/ TEST / Mennyi igaz a Lucy vagy a...
  2016-03-27

Mennyi igaz a Lucy vagy a Csúcshatás történetéből? Tévhitek az emberi agyról

Gyakran halljuk, hogy az agyunknak körülbelül csak az 10%-át használjuk. Olyan híres emberektől, mint Albert Einstein és Margaret Mead is szokás ilyesmit idézni. Vajon mi az igazság? Milyen más feltevések keringenek a köztudatban az aggyal kapcsolatban?

Az agyadnak csupán a 10%-át használod?

Valószínű, hogy az egyik legjobban ismert legenda az agyról - részben azért, mert a médiában szinte örök témává vált. Honnan származik ez a feltevés? Sok forrás egy amerikai pszichológusra utal, a 1900-as évek elejéről: William James azt mondta, hogy az átlagember ritkán ér el többet, mint a teljesítőképességének egy kis szeletét, ami arra utal, hogy az agykapacitásunknak csupán körülbelül egytizedét használjuk.

Elsőre ez eléggé furcsán hangzik. Miért lenne nekünk a legnagyobb agyunk a testünkhöz viszonyítva a többi emlőshöz képest, ha valójában nem is használjuk teljes egészében? Sokan írtak erről könyvet, és volt, aki olyan terméket dobott piacra, aminek segítségével a többi 90% erejét is hasznosították volna. Az ezotéria követői az ESP (érzékszerven kívüli érzékelés) bizonyítékaként mutattak rá, azt hangoztatva, hogy az ezekkel a képességekkel rendelkező embereknek az agyuknak sokkal nagyobb részét használják ki. Habár ez a dolog nem igazán valós. A 100 milliárd neuron mellett, az agy tele van másfajta sejtekkel is, amelyek folyamatosan működésben vannak.

- hirdetések -

Agyi vizsgálatokkal kimutatták, hogy mindegy, mit csinálunk, az agyunk mindig aktív. Néhány terület aktívabb, mint mások, de hacsak nincs agyi károsodás, nincsen olyan része az agynak, ami ne működne. Itt egy példa: ha arra koncentrálsz, hogy a szendvicset a szádhoz emelj, megrágd és lenyeld, az nem jelenti azt, hogy ne tudnád mozgatni a lábadat, és a vérkeringésed például akaratodtól függetlenül folyamatosan működik. Úgyhogy nincsenek rejtett, extra képességek, amiket be lehet iktatni az agy területeire.

A droghasználattól „lyukak” lesznek az agyadban?

Nehéz pontosan megmondani, hogy hogyan hatnak a különböző drogok az agyra, ez egy igen ellentmondásos és sokat kutatott téma. Néhány ember azt állítja, hogy csak a legerősebb droghasználatnak van akármilyen tartós hatása, míg mások úgy hiszik, hogy már az első alkalom is hosszú távú károsodást okoz. Egy friss kutatásban például azt állítják, hogy az olyan drogok használata, mint a marihuána, csak kismértékű memóriazavart okoznak, míg mások szerint a rendszeres marihuána-használattól maradandóan károsodhatnak egyes agyi területek.

A kutatók azt vallják, hogy a drogok rövid és hosszú távú változásokat is okozhatnak az agyban. Például, a droghasználat megváltoztatja a neurotranszmitterek hatását (ingerületátvivő anyagok, vagyis olyan vegyületek, amik jeleket továbbítanak az idegsejtek között) aztáltal, hogy utánozhatják a természetes neurotranszmitterek hatását vagy gátolhatják is azt. Például a dopamin felszabadulását is befolyásolhatják, ami miatt a függőknek egyre többre és többre lesz szükségük a drogból, ugyanannak a hatásnak az eléréséhez.

A New Scientist című lapban megjelent kutatásban azt állítják, hogy néhány drog hosszú távú használata valójában az agy bizonyos területeinek a szerkezeti és működésbeli változását idézi elő. Így hat a kokain az agyra >>

Összegezve, egy dolog egészen biztosnak tűnik: egyik drog sem kelt valójában lyukakat az agyban, de károsítja azt valamilyen mértékben.

Az alkohol pusztítja az agysejteket

A részeg ember csupán egyszeri megfigyelése is elég ahhoz, hogy meggyőződj arról, hogy az alkohol közvetlenül befolyásolja az agyat. Azok, akik láttak már ittas embert, tapasztalhatták, hogy beszéd közben összegabalyodik a nyelvük, valamint romlik a megítélő készségük, a sok más mellékhatás mellett. Sokan közülük fejfájástól, hányingertől és más kellemetlen mellékhatásoktól szenvednek utána, egyszóval másnaposságtól.

De néhány ital hétvégenként, vagy egy-egy alkalmi ittas időszak elég ahhoz, hogy agysejteket pusztítson? Mi a helyzet a mértéktelen ivászattal, vagy a rendszeres, masszív alkoholfogyasztással? Az alkoholfogyasztás hatására megváltozik az agysejtek működése, sérül a membránjuk, de az alkalomszerű, kismértékű alkoholfogyasztás egészségeseknél visszafordítható folyamatokat eredményez.

Az alkoholistákat egy neurodegeneratív betegség, a Wernicke-Korsakow szindróma is fenyegeti, ami idegsejt pusztulást eredményezhet egyes agyi területeken. A szindróma memória-problémákat is okoz: zavartságot, szemmozgászavart, az izomkoordináció hiányát, valamint amnéziát. Halálhoz is vezethet, pedig a betegséget önmagában nem az alkohol okozza. Ez a tiamin (más néven B1-vitamin) hiány eredménye. Az extrém mennyiségű alkoholfogyasztás ugyanis megzavarhatja a test B1-vitamin háztartását.

(Sz. D. L.)