal vagy szakemberrel.
• Tartsd be az orvos által előírt kezelést.

A kutatások szerint a stressz csökkentése segíthet megelőzni az asztma súlyosbodását, és javíthatja az életminőséget is.

Fontos

A stressz és az asztma szorosan összefügg: a tartós feszültség nemcsak kiválthatja, hanem súlyosbíthatja is a tüneteket. Ezért fontos, hogy ne csak a fizikai, hanem a lelki egészségünkre is figyeljünk. Ha megtanuljuk kezelni a stresszt, azzal az asztma tüneteit is jobban kordában tarthatjuk.